Ugrás a tartalomhoz

Račice (Buzet)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Račice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuzet
Jogállásfalu
PolgármesterValter Flego
Irányítószám52420
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség43 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 11″, k. h. 13° 58′ 55″45.353000°N 13.982000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 11″, k. h. 13° 58′ 55″45.353000°N 13.982000°E
SablonWikidataSegítség

Račice (olaszul: Racizze) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 16 km-re északra, községközpontjától 6 km-re délre a Rečica-patak völgye felett azon a magaslaton fekszik, mely elválasztja egymástól a buzeti és a dragućai dombvidéket.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az ókorban erődített település állt. Erre utalnak az egykori vár maradványain kívül a római sírok és az írásos feljegyzések is. A mai települést 1312-ben „Rachiz” alakban említik először. A középkorban a pazini grófságtól független uradalmi központ volt, 1494-től a 19. századig a Walderstein grófok birtoka. Barokk kastélya a 18. században épült a középkori kastély helyén. A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg román stílusú, 1580-ban a buzeti plébánia káplánja látta el szolgálatát. A falunak 1857-ben 178, 1910-ben 109 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Számos lepusztult állapotú ház áll a településen. 2011-ben 17 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
178 193 83 98 115 109 710 708 81 71 57 37 27 24 23 17

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] eredetileg román stílusú, 1700-ban és 1941-ben bővítették. Északi falán a 15. századból fennmaradt falfestmény maradványa látható, mely keresztre feszített Krisztust ábrázolja. A főoltár 17. századi fából faragott retablója a koronás Szűzanyát ábrázolja Szent Pál és Szent Lúcia, valamint Szent Illés próféta és Dávid király társaságában. Két mellékoltárának egyikén a Szűzanya a kis Jézussal barokk szobra áll.
  • Az Angyali Üdvözlet tiszteletére szentelt templom ugyancsak állt már 1580-ban. Legértékesebb kincse a gótikus Szűzanya a kis Jézussal szobor a 15. század második felében készült és eredetileg az időközben lerombolt, a falu felett emelkedő hribi középkori Kisboldogasszony templomban állt.
  • A falutól mintegy 250 méterre, a Hrib-hegyen északnyugatra találhatók a román stílusú középkori Kisboldogasszony templom romjai.[5] A templom a téglalap alaprajzú, egyhajós épület félköríves apszissal. A 13. és a 14. század között keletkezett. Ma a templom maradványait bokrok borítják. A falak részben fennmaradtak, helyenként még 3 méter magasságig állnak, és az apszis félkupolájának egy részét is megőrizték. A bejárati portál nem maradt meg, csak a jobb oldali ajtókeret széle látható. A templom faragott homokkőtömbökből épült. A templom belsejét a félkupola falainak és boltozatának összeomlott kőanyaga borítja. A templom rendkívül értékes műemléke a buzeti régió középkori szakrális építészetének.
  • Szent István vértanú tiszteletére szentelt temetőkápolnája szintén állt már 1580-ban, 1985-ben megújították. Fából faragott színes oltár retablója a 17. – 18. században készült.
  • A račicei kastély[6] a falu délnyugati végén, egy dombokkal körülvett mély völgyben található. Az írásos dokumentumokban először 1312-ben említik „castellare de Rachiz” néven. A račicei uradalmat az aquileiai pátriárkák alapították, majd az isztriai grófok vezetésére bízták, akiknek sikerült megőrizniük ezt a Pazini grófságon belüli önállóságokat. Napjainkra középkori várnak nyoma sem maradt fenn. A meglévő kastély barokk épület. Egy palotából, egy belső udvarból és egy kis egyszintes melléképületből áll. A palota téglalap alaprajzú háromszintes épület. A várat egykor árok vette körül.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]