Bova
Bova | |||
Bova látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Calabria | ||
Megye | Reggio Calabria (RC) | ||
Hivatalos ünnep | védőszent-fesztivál (május 5.) | ||
Irányítószám | 89033 | ||
Körzethívószám | 0965 | ||
Forgalmi rendszám | RC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 416 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 10,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 820 m | ||
Terület | 47 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 37° 59′ 42″, k. h. 15° 55′ 57″37.994944°N 15.932389°EKoordináták: é. sz. 37° 59′ 42″, k. h. 15° 55′ 57″37.994944°N 15.932389°E | |||
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén | |||
Bova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bova témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bova (grikó nyelven Chòra tu Vùa) község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. A települést Bovesìa kulturális fővárosaként tartják számon, a calabriai görögök fő települése.
Fekvése
[szerkesztés]Az Aspromonte Nemzeti Park területén fekszik. Határai: Africo, Bova Marina, Condofuri, Palizzi, Roghudi és Staiti.
Története
[szerkesztés]A település területét már a újkőkorszakban lakták. Az első települést valószínűleg az ausonok alapították, őket a Magna Graeciába érkező görög telepesek szorították ki. A legendák szerint a települést egy görög királynő alapította újra. Többször is kifosztották a Rhegium, Locri és Szürakúzai közötti háborúk során. A pun háborúk után Delia (a város ókori neve) a rómaiak fennhatósága alá került. A Nyugatrómai Birodalom bukása után, a vandálok fosztották ki, majd a 9. században több alkalommal a szaracénok. A 11. század elején a normannok érkezésével Dél-Olaszországba, a Szicíliai Királyság része lett. A középkorban nemesi birtok volt. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. Önállóságát a 19. század elején nyerte el, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége
[szerkesztés]A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
[szerkesztés]- Palazzo Nesci di Sant’Agata
- San Leo-templom
- Santa Caterina-templom
- San Rocco-templom
- Spirito Santo-templom
- Madonna dell’Immacolata-templom
- Madonna del Carmine-templom
- Santa Maria dell’Isodia-katedrális
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club