Ugrás a tartalomhoz

Scilla (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scilla
Scilla látképe
Scilla látképe
Scilla címere
Scilla címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCalabria
MegyeReggio Calabria (RC)
FrazionékFavazzina, Melia, Solano Superiore
VédőszentSzent Rókus
Hivatalos ünnepvédőszent-fesztivál (augusztus 16.)
Irányítószám89058
Körzethívószám0965
Forgalmi rendszámRC
Népesség
Teljes népesség4513 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség118,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság72 m
Terület44 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 15′ 02″, k. h. 15° 43′ 08″38.250670°N 15.718990°EKoordináták: é. sz. 38° 15′ 02″, k. h. 15° 43′ 08″38.250670°N 15.718990°E
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Scilla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Scilla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Scilla község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Scilla-fok területén fekszik, a Messinai-szorosban. Határai: Bagnara Calabra, Fiumara, Roccaforte del Greco, San Roberto, Sant’Eufemia d’Aspromonte, Santo Stefano in Aspromonte, Sinopoli és Villa San Giovanni.

Története

[szerkesztés]

Nevét Szkülláról (latinul Scylla) a görög mitológia egyik tengeri szörnyéről kapta.

Az első település ezen a vidéken az i. e. 5 században épült ki, amikor Rhegium türannosza egy erődítményt épített a Scilla-fok sziklás kiszögelésén. Sztrabón feljegyzéseiből tudni, hogy az erődítményt a kalózok elleni védelemként építették. Az i. e. 2 században, a pürrhoszi háborút követően a rómaiak fennhatósága alá került Oppidum Scyllaeum néven. Miután a rómaiak meghódították Rhegiumot, majd Szicíliát, az erődítmény stratégiai jelentősége lecsökkent, a Nyugatrómai Birodalom bukása idejére pedig teljesen elnéptelenedett. A 8–9. században baziliánus szerzetesek építettek egy kolostort ezen a területen, ami a középkori új település magját képezte. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]
  • a Szent Rókus (San Rocco)-templom
  • az ókori város romjai
  • a partmenti sziklákon fekvő Castello dei Ruffo erőd
  • a festői Chianalea halásznegyed, lépcsőzetesen elhelyezkedő házaival
  • strandját Európa legszebb strandjai közé sorolják
  • a Marina Grande tengerparti üdülőtelep

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]