Nátrium-jodid
Nátrium-jodid | |||
| |||
![]() NaI(Tl) szcintillátor | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7681-82-5 | ||
PubChem | 5238 | ||
ChemSpider | 5048 | ||
EINECS-szám | 231-679-3 | ||
DrugBank | DB11119 | ||
KEGG | C14042 | ||
ChEBI | 33167 | ||
RTECS szám | WB6475000 | ||
ATC kód | , V09FX02 (123I), V09FX03 és V10XA01 (131I), V09FX04 (124I) | ||
Gyógyszer szabadnév | sodium iodide | ||
Gyógyszerkönyvi név | Natrii iodidum | ||
InChIKey | FVAUCKIRQBBSSJ-UHFFFAOYSA-M | ||
Gmelin | 13715 | ||
UNII | F5WR8N145C | ||
UN-szám | 3077 | ||
ChEMBL | CHEMBL1644695 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | NaI | ||
Moláris tömeg | 149,89 g/mol | ||
Megjelenés | Fehér, szilárd anyag. | ||
Sűrűség | 3,67 g/cm³ (20 °C)[1] | ||
Olvadáspont | 662 °C[1] | ||
Forráspont | 1304 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | Jól oldódik, 1793 g/l (20 °C)[1] | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | Halit | ||
Koordinációs geometria |
Oktaéderes | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R50[1] | ||
S mondatok | S61[1] | ||
Lobbanáspont | Nem gyúlékony | ||
LD50 | 4340 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Nátrium-fluorid Nátrium-klorid Nátrium-bromid | ||
Azonos anion | Lítium-jodid Kálium-jodid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nátrium-jodid egy szervetlen só, nátriumionokat és jodidionokat tartalmaz. Az összegképlete NaI. Színtelen, kristályos por. Nagyon jól oldódik vízben, 100 g vízben 20 °C-on 197 g, 100 °C on 303 g oldódik fel. Oldódik alkoholban is, 100 g etanolban 20 °C-on 43 g. A vizes oldat semleges kémhatású. Íze csípős, sós, kissé kesernyés. 65 °C alatt vizes oldatból két molekula kristályvízzel kristályosodik ki, dihidrátja válik ki. A vízmentes nátrium-jodid rácsa kockarács, a dihidrát rombos szerkezetű kristályokat alkot.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Fény hatására lassan bomlik, megsárgul. A színt a kiváló jód okozza.
Ha levegőn hevítik, kis mértékben bomlik és a kémhatása lúgos lesz.
Előállítása
[szerkesztés]A nátrium-jodidot a következőképpen állítják elő: Forró nátrium-hidroxid-oldathoz jódot adagolnak. A jód feloldódik a lúgoldatban, ekkor nátrium-jodid és nátrium-jodát keletkezik. Az oldatot bepárolják, majd a maradékot hevítik, így a nátrium-jodát is nátrium-jodiddá alakul.
Felhasználása
[szerkesztés]A nátrium-jodidot a vegyiparban szerves jódvegyületek előállítására használják. A laboratóriumokban jód oldására, illetve vegyszerként alkalmazzák. A gyógyászatban a golyva kezelésére, illetve megelőzésére adagolják.
Talliummal adalékolva szcintillációs kristályokat készítenek belőle. Ezeket fotoelektron-sokszorozókkal kiegészítve szcintillációs számlálók érzékelőjeként használják.
Oldhatósága
[szerkesztés]Oldószer | A nátrium-jodid oldhatósága g NaI / 100 g oldószer, 25 °C-on |
---|---|
H2O | 184 |
Cseppfolyós ammónia | 162 |
Folyékony kén-dioxid | 15 |
Metanol | 62,5 – 83,0 |
Hangyasav | 61,8 |
Acetonitril | 24,9 |
Aceton | 28,0 |
Formamid | 57 – 85 |
Acetamid | 32,3 |
Dimetilformamid | 3,7 – 6,4 |
Források
[szerkesztés]Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.