Noradrenalin
| Noradrenalin[1] | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 4-[(1R)-2-amino-1-hidroxietil]benzol-1,2-diol | ||
| Más nevek | (R)-(–)-Norepinefrin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 51-41-2, 138-65-8(dl) | ||
| ChemSpider | 388394 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H11NO3 | ||
| Moláris tömeg | 169,18 g/mol | ||
| Olvadáspont | L: 216,5–218 °C (bomlik) D/L: 191 °C (bomlik) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+)[2] | ||
| R mondatok | R28, R41[2] | ||
| S mondatok | S28, S36/37/39, S45[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A noradrenalin vagy norepinefrin (INN: norepinephrine) egy katekolamin-hormon és neurotranszmitter. Pozitív izgalmi állapotért felelős, és függőséget válthat ki. A nor- előtag azt jelenti, hogy a nitrogénatomon nincs metilcsoport, ellentétben az adrenalinnal, ahol van. Hormonként a mellékvesevelőben termelődik és onnan választódik ki a vérbe, neurotranszmitterként a központi és a szimpatikus idegrendszerben is jelen van, ahol a noradrenerg neuronok bocsátják ki a szinaptikus ingerületátvitel során. Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust.
Gyógyszerként a noradrenalin emeli a szisztolés és diasztolés vérnyomást, ez kompenzáló vagusreflexet vált ki, amely semlegesíti a szívgyorsító hatást. A betegben tehát reflex bradycardiát okoz.
A noradrenalin jelentős a hangulat meghatározásában, illetve a hangulatzavar (depresszió, mánia) hátterében a noradrenerg transzmisszió áll. Ha bizonyos agyterületen NA funkcionális elégtelenség észlelhető az depressziót vált ki, ezzel szemben a mániát NA túlműködés okozza.
A szinapszisokon a noradrenalin mind az alfa1, mind alfa2 adrenoreceptorokon hat. Erős hatással van az alfa1-receptorokra, aminek következtében az erek szűkülnek a bőrben, pupillában, lépben (lépösszehúzódás), és a vérnyomás emelkedik. Szintén erős hatással van az alfa2-receptorokra, minek következtében a bélizomzat elernyed, és a vércukorszint emelkedik. A noradrenalin béta-receptorokat is agonizál.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 270–271., 275., 283. o. ISBN 978 963 9879 56 0
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 3 kötet., 448. o. ISBN 963-10-3269-8
|
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |