Ugrás a tartalomhoz

Rab (sziget)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szigetről szól. Hasonló címmel lásd még: Rab (település).
Rab (Otok Rab)
A Rab-sziget a Velebiti-csatorna felől
A Rab-sziget a Velebiti-csatorna felől
Közigazgatás
OrszágHorvátország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségRab, Lopar
SzékhelyRab
Legnagyobb településBanjol
Népesség
Teljes népesség9480 fő (2001. jan 1.)[1] +/-
Banjol népessége1708 fő (2021. aug. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
FekvéseKvarner-öböl, Adriai-tenger
Terület93,6 km²
Tengerszint feletti magasság408 m
Legmagasabb pontKamenjak (408 m)
Elhelyezkedése
Rab (Horvátország)
Rab
Rab
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 45′ 22″, k. h. 14° 45′ 40″44.756111°N 14.761111°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 22″, k. h. 14° 45′ 40″44.756111°N 14.761111°E
Rab weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rab témájú médiaállományokat.

A Rab-sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik.

Földrajz

[szerkesztés]
A Rab-sziget növényzete a kopár területeken

A sziget 22 km hosszú, legnagyobb szélessége 11 km, területe 93,6 km², lakosainak száma 9480 fő (2001). A szárazföldtől a Velebit-csatorna választja el. Legmagasabb pontja a Kamenjak (408 m). A sziget alapjában véve karszthegység, egyik részét mediterrán fenyőerdők takarják, másik része kopár kőrengeteg. A délnyugati Kalifront-félsziget majdnem teljes területe fenyvesekkel borított, ez a sziget legérintetlenebb területe. A mezőgazdaság a kisebb-nagyobb völgyekre (Lopari-síkság, Kampori-síkság, Supetari-völgy) összpontosul. Itt a gazdaságokban szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöket termelnek.

Rab klímája mediterrán, ezért a nyarak nagyon melegek (a napsütéses órák száma 2500 óra/év), a telek viszont enyhék. A szigeten végighúzódó Kamenjak vonulata megvédi a délnyugati területeket a szárazföld felől érkező bórától.

Települések

[szerkesztés]

A sziget két járásra (općina) van osztva, az egyik Rab (Grad Rab), a másik Lopar. Rabhoz tartozik az összes település Lopar kivételével, amely önálló.

A települések népességük sorrendjében:

Ssz. Név Népesség
(fő, 2001)
1. Banjol 1971
2. Palit 1593
3. Kampor 1293
4. Barbat na Rabu 1205
5. Lopar 1191
6. Supetarska Draga 1164
7. Rab, a sziget fővárosa 554
8. Mundanije 509

Történelem

[szerkesztés]

A sziget története i. e. 360-ra nyúlik vissza, amikor illírek éltek a területen. Ez után i. sz. VI. századig a Római Birodalom része volt, Augustus szerezte meg i. e. 10-ben. Ez volt az első római város Dalmáciában, amely megkapta a felix (boldog) előnevet. San Marino megalapítója, Marinus Rabon született.

A középkorban Rab a Bizánci Birodalom része volt, azután rövid ideig a Horvát Királysághoz tartozott, majd 1358-ban az Anjou Nagy Lajos uralma alá került. A reneszánsz idején a Velencei Köztársasághoz tartozott, később a Habsburg Birodalomhoz csatolták. Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után az Olasz Királysághoz került, végül Jugoszlávia része lett.

A második világháború alatt a fasiszta Olaszország koncentrációs tábort alapított a szigeten, ahol több mint ezer embert öltek meg 1942–43-ban. A tábor helyén 1953-ban emelt emlékhely Kampor faluban található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A sziget eredeti neve Arba volt (jelentése „sötét, erdővel borított”), melyet az itt élő liburniai törzsek adták a szigetnek. Ezt vették át később a görögök és a rómaiak is, térképeiken is ezt használták. Később, a középkorig készült latin nyelvű dalmát szövegekben a következő alakok fordultak elő: Arbe, Arbia, Arbiana, Arbitana vagy leggyakrabban Arbum.

A XV. században a velenceiek az Arbe alakot használták, amely ma is a sziget olasz neve.

A ma használatos Rab nevet a szigeten először a VII. században letelepült szlávok használták, de első hivatalos említése ebben a formában csak a XV. században került papírra, a ferences Sv. Eufemija-kolostor alapításakor.

Közlekedés

[szerkesztés]

A sziget csak hajóval és komppal közelíthető meg. Rendszeres kompjárat közlekedik Stinica és a sziget déli csücske között (Mišnjak), valamint az északi Lopar és a Krk-szigeti Baška között.

Látnivalók

[szerkesztés]
Rab városa

A sziget napjainkban a turizmusból él, mivel számos gyönyörű, majdnem érintetlen tengerparti stranddal rendelkezik, de itt, Lopar településen található az ország legnagyobb homokos strandja is (Rajska Plaža – „Paradicsom-part”). Ezen kívül Európa-szerte ismert a középkori fesztiváljáról (Rapska fjera), ahol a helyi íjászok mérik össze tudásukat (az itt használt speciális, helyi számszeríjakat arbalestnek hívják).

A sziget fővárosát szintén Rabnak hívják. 554 állandó lakosa van (2001) és egy kis félszigeten található a sziget délnyugati oldalán.

Mind a város, mind a sziget jelképe a négy harangtorony, amelyek közül a legidősebb a 11. században épült.

Számos templom található a városban, a legnagyobb közülük a Szűz Mária, mely a 13. századra datálható. A Szent Jusztina-templom ma vallási művészeti múzeum, a Szent Kristóf (a város védőszentjének szentelve) pedig lapidárium.

A legnagyobb katasztrófa, amely a szigetet érte az 1456-os pestisjárvány volt, mely megtizedelte a lakosságot.

A Rab főszigetéhez közigazgatásilag tartozó kisebb nagyobb szigetek mind lakatlanok, de turisztikai célból látogathatóak. Ezek közül a legismertebb a Goli otok és a Sveti Grgur.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ STANOVNIŠTVO PREMA SPOLU I STAROSTI, PO NASELJIMA, POPIS 2001. (horvát nyelven) (HTML). Državni zavod za statistiku, 2001. január 1. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  2. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rab_(sziget)&oldid=26496027”