Marktleugast
| Marktleugast | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Frankföld (Oberfranken) | ||
| Járás | Kulmbach | ||
| Polgármester | Franz Uome | ||
| Irányítószám | 95352 | ||
| Körzethívószám | 09255 | ||
| Rendszám | KU, EBS, SAN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3090 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 91,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 544-627 m | ||
| Terület | 33,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 50° 10′, k. h. 11° 37′50.166667°N 11.616667°EKoordináták: é. sz. 50° 10′, k. h. 11° 37′50.166667°N 11.616667°E | |||
 Marktleugast
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Kulmbach térképén | |||
| www.marktleugast.de Marktleugast weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marktleugast témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Marktleugast Bajorország kulmbachi kerületének egyik települése Németországban, a járás északkeleti részén, a Frank-erdő délkeleti szélén. Északról Grafengehaig, nyugatról Guttenberg és Kupferberg, délről Wirsberg, keletről pedig Hof kerület több települése (északról dél felé haladva: Helmbrechts, Münchberg és Stammbach) határolja. A megközelítőleg harmadakkora Grafengehaig településsel alkot közigazgatási közösséget (körjegyzőséget). A polgármester 2014 óta az olaszországi születésű Franz Uome, aki Norbert Volkot váltotta ezen e poszton; őelőtte 24 éven keresztül (1984 és 2008 között) Manfred Huhs volt a község polgármestere. Lakosainak száma 3090 fő (2023. december 31.).[1]
Elhelyezkedés
[szerkesztés]A település 544 - 627 méteres tengerszint fölötti magasságban terül el; 13 kilométerre helyezkedik el a Berlint Münchennel összekötő A9-es autópálya münchbergi leágazásától. 18 kilométerre fekszik Kulmbach, 32 kilométerre Hof és 35 kilométerre Bayreuth városától. A település központján és több külterületi településrészen is áthalad a B289-es számú főközlekedési út.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 1180 | 2021 | 2788 | 3843 | 3270 | 3214 | 3159 | 3148 | 3135 | 3090 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 | 2023 |
Településrészei
[szerkesztés]
Marktleugast községet az alábbi településrészek alkotják:
|
|
|
|
Története
[szerkesztés]Marktleugast (korábban Lubigast) első említése 1329-ből ismert. A település abban az időben a langheimi kolostor birtokrésze volt, IV. Lajos német-római császár akkori rendeleteinek tanúsága szerint. 1384-ben a langheimi Frigyes apáttól Lombert bambergi hercegérsek vásárolta meg. Később a Rabensteinek birtokába került, akik azon a területen, ahol most a templom található, a középkorban várat is emeltek; váruk a család kihalásáig állt, valószínűleg a svéd reformáció idején semmisült meg teljesen, a romokból pedig kis templom - a mai templom elődje - épült. A község ma látható temploma 1762-1782 között épült, és a hagyomány szerint Nitschke püspök szentelte fel. [Ennek ellentmondani látszik, hogy Heinrich Joseph Nitschke(de) bambergi püspök 1778-ban elhunyt, és nincs nyoma másik hasonló nevű német püspöknek ebből az időszakból.]
1800 előtt a Bayreuth-i Fejedelemséghez (a Hohenzollern családhoz) tartozott, 1810 óta Bajorország része.
A XIX. században több súlyos tűzvész is pusztított a faluban.
1899-ben létesült Marktleugastban először utcai közvilágítás, és 1901-ben kezdték meg a vízvezetékrendszer kiépítését. Az első világháborút alaposan megszenvedte a község, a mezőgazdasági munkák ebben az időszakban szinte kivétel nélkül a nőkre maradtak. Sok nehézséget hoztak a második világháborús viszontagságok is, amik miatt a lakosság egy része elmenekült a környékről, ők Mannsflur kerületben alapítottak új települést.
Kultúra és látnivalók
[szerkesztés]
Főbb látnivalói a római katolikus plébánia és a búcsújáró templom, illetve a marienweiheri kolostor. Marienweiher Németország egyik legrégibb zarándokhelye, amelyet évről évre számos hívő keres fel. A településen található építészeti emlékek között régi, az 1700-as évek végén vagy az 1800-as évek elején épült lakóházak, iskolaépület, 1768 óta álló Nepomuki Szent János-szobor, keresztút, XIX. századi kőhíd és egy 1849-ben épült, műemléki jellegű malomépület is szerepel.
Újabban - a szép és változatos vidékét behálózó túraútvonalai révén - jelentős a település idegenforgalma is. A szabadidős időtöltési lehetőségek közül különösen a sífutás szerelmesei találnak itt telente ideális körülményekre, amikhez a helyi klubok gazdag edzésprogram kínálatával csatlakoznak. Az egyéb sportolási lehetőségek palettája a labdarúgástól és a kézilabdától a tornán és a birkózáson át a lövészetig és a horgászatig terjed, népszerű továbbá a településen a modellrepülőgépek versenyeztetése is.
A településen szálloda nem üzemel, de néhány kisebb-nagyobb szálláshely várja a környék iránt érdeklődőket. A legjelentősebb, legnagyobb befogadóképességű szálláshely a Hermes településrészen (a B289-es út mannsfluri elágazásától mintegy 1 kilométerre, Marktleugast központjától hozzávetőleg 4 kilométerre) található Landgasthof Haueis nevű vendégfogadó.
Gazdaság
[szerkesztés]
A településen több ipari - főként textilipari -, illetve kereskedelmi létesítmény talált helyet. Legnagyobb ipari üzeme a stuttgarti központú Recaro cégcsoport biztonsági gyermeküléseket gyártó üzemegysége, amely a B289-es jelzéső országút mellett található, Mannsflur településrészben. Ugyancsak Mannsflur faluban található az AFW Stickerei nevű hímzőüzem, amely a korábban ugyanitt működött Meinel zászlógyártó üzem megszűnését követően jött létre, a munkahely nélkül maradt dolgozók saját kezdeményezéséből.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
A településen a második világháború óta élnek Pilisszentivánról kitelepült német nemzetiségű emberek; mintegy 50 család menekült 1944 decemberében erre a vidékre (túlnyomórészt Kupferbergbe, Ludwigschorgastba és Marktleugastba) a front közeledése elől. A tényleges partnerkapcsolat az ugyancsak pilisszentiváni születésű, s onnan a háború végén Bajorországba menekült Bauer György (Georg Bauer) kezdeményezésére jött létre 1988-ban, a partnerségi megállapodás megkötését pedig a Pilisszentiváni Vegyeskórus egy németországi látogatása alapozta meg, melynek során a kórus Marktleugastban is eltöltött egy kis időt. A kétnyelvű okiratot 1988. október 21-én írták alá Pilisszentivánon, majd 1989. június 16-án egy marktleugasti aláírással is megerősítették azt. Ez volt a legelső olyan települési szintű partnerkapcsolat, amely az akkor még a szovjet blokkhoz tartozó Magyarország egy városi ranggal nem rendelkező települése, és egy nyugat-európai település között jött létre, még a magyarországi rendszerváltást megelőzően. A partnerkapcsolat létrejöttében jelentős része volt a kulmbachi járás akkori vezetésének, Franz Josef Strauss bajor miniszterelnöknek és Grósz Károly, a magyarországi Minisztertanács akkori elnöke személyes közbenjárásának is. A partnerkapcsolat 25 éves évfordulóját 2013 júniusában Pilisszentivánon, 2014. augusztus végén pedig Marktleugastban is nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelték meg.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ [1][halott link]
Források
[szerkesztés]- http://partnerkapcsolat.lapunk.hu/ Archiválva 2013. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |