Megaváros
A megaváros vagy megapolisz olyan agglomeráció, amelynek teljes népessége meghaladja a tízmillió főt. Egy megaváros általában egy vagy két nagyvárosi területből áll, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. A későbbiekben agglomeráció, világváros vagy metroplexumként is meg lesznek említve.
2015-ben 36 megavárost tartanak számon. Ezek közül is a legnagyobb a tokiói és a sanghaji agglomeráció, mindkét város lakossága meghaladja a 30 millió főt, az egyik lakossága 38,8 millió fő, a másiké pedig 35,5 millió fő. Tokió a világ legnépesebb várostömörülése, Sanghaj pedig a világ legnépesebb városa.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete feltételezései szerint 2030-ra már 41 megaváros lesz.[1]
Legnagyobb városok
[szerkesztés]Ez a lista tartalmazza a világ legnagyobb városait és várostömörüléseit 2016-ban.
Története
[szerkesztés]A „megaváros” kifejezés a 19. század végén vagy a 20. század elején jelent meg a köztudatban, a szó első hivatalos megjelenése a Texasi Egyetem által történt 1904-ben.[23] Eleinte az Egyesült Nemzetek Szervezete használta a kifejezést 8 milliónál több lakosú városok leírására, manapság azonban a tízmilliónál több fős településekre használják.[24]
1800-ban a világ lakosságának még csak a 3%-a lakott városokban, ez a szám azonban 47%-ra emelkedett a 20. század végére. 1950-ben 83 olyan város létezett, amelyek népessége meghaladta az egymillió főt; 2007-re ez a szám 468-ra nőtt.[25] Az ENSZ előrejelzései szerint a mostani, 3.2 milliárdos városi lakosság 2030-ra mintegy 5 milliárd főre fog nőni, amikor ötből három ember már városokban fog élni.[26] Ez a hirtelen növekedés drámai következményeket szülhetnek olyan kevésbé modernizált kontinenseken, mint Ázsia és Afrika. Különböző felmérések és előrejelzések azt mutatják, hogy ez az elkövetkezendő 25 évben végbemenő városi növekedés a fejlődő országokban fog végbemenni.[27] Egymilliárd ember, a föld teljes népességének majdnem egyhetede, nyomornegyedekben él.[28] Rengeteg szegény ország túlnépesedett nyomornegyedeiben magas a különböző betegségek kialakulásának aránya, mivel egészségtelenek a körülmények, jelen van az alultápláltság, továbbá hiányzik az egészségügyi alapellátás.[29] 2030-ban a világon több mint 2 milliárd ember fog nyomornegyedekben élni.[30] Etiópia, Malawi, valamint Uganda, a világ három legvidékibb országa, városi népességének több mint 90%-a már így is nyomornegyedekben él.
2025-ig egyedül Ázsiában lesz minimum 30 megaváros, többek között Mumbai, India (2015-ös népessége 20.75 millió fő), Sanghaj, Kína (2015-ös népessége 35.5 millió fő), Delhi, India (2015-ös népessége 21.8 millió fő), Tokió, Japán (2015-ös népessége 38.8 millió fő) és Szöul, Dél-Korea (2015-ös népessége 25.6 millió fő). Lagos, Nigéria 1950-ben feljegyzett 300,000 fős lakossága 2015-re körülbelül 15.2 millió főre nőtt.
Növekedés
[szerkesztés]Több mint 500 éven keresztül Róma volt a legnagyobb, a leggazdagabb és politikailag a legfontosabb város Európában.[31] Népessége már az első század végére meghaladta az egymillió főt.[32] Róma népessége Kr. u. 402-ben kezdett csökkenni, amikor Flavius Honorius római császár Ravennába költöztette a kormányt, amivel 20,000 fős népességcsökkenést idézett elő Rómában a korai középkorban. Az addigi burjánzó nagyváros tele lett lakatlan épületekkel és a hatalmas méretű területeken csak romok és növényzet maradt.
Bagdad számított a világ legnagyobb városának, a megalapításától kezdődően Kr. u. 762-ben egészen 930-ig, amikor is a lakossága meghaladta az egymillió főt.[33] A kínai fővárosok, Csang-an és Kajfeng szintén óriási népességnövekedést tudhattak magukénak a fejlett birodalmak idején. Egy 742-es, Jingzhao Fu (京兆府) agglomerációban történt népszámlálási adat szerint akkoriban 362,921 családot és 1,960,188 személyt tartottak számon.[34] Az Angkor körüli középkori település, amely akkor a Khmer Birodalom fővárosaként szolgált, szintén több mint egymilliós lakossággal rendelkezett.[35]
1825 és 1918 között London volt a világ legnagyobb városa, hiszen lakossága rohamosan növekedett. Ez volt az első olyan város az 1900-as években, amely elérte a több mint ötmillió fős népességet. 1950-ben New York volt az egyetlen városi terület, amelynek lakossága meghaladta a tízmillió főt.[36] 2005 októberére a földrajztudósok már 25 ilyen területet állapítottak meg.[37] Ehhez képest 2004-ben még csak 19, 1985-ben pedig csupán 9 megaváros létezett. Ez a növekedés azért történt, mert a világ népessége elkezdett közeledni Észak-Amerika és Nyugat-Európa magas urbanizációs szintje (75–85%) felé.
A 2000-es évek óta a Nagy Tokió Agglomeráció számít a legnagyobb megavárosnak. Ez az agglomeráció olyan egyéb városokat foglal magában, mint például Jokohama és Kavaszaki, a terület teljes népessége pedig meghaladja a 38 millió főt. Különböző meghatározások léteznek annak függvényében, hogy a régió mely területeket foglalja magában. Bár Tokió prefektúrái, Csiba, Kanagava és Szaitama általában szerepelnek a statisztikai információkban, a japán statisztikai hivatal csupán a Tokiói Közigazgatási Torony Sindzsuku-beli 50 kilométeres vonzáskörzetét számítja bele a területbe, így a becsült lakosság száma is alacsonyabb.[38][39] A megavárosok egyik problémája, hogy nehezen lehet meghatározni a külső határokat, ezáltal a lakosság számát is nehezebb felbecsülni.
Egy másik lista nagyvárosi területek helyett agglomerációkként határozza meg a megavárosokat.[40] 2010-ben 25 megaváros létezik ezzel a megnevezéssel, ilyen Tokió is. Más források Nagoját[22] és a Ruhr-vidéket[41] is megavárosokként tüntetik fel.
Kihívások
[szerkesztés]Nyomornegyedek
[szerkesztés]Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a nyomornegyedekben élő városlakók aránya 47%-ról 37%-ra csökkent a fejlődő világban 1990 és 2005 között.[42] Az egyre növekvő népesség miatt azonban a nyomornegyedekben élők abszolút száma folyamatosan nő. Ezen emberek többsége a városok pereméről érkezik, akik olyan településeken éltek, ahol nincs elegendő lakóhely és a csatornázás sem megfelelő. Ezt a folyamatot olyan, eddig nem látott, belső- és nemzetközi tömeges migráció idézte elő, amely hozzájárult a városok népességnövekedéséhez. A folyamat rengeteg problémát vet fel mind a politikában, mind a társadalomban, mind a gazdasági szférában. A nyomornegyedekben élőknek gyakran nincs lehetőségük részt venni az oktatásban, nem kapnak egészségügyi ellátást és a városi piacgazdaságban sem vehetnek részt.
Bűncselekmények
[szerkesztés]Az egyre növekvő népesség miatt az infrastruktúra és közszolgálat (mint például megfelelő higiénia, lakhatás, oktatás és egészségügy) hiánya a nyomornegyedek megnövekedéséhez vezet, ami azonban a városlakók között is elégedetlenségeket szül. Éppen ezért a bűncselekmények is magasabb számban vannak jelen olyan megavárosokban, mint például Karacsi, Mumbai, Kairó, Rio de Janeiro és Lagos.[43]
Hajléktalanság
[szerkesztés]A megavárosokban nagymértékben megfigyelhető a hajléktalanság. A hajléktalanság jelenleg érvényes meghatározása országonként, de akár különböző szervezeteken, régiókon belül is változik.[44]
2002-ben egy kutatás kimutatta, hogy a legtöbb hajléktalan családok és gyerekek közül kerül ki az Amerikai Egyesült Államokban,[45][46] ez pedig új kihívásokkal állította szembe a különböző szervezeteket, illetve ügynökségeket. Az Amerikai Egyesült Államokban a kormány több nagyváros polgármesterét is felkérte arra, hogy készítsenek egy tízéves tervet azzal a céllal, hogy véget vessenek a hajléktalanságnak. Az egyik ilyen terv az „Először a lakhatás” című volt, amely arra összpontosít, hogy ahelyett hogy ideiglenes otthont adnak a hajléktalanoknak, szerezzenek nekik egy állandó lakhelyet és adják meg nekik a szükséges támogató szolgáltatásokat annak érdekében, hogy fenntarthassák saját otthonukat. Ez a programsorozat azonban nagyon bonyolultnak bizonyult, hiszen ahhoz, hogy a kezdeményezés sikeres legyen, hosszútávon kell gondolkodni.[47][48]
Forgalmi torlódás
[szerkesztés]A forgalmi torlódás olyan állapot, ami az úthálózatokon történik, amikor megnő az autóforgalom. Ezt a torlódást általában kisebb sebesség, hosszabb menetidő, megnövekedett környezetszennyezés és hosszabb közúti sorbanállás jellemzi. A Texasi Közlekedési Intézet becslései szerint 2000-ben a 75 legnagyobb nagyvárosi övezet 3.6 milliárd órányi késedelmet szenvedett el, ami 5.7 milliárd gallonnyi (21.6 milliárd liter) elpazarolt üzemanyagot és 67.5 milliárd dollárnyi veszteséget (az ország körülbelül 0,7% GDP-je) jelentett. Azt is kiszámították, hogy az egy gépkocsivezetőre eső éves torlódási költség körülbelül 1,000 dollár a nagyvárosokban és 200 dollár a kisvárosokban. A forgalmi torlódás folyamatosan nő a nagyvárosokban, a késedelmek pedig egyre gyakoribbak a kisvárosokban és a vidéki városokban is egyaránt.
Városszétfolyás
[szerkesztés]A városszétfolyás egy sokrétű fogalom, amely magában foglalja a városokból való kifelé terjeszkedést többnyire a város peremére, ahol alacsony a népsűrűség. Itt általában autóval bejárható, egyfunkciós lakó-, kereskedelmi- és ipari övezetek jönnek létre.[49] Ennek eredményeképpen a kritikusok azt állítják, hogy a szétfolyás negatív következményekkel jár, mint például a hosszabb menetidő a munkahelyre, a megnövekedett autó-függőség, a nem megfelelő létesítmények (kulturális helyszínek, egészségügyi központok), továbbá a magasabb egy főre eső infrastrukturális költségek.
Dzsentrifikáció
[szerkesztés]A dzsentrifikáció a modern nagyváros fejlődésével, változásával kapcsolatos szociológiai jelenség, a felértékelődött belvárosi területek lakosságának kicserélődése, amikor a vagyonosabb emberek egy kevésbé jómódú községben vesznek házat.[50] A dzsentrifikáció egyik negatív következménye, hogy az átlagjövedelem megnövekszik és az átlagos családok mérete csökken, amely az alacsonyabb átlagjövedelemmel rendelkező lakók informális gazdasági kilakoltatását eredményezi, mivel a lakásbérek, a lakásárak és az ingatlanadók mind megnőnek. Ez a típusú népességváltozás csökkenti az ipari földhasználatot, mivel a kereskedelmet és a lakhatást újrafejlesztik. Manapság az új vállalkozások is többnyire kivonulnak a fejlett és modernizált területekről a leromlott, elhanyagolt területekre annak érdekében, hogy a tehetősebb állampolgárok kegyeibe férkőzzenek, ezáltal csökkentve a kapcsolattartást a kevésbé tehetős emberekkel.
Levegőszennyezés
[szerkesztés]A levegőszennyezés olyan vegyi anyagokból, porból, illetve biológiai eredetű anyagokból áll, amelyek károsítják az emberi szervezetet és más élő organizmusokat, továbbá tönkreteszik a természetes környezetünket. Rengeteg nagyvárosban problémát okoz a szmog, ez olyan típusú légszennyezés, amely belső égésű motoros járművek kibocsátásából, illetve gyári kéményekből eredő füstből származik.
A szmogot a szén nagymértékű égetése is előidézheti, amely egy füst és kén-dioxid egyveleget képez. 2006-ban a világ szénfogyasztása körülbelül 6,743,786,000 amerikai tonna volt[51] és számítások szerint 2030-ra ez a szám 48%-kal nőni fog, ami 9.98 milliárd amerikai tonnát jelent.[52] 2006-ban Kína 2.38 milliárd tonnát, míg India 447.3 millió tonnát termelt. Kínában az elektromos áram 68,7%-át szénből nyerik. Az Amerikai Egyesült Államok a világ széntartalékának a 14%-át használja fel, ebből 90% az elektromos áram termelésére megy.[53]
Energia- és anyagi erőforrások
[szerkesztés]A megavárosok mérete és sokrétűsége hatalmas társadalmi és környezeti kihívásokat vet fel. A megavárosok fejlődése nagymértékben függ attól, hogy hogyan szereznek, osztanak és kezelik saját energia- és anyagi erőforrásaikat. Kapcsolatot véltek felfedezni az villamosenergia-fogyasztás, a fűtés és az üzemanyag-fogyasztás között, a földi szállítás energiafelhasználása, a vízfogyasztás, a hulladéktermelés és az acélgyártás között a fogyasztás szintjét illetően, és hogy milyen hatékonyan tudják felhasználni az erőforrásokat.[54]
A szépirodalomban
[szerkesztés]A megavárosok gyakran megjelennek különböző disztópikus regényekben, ilyen például „a Sprawl” William Gibson Neurománc című könyvében. A pusztító című filmben egy „San Angeles” nevű város szerepel, amelyet Los Angeles, Santa Barbara és San Diego keresztezéséből hoztak létre. Ide tartozik továbbá a Coruscant is, amely a Csillagok háborúja kitalált univerzumában a központi bolygó.[55]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ World Urbanization Projects. The UN . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ http://www.yonhapnews.co.kr/bulletin/2016/09/07/0200000000AKR20160907086600002.HTML?input=1195m
- ↑ Jakarta Population 2014. World Population Review . (Hozzáférés: 2015. január 13.)
- ↑ Brinkhoff, Thomas: The Principal Agglomerations of the World. City Population . (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ 2015年上海市国民经济和社会发展统计公报. www.shanghai.gov.cn . [2016. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population: April 1, 2010 to July 1, 2014 – United States – Combined Statistical Area; and for Puerto Rico. United States Census. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- ↑ Major Agglomerations of the World. City Population. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
- ↑ http://passthrough.fw-notify.net/download/561251/http://www.demographia.com/db-worldua.pdf[halott link]
- ↑ INDIA STATS : Million plus cities in India as per Census 2011. pibmumbai.gov.in . [2015. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ 首页 > 北京概况 > 人口 > 人口统计. www.beijing.gov.cn . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ What Makes Lagos a Model City. New York Times, 2014. január 7. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
- ↑ Krause-Jackson, Flavia: China Has Even More Megacities Than You Thought. Bloomberg.com . (Hozzáférés: 2016. március 30.)
- ↑ 统计年鉴. data.gzstats.gov.cn . [2009. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ 程正龙: 2015年重庆常住人口3016.55万人 继续保持增长态势-今日重庆-华龙网. cq.cqnews.net . [2016. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population: April 1, 2010 to July 1, 2014 – United States – Combined Statistical Area; and for Puerto Rico. United States Census. [2016. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 1.)
- ↑ State of the Air 2016. American Lung Association . [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 30.)
- ↑ a b Population Division Data Query (2014). United Nations . [2016. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ a b Eurostat – Data Explorer. Eurostat. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- ↑ Encuesta Permanente de Hogares. Indec, 2015. augusztus 23. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ 哈尔滨市总人口为1063.5万人 南岗人口居各区之首_大洋网. www.dayoo.com . [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ Landeshauptstadt Düsseldorf – Business location – Metropolitan areas. www.duesseldorf.de . [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
- ↑ a b http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
- ↑ (1904. november 23.) „Hemisfile: perspectives on political and economic trends in the Americas” 5-8, 12. o, Kiadó: Institute of the Americas. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ (1981. november 23.) „Population Reports: Special topics”, Baltimore (15-19), 38. o, Kiadó: Johns Hopkins University.
- ↑ Principal Agglomerations of the World. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ „Megacities Of The Future”, Forbes.com, 2007. június 11. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Nigeria: Lagos, the mega-city of slums and plums. Energypublisher.com. [2011. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Whitehouse, David. „Half of humanity set to go urban”, BBC News, 2005. május 19. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Planet of Slums – The Third World's Megacities. Blackcommentator.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ State of World Population 2007. Unfpa.org. [2014. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Roman Empire Population. Unrv.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Population crises and cycles in history. Home.vicnet.net.au. [2011. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Largest Cities Through History. Geography.about.com, 2010. június 16. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ New Book of Tang, vol. 41 (Zhi vol. 27) Geography 1.
- ↑ Metropolis: Angkor, the world's first mega-city Archiválva 2011. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Independent, August 15, 2007
- ↑ Tertius Chandler, 1987, St. David's University Press: Top 10 Cities of the Year 1950. Four Thousand Years of Urban Growth: An Historical Census. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 24.)
- ↑ Population statistics. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Greater Tokyo population statistics. Stat.go.jp, 2008. október 1. [2008. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Tokyo metropolitan area population statistics. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ http://www.demographia.com/db-megacity.pdf
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 29.)
- ↑ p. 26 (PDF). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ The Real Population Bomb: Megacities, Global Security & the Map of the Future. Potomac Books. Hozzáférés ideje: 2014. május 3.
- ↑ Glossary defining homelessness. Homeless.org.au. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ FACS, "Homeless Children, Poverty, Faith and Community: Understanding and Reporting the Local Story", March 26, 2002 Akron, Ohio. [1] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ National Coalition for the Homeless, "Homeless Youth" 2005 Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (164 KB)
- ↑ Abel, David, "For the homeless, keys to a home: Large-scale effort to keep many off street faces hurdles", Boston Globe, February 24, 2008.
- ↑ PBS, "Home at Last? – A radical new approach to helping the homeless", NOW TV program, December 21, 2007.
- ↑ What is Sprawl? Archiválva 2010. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. SprawlCity.org. Retrieved on 2008-02-07.
- ↑ Benjamin Grant: Urban gentrification is associated with movement PBS Documentaries with a point of view: What is Gentrification?. Public Broadcasting Service, 2003. június 17.
- ↑ World coal consumption 1980-2006 Archiválva 2008. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben October 2008 EIA statistics
- ↑ EIA, World Energy Projections Plus (2009)
- ↑ U.S. Coal Supply and Demand. Eia.doe.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 30.)
- ↑ Westfahl, Gary. The Greenwood encyclopedia of science fiction and fantasy: themes, works, and wonders, Volume 2. Greenwood Publishing Group (2005). ISBN 0-313-32952-4