Néva
| Néva | |
 | |
| A Néva Szentpétervárott, háttérben a Péter-Pál-erőd | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 74 km |
| Forrásszint | 4 m |
| Vízhozam | 2 600 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 282 000 km² |
| Forrás | Ladoga-tó |
 é. sz. 59° 57′ 24″, k. h. 31° 02′ 44″59.956700°N 31.045600°E | |
| Torkolat | Balti-tenger, Finn-öböl |
| é. sz. 59° 56′ 41″, k. h. 30° 18′ 34″59.944700°N 30.309400°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Néva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Néva (oroszul Нева [Nyeva]) bővizű, 74 km hosszú folyó Oroszország északnyugati részén. Orosz neve a finn neva („mocsár”) szóból ered.[1]
Vízgyűjtő területe
[szerkesztés]
A Néva vízgyűjtő területe meglepően nagy. A Ladoga és az Onyega tavak, valamint a Volhovo-Iljenszkij-medence vizét vezeti le a Balti-tengerbe. Szentpétervár városánál, deltatorkolattal ömlik a Finn-öbölbe, a folyó deltájának területe 45,6 km². A Néva deltájának 42 szigetén helyezkedik el Szentpétervár belvárosa.
Hajózás
[szerkesztés],_Aur%C3%B3ra_cirk%C3%A1l%C3%B3_a_N%C3%A9va_foly%C3%B3n._Fortepan_100575.jpg)
A Néva teljes hosszán hajózható és Nyugat-Oroszország egyik legfontosabb vízi útja. A Néva a Ladoga és az Onyega tavakon, valamint kiterjedt csatornarendszeren keresztül összeköttetésben van a Volgával és így az orosz belvízi hajózás fontos szakasza. A legnagyobb belvízi hajók is elérik Szentpétervárból indulva Moszkvát és a Volgán keresztül a Kaszpi-tengert, illetve a Donon át a Fekete-tengert. A Balti–Fehér-tenger-csatorna (Belomor-kanal) pedig a fehér-tengeri összeköttetést biztosítja.
A Néva jelentősebb mellékfolyói a Toszna, az Ohta, az Izsora és az Iga.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
Források
[szerkesztés]- A. A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)
