Luhanszk
Luhanszk (Луганськ) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Luhanszki terület | ||
Járás | Luhansk Raion | ||
Község | Luhansk urban hromada (2020. június 12. – ) | ||
Rang |
| ||
Alapítás éve | 1795 | ||
Polgármester | Manolis Piławow | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám | 0642 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 417 990 fő (2015)[1] | ||
Népsűrűség | 1802 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 257 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 34′ 18″, k. h. 39° 17′ 50″48.571708°N 39.297315°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 18″, k. h. 39° 17′ 50″48.571708°N 39.297315°E | |||
Luhanszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Luhanszk témájú médiaállományokat. |
Luhanszk vagy Luganszk (ukránul: Луганськ, oroszul: Луганск), 1935–1958, valamint 1970–1990 között: Vorosilovgrád (ukránul: Ворошиловград, oroszul: Ворошиловград) város Ukrajnában, a főként orosz nyelvű Luhanszki terület székhelye. A 2019-es becslés szerint 403 938 lakosa van, és ezzel Ukrajna tizenegyedik legnépesebb városa. A Luhanszki Népköztársaság szakadár állam fővárosa.
Földrajz
[szerkesztés]A Donyeci-hátságban, a Vilhivka és a Luhany összefolyásánál fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Lakosok száma | 425 848 | 417 990 | 403 938 |
2013 | 2015 | 2019 |
Történelem
[szerkesztés]Luhanszk 1795-re teszi születését, amikor Charles Gascoigne, egy brit iparmágnás fémgyártó üzemet létesített itt. Nagy vasöntővel rendelkezett, amelyben mozdonyokat és gépeket készítettek, ezenkívül iparát akkoriban a faggyúfőzés, a gyertyaöntés, a bőrgyártás; gabona-, marha-, bőr- és gyapjúkereskedés jellemezte. A városi rangot 1882-ben nyerte el.
- 20. század
1935 és 1958, valamint 1970 és 1990 között Vorosilovgrád volt a neve, a szovjet tábornok és politikus, Kliment Jefremovics Vorosilov után.
- 21. század
Gazdaság
[szerkesztés]Fontos ipari központ, gépgyártása jelentős. A város egyik legnagyobb ipari vállalata a dízelmozdonyokat előállító Luhanszkteplovoz, ahol a MÁV M62 sorozatú dízelmozdonyok is készültek 1965 és 1978 között.
Látnivalók
[szerkesztés]- Szent Péter Pál Székesegyház
- Szent Alexander Nyévszkij templom, hat "arany" hagymakupolás, tetőzete égkék színű
- Luhanszki Repülőgépjavító Üzem Légimúzeuma
- Szent Pantelejmon templom
- Zsinagóga
- Polovecki Szobor Parkmúzeum, 11-12. századi 1-4 m magas kőszobrok, készítőik az egykor itt élt nomád népek tagjai
- Tűzoltómúzeum
- O. Filberta festő lakásmúzeuma
- Vasutas Kultúrpalota (1910)
- Hotel Oktober, Julevicsna K. József tervei alapján 173 szobás hotel épült Vorosilovgrád közepén, mór-gót stílus keverve a cárizmus építészetével
- Kétszintes udvarház a Dália utcában (1800 körül), főhadiszállása 1918 márciusában a Vorosilov marsall vezette 5. Ukrán Hadseregnek
- Vlagyimir Dal Házmúzeuma (19. század eleje). Irodalmi múzeum. Vlagyimir Ivanovics Dal író (1801-1872) az Orosz Földrajzi Társaság alapítója.
- Területi Képzőművészeti Múzeum (Oblasznij Hudozsnij Muzej)
- Luhanszk Város Kultúra és Történeti Múzeuma
- Helytörténeti Múzeum
-
Az Egyetem épülete
-
Radianska út éjjel
-
Vasútállomás
-
Városkép
-
A donbászi háborúban szétlőtt áruház
Sport
[szerkesztés]A város otthont ad az FK Zorja Luhanszk nevű focicsapatnak.
Személyek
[szerkesztés]- Itt élt Kliment Jefremovics Vorosilov (1881–1969) politikus, hadvezér
- Itt született Szerhij Nazarovics Bubka (1963) rúdugró
- Itt született Viktor Szaveljevics Onopko (1969) labdarúgó
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Székesfehérvár
- Saint-Étienne, Franciaország
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (ukrán, angol)
- Látnivalók térképen (ukrán, angol)