Disztópia

A kínai Kowloon Walled City sok modern disztópikus műnek volt az inspirációja

A disztópia (negatív utópia, antiutópia, ellenutópia) valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. Az utópia negatív változata.

Előfordulása

Disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. A különböző irodalmi művekben vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. Az ábrázolásmód gyakran ironikus vagy szatirikus. Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. a Szép új világ vagy az 1984 hőse). A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.

Irodalom

Néhány a legismertebb disztópikus irodalmi alkotások közül:

Jonathan Swift: Gulliver a törpék országában, illusztráció

• Jonathan Swift: Gulliver utazásai (1726)
• Johanna Braun - Günter Braun: A nagy varázsló tévedése (1972)
• Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
• Veronica Roth: A beavatott-trilógia (2011)
• Jevgenyij Ivanovics Zamjatyin Mi (1924)
• Aldous Huxley Szép új világ (1932)
• Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933) című regénye
• Karel Čapek Harc a szalamandrákkal (1936) című regénye
• Szathmári Sándor Kazohinia (1941) című könyve
• George Orwell 1984 (1949), és Állatfarm (1945) című regénye
• Ray Bradbury Fahrenheit 451 (1953) című könyve
• William Golding A Legyek Ura (1954) című regénye
• Stanisław Lem Éden (1959) című műve
• Czakó Gábor Eufémia (1983) című regénye
• Margaret Atwood A szolgálólány meséje (1985) című regénye
• Lois Lowry Az emlékek őre (1993) című regénye
• Ben Elton Vakvilág (2007) című regénye
• Lauren Oliver Delirium (2011) című könyve
• Suzanne Collins Az éhezők viadala (2011) című könyve
• Marie Lu Legenda (2011) című regénytrilógiája
• Vlagyimir Szorokin Tellúria (2014) című regénye
• Alexandra Bracken: Sötét Elmék (2018) című regénytrilógiája
• Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)

Filmművészet

• Alphaville
• Az időgép
• Brazil
• 451 Fahrenheit
• 1984
• Gattaca
• Az ember gyermeke
• Equilibrium
• V mint Vérbosszú
• 12 majom
• Metropolis
• Mátrix; Mátrix – Újratöltve; Mátrix – Forradalmak
• Zöld szója
• Szárnyas fejvadász
• Hegylakó 2.
• Waterworld – Vízivilág
• A jövő hírnöke
• Mad Max
• Hülyék Paradicsoma
• Cyborg – A robotnő
• Neon City
• Terminátor – A halálosztó
• Lopott idő
• Logan futása
• A sziget
• Az éhezők viadala
• A beavatott
• Dark City
• Modern idők
• Truman Show
• Elysium – Zárt világ
• Valós halál
• Vongozero, menekülés a tóhoz
• Laserhawk kapitány: Egy Blood Dragon-történet

A szó eredete

A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.

További információk

• Disztópia a 21. században, galaktika.hu