Ugrás a tartalomhoz

Részes eset

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egyes agglutináló és flektáló nyelvek nyelvtanában a részes vagy részeshatározói eset (latinul dativus) a nyelvtani esetek egyike. Az a névszó, amely ennek az esetnek a morfémáját hordozza, jellegzetesen olyan élőt vagy élettelent nevez meg, amely javára vagy kárára történik vagy létezik valami. Mondattani szempontból ilyen szó főleg részeshatározói funkciót tölt be, azonban a részes eset különféle egyéb mondattani viszonyokat is kifejez, amelyek az adott nyelvtől is függnek.[1][2][3][4]

Olyan flektáló nyelvek is vannak, amelyekben nincs névszóragozás, vagy csak nyomai vannak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó esetekről, tehát részes esetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek, a román kivételével, vagy az angol nyelv. Ezekben a nyelvekben rendszerint elöljárószók fejezik ki azokat a mondattani viszonyokat, amelyeket másokban a részes eset.

A részes eset alakja néhány nyelvben

[szerkesztés]

A névszóragozásos nyelvekben, akár agglutinálók, akár flektálók, az eseteket általában ragok fejezik ki, egyes különbségekkel az agglutináló és a flektáló nyelvek között a ragok jellegét illetően.

Például egy olyan agglutináló nyelvben, mint a magyar, a részes esetet egyetlen rag fejezi ki, amely csak az övé, és ugyanaz mindegyik névszó esetében. A részes eset ragja -nak/-nek, változatai a magánhangzó-harmónia szabályainak megfelelően alkalmazottak.

A rag járulhat közvetlenül a szótőhöz: Kinek telefonálsz?[5]

Máskor egyéb toldalék (képző, jel) után következik utolsó toldalékként, például:

  • a többes szám jele után: gyermek + -ek → gyermekek + -nek → gyermekeknek;[6]
  • a birtokos személyjel után: Jó barátomnak tartalak (barát + -om + -nak).[5]

A közép-délszláv diarendszer nyelveinek (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb), amelyek flektálóak, viszonylag fejlett névszóragozásuk van. A részes esetet több rag fejezi ki, a névszó nemétől és számától függően, és ezek a ragok nem csak a részes esetéi. Példaként íme azon ragozási osztályokban használt ragok, amelyekhez a legtöbb főnév és melléknév tartozik:[7]

  • -u a hímnemű és a semlegesnemű főnevek, valamint ilyen nemben a melléknevek rövid (határozatlan) alakjának a ragja egyes számban: jelenu ’(a) szarvasnak’,[8] kolu ’(a) keréknek’, zelenu ’zöld’;[9]
  • -ima a hímnemű és a semlegesnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): jelenima ’(a) szarvasoknak’, kolima ’(a) kerekeknek’;
  • -i a nőnemű főnevek ragja egyes számban: ženi ’(a) nőnek’;
  • -ama nőnemű főnevek ragja többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): ženama ’(a) nőknek’;
  • -ōm(e)[10] a hosszú (főnevesített és határozott) alakú melléknevek ragja hím- és semlegesnem egyes számban (közös a locativus-szal): zelenōm(e) ’a zöldnek’;
  • -ōj a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja nőnem egyes számban (közös a locativus-szal): zelenōj ’(a) zöld(nek)’;
  • -īm(a) a rövid és a hosszú alakú melléknevek ragja mindhárom nemben és többes számban (közös az eszközhatározói esettel és a locativus-szal): zelenīm(a) ’(a) zöldek(nek)’.

A román nyelvben is van névszóragozás, de kevésbé fejlett, mint a közép-délszláv nyelvekben. A főnevek közül csak a nőneműeknek van ragja, egyeseknek -e, másoknak -i [j], megint másoknak -ele, egyes és többes számban. Ez is közös a birtokos esettel, többesben pedig az alanyesettel is: unei case ’(egy) háznak’, unor case ’házaknak’, unei flori ’(egy) virágnak’, unor flori ’virágoknak’, unei cafele ’(egy) kávénak’, unor cafele ’kávéknak’. Ugyanakkor az -e rag megvan semlegesnem többes számban is, az -i pedig hím- és semlegesnem többes számban is. A határozatlan névelőnek, a határozott végartikulusnak és egyéb determinánsoknak, valamint a névmásoknak vannak részes esetű alakjaik, bár ezek is a birtokos esettel közösek. Valójában a determinánsok fejezik ki a főnevek ezen eseteit is: unui pom ’(egy) fának’, unor pomi ’fáknak’ (hn.); unui scaun ’(egy) széknek, unor scaune ’székeknek’ (sn.); unei case ’(egy) háznak’, unor case ’házaknak’ (nn.), pomului ’a fának’, pomilor ’a fáknak’, scaunului ’a széknek’, scaunelor ’a székeknek’, casei ’a háznak’, caselor ’a házaknak’.[11]

A névmások részes esetű alakjai többé-kevésbé hasonlítanak a többi névszó alakjaihoz. Különösebb a helyzete a személyes névmásoknak. A magyarban például (kivéve a maga és az ön névmásokat) szuppletív alakjaik vannak részes esetben, az esetrag -nek változata és a birtokos személyjelek kombinációi: nekem, neked stb.[12]

Egyéb nyelvekben is vannak szuppletív alakjaik a személyes névmásoknak, olyan nyelvekben is, amelyekben egyébként nincs névszóragozás. Példák az én-nek megfelelő névmások részes esetére:

Nyelv én nekem
hangsúlyos hangsúlytalan
közép-délszláv ja
meni
mi[13]
román eu
mie
îmi / -mi / mi-[14]
francia je
–
me / m’[15]
angol I
me[16]

A részes eset használata

[szerkesztés]

Viszonyszó nélkül

[szerkesztés]

A részes eset elsősorban a részeshatározó esete. Az ilyen határozó jellegzetesen, viszonyszó nélkül vagy viszonyszóval (nyelvtől függően névutóval vagy elöljáróval) azon igéké, amelyek jelentése az általános értelemben vett „adás” fogalmához kötött. Példák:

  • (magyarul) Csillának adtam egy könyvet;[5]
  • (szerbül) Pružite šansu mladima ’Adjatok esélyt a fiataloknak’;[17]
  • (románul) I-am dat colegei tale cărțile de spaniolă ’A kolléganődnek adtam a spanyol tankönyveket’.[18]

A „valakihez szólás” fogalmához kötött jelentésű ige is alaptagja lehet részes esetű részeshatározónak:

  • (magyarul): Kinek telefonálsz?.[5]
  • (horvátul): On je udvarao lijepoj Olgi ’Ő a szép Olgának udvarolt’;[19]
  • (románul): Le-am spus studenților că examenul va fi greu ’Megmondtam a diákoknak, hogy a vizsga nehéz lesz’.[20]

Melléknévnek is lehet részes esetű határozója, főleg ha névszói állítmány névszói része:

  • (magyarul): Zsófiának fontos minden nap zongoráznia;[5]
  • (bosnyákul): Bio je čovjek odan Bogu ’Istenhez hűséges ember volt’;[21]
  • (románul): Obiectul acesta îi este folositor medicului? ’Hasznos-e ez a tárgy az orvosnak?’[20]

A részes eset birtokviszonyt is kifejez. A magyarban ez általános és kötelező a neki van valamije/valakije típusú szerkezetben és olykor fakultatív a valaki(nek a)/valami(nek a) valamije/valakije szerkezetben: Kovácsnak új autója van,[22] a rendező(nek a) filmjei.[23]

Egyéb nyelvekben is van birtokos jelentésű részes eset, de korlátozottabb használatú. A latinban van az egyik magyar szerkezettel analóg szerkezet: Mini liber est ’Nekem van könyvem’. Ilyen részes eset nyomai megmaradtak a románban egyes igei kifejezésekben: mi-e foame ’éhes vagyok’ (szó szerint ’*nekem van éhség’), mi-e somn ’álmos vagyok’ (szó szerint ’*nekem van álmosság’).[24]

Egyes nyelvekben olyan szerkezet is van, amelyben a részes esetű személyes névmás fejezi ki a birtokost, a birtokos determinánsos szerkezet szinonimájaként:

  • (montenegróiul) Đe su mi naočare? = Đe su moje naočare? ’Hol van a szemüvegem?’;[25]
  • (románul) Unde ți-e soțul? = Unde e soțul tău? ’Hol van a férjed?’[26]

A latinul dativus ethicus-nak nevezett részes esetű személyes névmás olyan személyre utal, aki érzelmileg érdekelt abban, amit kifejez az ige. Nincs mondattani, csak pragmatikai funkciója:

  • (magyarul): Csukja be nekem ezt az ajtót!;[27]
  • (montenegróiul): Da si ti meni živ i zdrav! (szó szerint ’*Légy nekem élő és egészséges!’);[25]
  • (románul): Pe unde mi-ai umblat până acum? (szó szerint ’*Merre jártál nekem mostanáig?’).[24]

Vannak egyéb részes esetű határozók is, a magyarban az alábbiak között:[28]

  • helyhatározó: Nekirepült a toronynak;
  • okhatározó: Örül a sikernek;
  • célhatározó: Alkalmas tanárnak;
  • állapothatározó: Kitaníttatja gépészmérnöknek;
  • tekintethatározó: Szépnek szép;
  • eredményhatározó: Kinevezték igazgatónak;
  • aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: Hálás a szüleinek.

A közép-délszláv diarendszerben is vannak még a részes esetnek használatai:[25]

  • mozgás célpontjának a részes esete: krenuti svojoj kući ’hazaindulni’;
  • haszont élvező vagy kárt elszenvedő részes esete: služba domovini ’szolgálat a hazának’, oteti slabima ’elvenni a gyengéktől’;
  • valamit megtenni tudó vagy köteles személy részes esete: Što nam je činiti? ’Mit kell tennünk?’;
  • ún. emfatikus részes eset, főleg eskükben: Duše mi! ’Lelkemre mondom!’

Viszonyszóval

[szerkesztés]

A magyarban kevés névutóval használt részes esetű határozó van:

Bartóknak köszönhetően mindenki hallott a magyar zenéről;[29]
A dolgok elképzeléseinknek megfelelően alakultak.[30]

A közép-délszláv nyelvekben néhány elöljáró használatos a részes esettel:[25]

Svi su se okrenuli ka gradu ’Mind a város felé fordultak’;
Zaputio sam se prema izlazu iz dvorane ’Elindultam a terem kijárata felé’;
Postupili su nasuprot njegovoj želji ’Kívánsága ellenére jártak el’;
Uprkos velikoj vrućini bili smo na igralištu ’A nagy meleg ellenére a sportpályán voltunk’;
To bijaše protivno njegovoj volji ’Ez akarata ellenére történt’.

A románban három szinonima elöljáró vonzza a részes esetet:[31]

Am obținut aceste rezultate datorită ajutorului tău ’Ezeket az eredményeket neked köszönhetően értük el’;
Am ajuns acasă mai devreme grație bunăvoinței dumneavoastră ’Az ön jóakaratának köszönhetően értünk korábban haza’;
Mulțumită eforturilor voastre am ocupat locul întâi ’Erőfeszítéseiteknek köszönhetően az első helyezést nyertük el’.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 410. o.
  2. ↑ Bussmann 1998, 273. o.
  3. ↑ Crystal 2008, 129. o.
  4. ↑ Bărbuță 2000, 68. o.
  5. ↑ a b c d e Rounds 2001, 112–113. o.
  6. ↑ Bokor 2007, 288. o.
  7. ↑ Jolić 1972, 407., 409. és 414. o. o.
  8. ↑ Ezek a nyelvek nem rendelkeznek névelőkkel, ezért az egyéb determináns nélkül használt főnevek determinálatlansága, határozott determináltsága vagy határozatlan determináltsága csak a kontextusból derül ki.
  9. ↑ Ezekben a nyelvekben a melléknévi jelző nemben, számban és esetben egyezik az alaptagjával.
  10. ↑ A ¯ jel hosszú magánhangzót jelöl, de csak nyelvészeti munkákban.
  11. ↑ Cojocaru 2003, 33–34. o.
  12. ↑ Bokor 2007, 290. o.
  13. ↑ Čirgić 2010, 82. o.
  14. ↑ Bărbuță 2000, 106. o.
  15. ↑ Delatour 2004, 73. és 78. o.
  16. ↑ Eastwood 1994, 234. o.
  17. ↑ Klajn 2005, 230. o.
  18. ↑ Cojocaru 2003, 37. o. A románban a főnévvel kifejezett részeshatározóra gyakran, olykor kötelezően, a neki megfelelő ugyancsak részes esetű hangsúlytalan személyes névmás utal előre.
  19. ↑ Barić 1997, 438. o.
  20. ↑ a b Cojocaru 2003, 37–38. o.
  21. ↑ Jahić 2000, 381. o.
  22. ↑ Szende – Kassai 2007, 139. o.
  23. ↑ Szende – Kassai 2007, 137. o.
  24. ↑ a b Constantinescu-Dobridor 1998, dativ szócikk.
  25. ↑ a b c d Čirgić 2010, 199–201. o.
  26. ↑ Moldovan 2001, 285. o.
  27. ↑ Szende – Kassai 2007, 116. o.
  28. ↑ P. Lakatos 2006, 161. o.
  29. ↑ Szende – Kassai 2007, 161. o.
  30. ↑ Szende – Kassai 2007, 163. o.
  31. ↑ Cojocaru 2003, 38. o.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Részes_eset&oldid=26647424”