II. János Pál pápa tér (Budapest)
| II. János Pál pápa tér | |
_2.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Névadó | II. János Pál pápa |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 II. János Pál pápa tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″47.495000°N 19.077200°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″47.495000°N 19.077200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. János Pál pápa tér témájú médiaállományokat. | |
A II. János Pál pápa tér (korábban Köztársaság tér) Budapest VIII. kerületében, a Fiumei út – Népszínház utca – Rákóczi út közötti városrész közepén, a Népszínháznegyedben terül el.
Története
[szerkesztés]_t%C3%A9r,_1895_ut%C3%A1n._-_Budapest,_Fortepan_82424.jpg)
_t%C3%A9r,_a_p%C3%A1rth%C3%A1zhoz_k%C3%B6t%C5%91d%C5%91_felt%C3%A9telezett_kazamat%C3%A1k_keres%C3%A9se._Fortepan_24476.jpg)
A terület legkorábbi említésekor, a 18. század második felében egy nagy, a mai Teleki térrel összefüggő állatvásártér részeként volt ismert. A 19. század második feléig neve több változatban is előfordult a forrásokban, többnyire németül, ezek az elnevezések funkciójára utaltak: Heu Markt (Széna piac); Bauer Markt (Paraszt piac); Markt Platz (Piactér), illetve Lóvásár. 1873-tól, Budapest főváros egyesítésétől Új Vásár tér néven szerepelt a térképeken.
1855-56-ban itt létesült Pest első gázgyára, amelynek emlékét a térbe torkolló Légszesz utca neve őrizte meg, és helyén ma is a Nemzeti Közművek egyik központja van A Triesti Általános Osztrák Gáztársulat hozta létre ezt az üzemet világítógáz gyártására a belváros közvilágítása számára. E gyár révén vált a környék a korai munkásmozgalom egyik központjává. Itt volt az első nyilvános fővárosi munkásgyűlés 1869. augusztus 22-én, aminek során az Általános Munkásegylet szervezésében, Táncsics Mihály támogatásával a munkások tiltakoztak a lakbéruzsora ellen, követelték az általános választójog bevezetését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az állandó hadsereg megszüntetését.
1902-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Tisza Kálmán nevét adta a térnek. 1918. november 1-jén az őszirózsás forradalom győzelme alkalmából tömeggyűlést rendeztek itt, amelynek során központi szerepet kapott a szocialista köztársaság követelése. Ennek emlékére kapta 1946-ban a Köztársaság tér nevet, amit egészen 2011-ig megőrzött. A 2010-es kormányváltás utáni közterület-átnevezések során, 2011-ben a tér II. János Pál pápa nevét kapta.
Legfontosabb épületei
[szerkesztés]- A tér leghatalmasabb épülete az Erkel Színház, ami 1911-ben épült Népopera néven. 1919 nyarán itt ült össze a Magyarországi Tanácsköztársaság parlamentként funkcionáló szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése.
- Az egyik legnevezetesebb épületté a tér 25. és 26. számú, eredetileg eklektikus lakóházaiból kialakított irodaépület lett, ami az 1956-os ostrom célpontja volt.
- AZ OTI-házak (14.-15-16.) a három 8-8 emeletes lakóház. 1934-ben épült Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) lakóház-csoportja fontos szerepet tölt be a budapesti építészettörténetben: a sávos beépítés első, és a ’40-es évek közepéig egyedinek tekinthető példája egy modern acélszerkezetes tégla épület. Az épülettömb közel kilencven éves története során számos hírességnek adott otthont. Ahogyan arról a 16. szám alatti épülettömb falán elhelyezett emléktábla is megemlékezik.
- A 20. házszámú épület a Főgáz Zrt. modern központja (volt Józsefvárosi Gázgyár).
- II. János Pál pápa tér metróállomás
Irodalmi szerepe
[szerkesztés]- A tér tágabb környéke Mándy Iván számos művének lett a színtere.
- Felbukkan a tér, több jelenet helyszíneként Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében is.
Források
[szerkesztés]- ↑ Tulipán: Tulipán Éva: Ostrom 1956-ban: A Köztársaság tér emlékezete. Budapest: Jaffa. 2014. ISBN 978-615-5418-92-1
- A Köztársaság tér históriája
