Mezőszentmihály

Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie)
Mezőszentmihály címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Mezőszentmihály
Rang	községközpont
Irányítószám	427260
Körzethívószám	0x63
SIRUTA-kód	34486
Népesség
Népesség	623 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	256 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 33″, k. h. 24° 20′ 09″46.892565, 24.335885
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőszentmihály (románul Sânmihaiu de Câmpie) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

Tekétől nyugatra, a Lekence bal partján, Besztercétől délre, Lompérd és Fűzkút között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomáról kapta, amely később nyomtalanul eltűnt.

Története

1283-ban Zentmyhaltelke néven említik először. A település a Tomaj nemzetség tagjainak birtokai közé tartozott.

Későbbi névváltozatai: 1322-ben p.Zenthmihaltelke, Zenthmyhalteluke, 1357-ben p. Zenmihaltelku, 1360-ban Zenth-Myhalthelke, 1374-ben p. Zenthmihaltelke, . 1381: p. Zentmyhaltelke,

1319-ben v. Scenmihaltelukenéven említették. Ekkor a Tomaj nemzetségből szármzó Losonci Dénes fiai osztoztak meg rajta, és Losonci Tamásnak jutott, majd 3 évvel később, 1322-ben Tamás és fiai 100 M-ért eladták Tivan fia Balázsnak. 1329-ben Budatelke határosaként szerepelt, de említették Búza metálisában is a Lompérthegyese felőli oldalon (Gy 3: 372).

1329-ben t. Zentmihalfolwa ~ Zentmihalteleke néven a régeni uradalom tartozéka volt. 1501-ben p. Zenth Mihaltelke a Bánffy, Losonczi; Harinnai Farkas, Bongárti Porkoláb és Tótőri-birtok; a besztercei apácáké is volt. 1455: Tótőri Pálnak idevaló kenéze ura nevében járt el. 1501-ben a besztercei Szűz Mária-kolostor apácáit vezessék be Zenthmihalthelke (ama rész kivételével, amelyet Farkas Tamás korábban Bongárti Porkoláb Demeternek adományozott), továbbá a falu alatt dél felé fekvő ZenthMyhalthelky Tho nevű halastóba és a rajta levő háromkerekű malom két részébe. Vajdai emberek: Széplaki Erdős János és Kajtor Gergely, Monyarosi Gyula László voltak. 1501-ben Széplaki Kajtor Gergely vajdai ember és a konvent tanúbizonysága szerint Pál frater pap a besztercei Szűz Mária-kolostor apácáit beiktatta az itteni egészbirtokba.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mezőörményesi járásához tartozott.

Lakossága

1910-ben 1016 fő lakta a települést, ebből 823 román, 110 magyar, 83 cigány volt.

2002-ben 712 lakosa volt, ebből 610 román, 93 cigány és 9 magyar.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6