Ugrás a tartalomhoz

Noradrenalin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Norepinefrin szócikkből átirányítva)
Noradrenalin[1]
IUPAC-név 4-[(1R)-2-amino-1-hidroxietil]benzol-1,2-diol
Más nevek (R)-(–)-Norepinefrin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 51-41-2, 138-65-8(dl)
ChemSpider 388394
SMILES
NC[C@H](O)c1ccc(O)c(O)c1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C8H11NO3
Moláris tömeg 169,18 g/mol
Olvadáspont L: 216,5–218 °C (bomlik)
D/L: 191 °C (bomlik)
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+)[2]
R mondatok R28, R41[2]
S mondatok S28, S36/37/39, S45[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A noradrenalin vagy norepinefrin (INN: norepinephrine) egy katekolamin-hormon és neurotranszmitter. Pozitív izgalmi állapotért felelős, és függőséget válthat ki. A nor- előtag azt jelenti, hogy a nitrogénatomon nincs metilcsoport, ellentétben az adrenalinnal, ahol van. Hormonként a mellékvesevelőben termelődik és onnan választódik ki a vérbe, neurotranszmitterként a központi és a szimpatikus idegrendszerben is jelen van, ahol a noradrenerg neuronok bocsátják ki a szinaptikus ingerületátvitel során. Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust.

Gyógyszerként a noradrenalin emeli a szisztolés és diasztolés vérnyomást, ez kompenzáló vagusreflexet vált ki, amely semlegesíti a szívgyorsító hatást. A betegben tehát reflex bradycardiát okoz.

A noradrenalin jelentős a hangulat meghatározásában, illetve a hangulatzavar (depresszió, mánia) hátterében a noradrenerg transzmisszió áll. Ha bizonyos agyterületen NA funkcionális elégtelenség észlelhető az depressziót vált ki, ezzel szemben a mániát NA túlműködés okozza.

A szinapszisokon a noradrenalin mind az alfa1, mind alfa2 adrenoreceptorokon hat. Erős hatással van az alfa1-receptorokra, aminek következtében az erek szűkülnek a bőrben, pupillában, lépben (lépösszehúzódás), és a vérnyomás emelkedik. Szintén erős hatással van az alfa2-receptorokra, minek következtében a bélizomzat elernyed, és a vércukorszint emelkedik. A noradrenalin béta-receptorokat is agonizál.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Merck Index, 11th Edition, 6612.
  2. a b c A noradrenalin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 15. (JavaScript szükséges) (angolul)
  3. Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, 6. kiadás. Medicina, 2013. 80. oldal

Források

[szerkesztés]
  • Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 270–271., 275., 283. o. ISBN 978 963 9879 56 0  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 3 kötet., 448. o. ISBN 963-10-3269-8