Nordhausen

Nordhausen
Nordhausen címere Nordhausen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Kerület	Nordhausen
Járás	Nordhausen jáarás (1990. október 3. – nincs)
Alapítás éve	927
Polgármester	Barbara Rinke (SPD)
Irányítószám	99734, 99762
Körzethívószám	03631 034653
Rendszám	NDH
Testvérvárosok	Lista Bét Semes Bochum (1990. június 17. – ) Charleville-Mézières Ostrów Wielkopolski
Népesség
Teljes népesség	41 233 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	488 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	89,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 30′ 18″, k. h. 10° 47′ 28″51.505, 10.791111111111
Nordhausen Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Nordhausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.

Fekvése

A Harz-hegység keleti határvidékén, Erfurttól északnyugatra fekvő település.

Történelem

Nordhausen egy 1611-1691 közötti metszeten

A jelenlegi Petersburg déli lejtőjén már 785-ben létezett egy frankóniai település és táborhely. A helység neve azonban csak Madarász Henrik 927 május 13-án kelt adománylevelében szerepelt először, majd 910-ben ő építette a várat is településen, majd felesége Ringelheimi Matilda 961-ben női szerzetesrendet is alapított itt. Oroszlán Henrik Rőtszakállú Frigyessel fennállott viszálykodásakor 1180-ban megostromolta és felgyújtotta a várost, melyet a 12. század végén építettek újjá., utána 1220-ban a női kolostor férfi kanonokrend tulajdonába került, temploma pedig csakhamar székesegyház rangot nyert, II. Frigyes császár pedig szabad városi címet adott a településnek. 1260-ban a városi tanács is megalakult. 1500-ban Nordhausen az alsó-szászországi birodalmi körzet része lett.

1523-ban a reformáció is elérte a várost. A nagy hittérítő itt Müntzer Tamás volt. 1540-ben és 1612-ben is leégett a város. 1626-ban a pestis elpusztította a lakosság nagyobbik részét. A bajt csak tetézték a harmincéves háború csapásai. 1802. augusztus 2-án a porosz seregek elfoglalták a várost.

1871 és 1933 között Szászország része volt a város. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el a várost. 1949-ben lett a Német Demokratikus Köztársaság része. 1952-ben egy kormányzati döntés eredményeképp Türingiához csatolták. 1990-ben lett az újraegyesült Németország része.

Kultúra

Templomok és kolostorok

• Altendorfer Kirche „St. Maria im Tale“
• Dom „Zum Heiligen Kreuz“
• Frauenbergkirche „St. Maria auf dem Berg“
• Petriturm
• Pfarrhaus und Kirche „St. Blasii“
• Torhaus des Spendekirchhofes

Múzeumok

• Flohburg
• KZ-Gedenkstätte Dora-Mittelbau
• Kunsthaus Meyenburg
• Museum Tabakspeicher
• Traditionsbrennerei

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Lakosság

1802 – 1946 1802 – 8 355 1821 – 9 900 1840 – 12 000 1880 – 26 198 1890 – 26 847 1933 – 37 635 1939 – 42 316 1946 – 32 848

1950 – 1996 1950 – 39 452 1960 – 39 768 1981 – 47 121 1984 – 47 176 1986 – 47 681 1994 – 48 028 1995 – 47 324 1996 – 46 750

1997 – 2004 1997 – 46 650 1998 – 46 192 1999 – 46 057 2000 – 45 633 2001 – 45 196 2002 – 44 701 2003 – 44 311 2004 – 43 894

A város jeles szülöttei

• Justus Jonas (1493–1555) jogász, teológus, reformátor
• Friedrich Christian Lesser (1692–1754) evangélikus teológus, történész
• Oswald Teichmüller (1913–1943) matematikus
• Lothar de Maizière (1940) jogász, politikus

Testvértelepülések

• Izrael Bét Semes
• Franciaország Charleville-Mézières
• Németország Bochum
• Lengyelország Ostrów Wielkopolski

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.

• Nordahausen hivatalos honlapja (németül)
• A Buchenwald és Mittel-Dora egykori koncentrációs táborok emléklapja (németül)
• Képek a Doráról Archiválva 2006. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• Türingia történelmi térképe 1789-ből