Ugrás a tartalomhoz

Strasbourg

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Strasbourg
Strasbourg címere
Strasbourg címere		 Strasbourg zászlaja
Strasbourg zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióGrand Est
MegyeBas-Rhin
KerületStrasbourg-Ville
TelepüléstársulásCommunauté urbaine de Strasbourg
Kerületei10 kanton
Alapítás évei. e. 12
PolgármesterJeanne Barseghian
INSEE-kód67482
Irányítószám
  • 67000
  • 67100
  • 67200
Körzethívószám
  • 388
  • 390
  • 368
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség291 313 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132–152 m
Terület78,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333°N 7.752222°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333°N 7.752222°E
Strasbourg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strasbourg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Strasbourg (maɡyar kiejtése: [strazburg], francia kiejtés (IPA): [stʁazˈbuːʁ], németül: Straßburg [ˈʃtʁaːsbʊʶk], elzásziul Strossburi[g] vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Grand Est régió (korábban Elzász régió) és Bas-Rhin megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Fekvése

[szerkesztés]

Strasbourg az utak városa, a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német–francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

Éghajlata

[szerkesztés]
Strasbourg, (Bas-Rhin, átlagok: 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,56,411,415,720,223,425,725,421,015,38,85,215,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−0,8−0,62,55,29,812,814,514,110,67,12,80,36,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)323543468272736164624750665
Havi napsütéses órák száma58841351802032242292201659955431693
Forrás: Meteo France[2][3] , Infoclimat.fr (humidity, snowy days 1961–1990)[4]


Története

[szerkesztés]

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső-Germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalták.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 2000 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború idejében rablóbandák érkeztek a városba, amelyek sokszor fel is égették. 1439-ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. Az 1530-as években V. Károly császár harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része volt, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakossága 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1871-ben Német Birodalom része lett. 1918-ban került vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indult. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része volt, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos. (Toldalékolása a magyar kiejtése miatt kötőjel nélküli.)

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Strasbourg villamosvonal-hálózata

Látnivalók

[szerkesztés]
Strasbourgi panoráma
A Strasbourgi Egyetem főépülete, amelyben az Európa Tanács első ülését tartotta
  • Nemzeti színház
  • Prefektúra
  • Nemzeti és egyetemi könyvtár
  • Főposta
  • Város fürdő
  • Egyetemi palota (1884)
  • Igazság palota
  • Gare de Strasbourg – Főpályaudvar (1878)

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Elszázi múzeum
  • Régészeti múzeum
  • Szépművészeti múzeum
  • Természeti múzeum
  • Történelmi múzeum

Európai intézmények

[szerkesztés]
Az Európai Parlament épülete

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:

Oktatás

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

A városban születtek

[szerkesztés]

A városban éltek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Populations légales 2021
  2. ↑ Données climatiques de la station de Strasbourg (french nyelven). Meteo France. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015)
  3. ↑ Climat Alsace (french nyelven). Meteo France. [2019. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
  4. ↑ Normes et records 1961–1990: Strasbourg-Entzheim (67) – altitude 150m (french nyelven). Infoclimat. (Hozzáférés: 2014)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Strasbourg
A Wikimédia Commons tartalmaz Strasbourg témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Strasbourg&oldid=27619520”