Črvar
| Črvar | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52449 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 97 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 13° 35′ 31″45.263000°N 13.592000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 13° 35′ 31″45.263000°N 13.592000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Črvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Črvar (másképpen Červar, olaszul: Cervara) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Poreč központjától 5 km-re északra, az Isztriai-félsziget nyugati részén az azonos nevű öböl felett fekszik.
Története
[szerkesztés]Črvar területe már a történelem előtti időben is lakott volt, melyet egy közeli várhely is tanúsít. A római korban villagazdaságok álltak itt. A közelben Červar öböl déli részén a Vesna Girardi Jurkić vezette ásatások során nagyméretű „villa rustica” épületegyüttesét tárták fel kerámiák kiégetéséhez használt kemencével és olajpréssel. A kemence az 1. században, míg az olajprés később, a 2. és 3. században működhetett. A villa lakórészében az akkoriban legkorszerűbbnek számító, légfűtéssel és medencékkel ellátott helyiségek voltak. A késő ókorban a villa használati módja megváltozott, majd valószínűleg az 5. – 6. században elpusztult. A feltárások során keresztény kultúra nyomaira is bukkantak. Az olajtermelés és a kerámia tárgyak előállítása e vidék virágzó gazdaságára és kereskedelmére utal. Egy késő ókori ismeretlen ravennai szerzőtől származó műben „insula Cervaria” néven említik.
Červar nagy gazdasági épületegyüttese a 18–19. században épült fel a Červar és a Sveti Martin öböl közötti legmagasabb ponton. 1880-ban 54, 1910-ben 107 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 100 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Anna tiszteletére szentelt temploma egy korábbi Szent Peligius tiszteletére szentelt templom maradványain épült. Egyhajós épület, homlokzata felett nyitott, kétablakos harangtoronnyal, benne két haranggal. Oltárképén a gyermek Máriát nevelő Szent Anna és Szent Joachim látható. A templomot 1976-ban renoválták. A környező terület 800 évesnek tartott tölgy-, cédrus- és fenyőfái miatt 1973-óta természetvédelem alatt áll.
- A Črvarhoz tartozó Šilok-foknál található a 3000 férőhelyes 26 hektáros területen elhelyezkedő Ulika naturista kemping.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 54 | 70 | 94 | 107 | 0 | 0 | 172 | 123 | 104 | 106 | 198 | 108 | 99 | 100 |
További információk
[szerkesztés]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Črvar az Istrapédián (horvátul)
- Črvar az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
- Az Ulika kemping weboldala
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
