Probiotikum
A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek élő baktériumokat tartalmaznak, és általában a normál emberi bélflóra helyreállítását célozzák különböző betegségekben vagy antibiotikumkezelés után.[1] Hatásosságukról a mai napig nincs tudományos konszenzus: egyes szerzők szerint az alkalmazott baktérium faja mellett akár sejtvonaltól függően is változhat az élettani hatás, míg mások teljes egészében megkérdőjelezik a probiotikumok jótékony hatásait.[2]
Leggyakrabban tejsavbaktériumokat használnak. Ezeket már régóta használják az élelmiszeriparban, mivel képesek átalakítani a cukrokat (a laktózt is) és más szénhidrátokat tejsavvá. Ez jellegzetes savanyú ízt ad az élelmiszereknek (erjesztett tejtermékek például joghurt), mivel csökkenti a pH-t, és egyes szerzők szerint ezzel gátolja a káros mikroorganizmusok szaporodását, ezzel megelőzve az emésztőrendszeri fertőzéseket.[3] A leggyakrabban használt probiotikus baktériumok a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzsekbe tartoznak.[4]
A probiotikumokat főként antibiotikumkezelés mellett szokták alkalmazni (hiszen a cél az, hogy megpróbálják visszaállítani a kezelés miatt pusztuló bélflórát), ám a legtöbb esetben a kutatások nem hozták az elvárt eredményeket, és a gyógyszergyártók állításai a probiotikumok sokrétű pozitív hatásáról egyelőre nincsenek megfelelő minőségű és mennyiségű bizonyítékkal alátámasztva.[5] 2010-ben az Egyesült Államokban az Activia és a DanActive termékek reklámkampányához kapcsolódó állításokat megtévesztő marketingnek minősítették.[6]
Feltételezett jótékony hatások
[szerkesztés]Azon területek, ahol eddig felmerült, hogy egyes probiotikumok alkalmazása indikált lehet:
- hasmenés kezelése[7]
- gyakori felső légúti fertőzések megelőzése[8] (míg egy másik kutatás szerint épp ellenkezőleg, a fertőzési kockázat megnövekedett a probiotikummal kezelt csoportban[9])
- tejallergia miatti ekcéma kialakulásának megelőzése[10]
Lehetséges mellékhatások
[szerkesztés]Bár a probiotikumként használt baktériumfajokat általában biztonságosnak tartják, néha előfordul, hogy opportunista kórokozóvá válnak; ez gyakran a bélgáz felhalmozódásához, székrekedéshez vezet, de igen ritkán előfordulhat szepszis és a béltraktus iszkémiája is.[11]
Típusok
[szerkesztés]| Probiotikumként alkalmazott baktériumok. Forrás:[12] | ||
|---|---|---|
| Faj, sejtvonal | Termék neve | Gyártó |
| Bifidobacterium animalis DN 173 010 | Activia | Danone |
| Bifidobacterium animalis subsp. lactis BB-12 | Chr. Hansen | |
| Bifidobacterium breve Yakult | Bifiene | Yakult |
| Bifidobacterium infantis 35624 | ||
| Bifidobacterium lactis HN019 (DR10) | Howaru™ Bifido | Danisco |
| Bifidobacterium longum BB536 | ||
| Escherichia coli Nissle 1917 | ||
| Lactobacillus acidophilus LA-5 | Chr. Hansen | |
| Lactobacillus acidophilus NCFM | Rhodia Inc. | |
| Lactobacillus casei v. rhamnosus Doderlein | Gynophilus | Vitaminkosár |
| Lactobacillus casei DN114-001 | ||
| Lactobacillus casei CRL431 | Chr. Hansen | |
| Lactobacillus casei F19 | Cultura | Arla Foods |
| Lactobacillus casei Shirota | Yakult | Yakult |
| Lactobacillus casei immunitass | Actimel | Danone |
| Lactobacillus johnsonnii La1 (= Lactobacillus LC1) | Nestlé | |
| Lactobacillus plantarum 299V | ProViva | Probi |
| Lactobacillus reuteri ATTC 55730 | BioGaia Biologics | |
| Lactobacillus reuteri SD2112 | ||
| Lactobacillus rhamnosus ATCC 53013 (felfedezve Gorbach és Goldin által) | LGG, Gefilus, Vifit és mások | Valio |
| Lactobacillus rhamnosus LB21 | Verum | Norrmejerier |
| Lactobacillus salivarius UCC118 | ||
| Lactococcus lactis L1A | Verum | Norrmejerier |
| Saccharomyces cerevisiae (boulardii) lyo | DiarSafe és mások | Wren Laboratories és mások |
| Streptococcus salivarius ssp thermophilus | ||
| keverékként vizsgálva: Lactobacillus rhamnosus GR-1 és Lactobacillus reuteri RC-14 |
Chr. Hansen | |
| 'keverékként vizsgálva': VSL#3 (8 törzs Streptococcus thermophilus, négy Lactobacillus spp és három Bifidobacterium spp törzs keveréke) |
||
| 'keverékként vizsgálva': Lactobacillus acidophilus CUL60 és Bifidobacterium bifidum CUL 20 |
||
| 'keverékként vizsgálva': Lactobacillus helveticus R0052 és Lactobacillus rhamnosus R0011 |
A'Biotica és mások | Institut Rosell |
| Bifidobacterium longum, BB536®; Bifidobacterium breve, M16V®; Bifidobacterium lactis, BB-12®; Lactobacillus rhamnosus, GG®; Streptococcus thermophilus, TH-4® | Pro+kid | Bonolact |
Tejtermékekben, joghurtokban gyakran előforduló baktériumok probiotikus hatás nélkül:
- Lactobacillus bulgaricus
- Streptococcus thermophilus
- Bacillus coagulans
- Lactobacillus bifidus (Bifidobacterium)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Salminen, Seppo, Akihito (2021. szeptember 1.). „The International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) consensus statement on the definition and scope of postbiotics” (angol nyelven). Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology 18 (9), 649–667. o. DOI:10.1038/s41575-021-00440-6. ISSN 1759-5053. PMID 33948025.
- ↑ Rowland, Ian R., Kevin (2010. november 1.). „Current level of consensus on probiotic science-Report of an expert meeting- London, 23 November 2009: Report of an expert meeting-London, 23 November 2009” (angol nyelven). Gut Microbes 1 (6), 436–439. o. DOI:10.4161/gmic.1.6.13610. ISSN 1949-0976. PMID 21637035.
- ↑ Nichols, Andrew W. (2007. november 26.). „Probiotics and athletic performance: A systematic review”. Current Sports Medicine Reports 6 (4), 269 - 273. o, Kiadó: Current Medicine Group LLC. DOI:10.1007. (Hozzáférés: 2024. november 6.)[halott link]
- ↑ Tannock G (editor).. Probiotics and Prebiotics: Scientific Aspects, 1st ed., Caister Academic Press (2005). ISBN 978-1-904455-01-1
- ↑ Rijkers, Ger T., Robert-Jan (2011. november 14.). „Health benefits and health claims of probiotics: bridging science and marketing” (angol nyelven). British Journal of Nutrition 106 (9), 1291–1296. o. DOI:10.1017/S000711451100287X. ISSN 0007-1145.
- ↑ Dannon Agrees to Drop Exaggerated Health Claims for Activia Yogurt and DanActive Dairy Drink (angol nyelven). Federal Trade Commission, 2010. december 15. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ Szajewska, Hania, Sanja (2014. március 1.). „Meta-analysis shows limited evidence for using Lactobacillus acidophilus LB to treat acute gastroenteritis in children” (angol nyelven). Acta Paediatrica 103 (3), 249–255. o. DOI:10.1111/apa.12487.
- ↑ Nocerino, Rita, Gianluca (2017. február 1.). „Cow's milk and rice fermented with Lactobacillus paracasei CBA L74 prevent infectious diseases in children: A randomized controlled trial” (angol nyelven). Clinical Nutrition 36 (1), 118–125. o. DOI:10.1016/j.clnu.2015.12.004.
- ↑ Sharieff, W (2005. június 14.). „Micronutrients (including zinc) reduce diarrhoea in children: The Pakistan Sprinkles Diarrhoea Study” (angol nyelven). Archives of Disease in Childhood 91 (7), 573–579. o. DOI:10.1136/adc.2005.086199. ISSN 0003-9888. PMID 16556612.
- ↑ Kirjavainen, Pirkka V., Erika (2003. február 1.). „Probiotic Bacteria in the Management of Atopic Disease: Underscoring the Importance of Viability:” (angol nyelven). Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition 36 (2), 223–227. o. DOI:10.1097/00005176-200302000-00012. ISSN 0277-2116.
- ↑ Didari, Tina, Shilan (2014. február 1.). „A systematic review of the safety of probiotics” (angol nyelven). Expert Opinion on Drug Safety 13 (2), 227–239. o. DOI:10.1517/14740338.2014.872627. ISSN 1474-0338.
- ↑ Sanders ME. Probiotics, strains matter[halott link]. Functional foods & nutraceuticals magazine (2007); June; pp. 36-41