Népszínház utca
| Népszínház utca | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Névadó | Népszínház |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Népszínház utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 04′ 40″47.494500°N 19.077900°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 04′ 40″47.494500°N 19.077900°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Népszínház utca témájú médiaállományokat. | |
A Népszínház utca Budapest VIII. kerületében található, a Blaha Lujza teret köti össze a Teleki László térrel.
Fekvése, közlekedése
[szerkesztés]Határai: József körút 6., Teleki László tér 1.
A Blaha Lujza tér felől a 4-es és 6-os villamosról vagy a 2-es metró Blaha Lujza téri állomásától érhető el, és elhalad a II. János Pál pápa tér, így a 4-es metró azonos nevű állomása mellett. A 28-as, 28A, 37-es, 37A és 62-es villamos halad rajta végig, valamint a II. János Pál pápa tér sarkáig a 99-es és a 217E busz.
Története
[szerkesztés]Eredetileg a Márkus Emília utcánál kezdődött. A 18. században a mai Blaha Lujza térnél ágazott ki az akkori Kerepesi útból a Keresztúri országút, azaz a mai Népszínház utca.
A 18. századtól Kereszturerweg (Keresztúri út), Baromvásár utca, Sertésvásár utca, 1817-től Fleischergasse (Hentes utca), 1838-tól Borstenviehhändlergasse, 1850-től ugyanaz magyarul, vagyis Sertéskereskedő utca, 1874-től Népszínház utca, 1918-ban a Blaha Lujza utca nevet adják a közterületnek, ám ezt nem hagyta jóvá a főváros közgyűlése. Legközelebb 1919-ben foglalkoztak a kérdéssel, amikor az utcának a Nagykörúton belüli részét Blaha Lujza térre keresztelik. Az utcatáblák kihelyezésére 1920 márciusában került sor.[1]
Mai nevét az 1875. október 15-én megnyílt Népszínház (az 1965-ben lebontott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház) után kapta. 1919-ben a tér kialakításával az utca hossza megrövidült, így a házszámozás is 7-tel, illetve 4-gyel kezdődik (az 1–5. és a 2. számot az ottani épületek: Corvin áruház, sajtóház, Nemzeti Színház tartották meg).
A szocializmus idején a 13. szám alatt a Csokonai, a 31. alatt pedig a Nap mozi üzemelt.
Jelentősebb épületei
[szerkesztés]8. szám: Hauszmann Alajos, 1879, magyar iparügyi palota, ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar.
17. szám: Révész Sámuel és Kollár József által 1910 körül tervezett lakóház.
19. szám: Harsányi-ház, 1911-12-ben tervezte Lajta Béla.
22. szám: Polgári Serfőzde bérháza. Vidor Emil tervezte 1906 körül.
31. szám: Szintén Révész Sámuel és Kollár József által tervezett ház, 1912 körül. Itt működött a Nap mozi.
32. szám: 1910–11-ben épült ház, tervezői Bauer Emil és Guttmann Gyula.
35. szám: Ruchlinder-ház. 1911-12-ben épült Málnai Béla és Haász Gyula tervei alapján.
37. szám: Löffler Béla és Sándor által 1910–11-ben tervezett lakóház.
Az utca az irodalomban
[szerkesztés]- Többször felbukkan (egyes jelenetek helyszíneként, illetve említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Hány éves a Blaha Lujza tér? (magyar nyelven). Utcák, terek blog, 2016. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
Források
[szerkesztés]- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 205. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
További információk
[szerkesztés]- Kovács Áron, Pál Anna Viktória - Egy gazdag utca Budapesten, ami mindig a szegényeké volt (24.hu, 2016.07.06.)
- Maczó Balázs: A rejtelmes Népszínház utca és egykori lakói; Athenaeum, Budapest, 2023 (Sétakönyvek) ISBN 9789635433223