Ugrás a tartalomhoz

Lola LC88

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és a keleti névsorrend szerint szerepelnek.
Lola LC88
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóLola Cars
TervezőEric Broadley
Chris Murphy
ElőzőLola LC87
KövetkezőLola LC89
Műszaki adatok
Vázszerkezetszénszálas monocoque
MotorFord-Cosworth DFZ 3,5L V8 szívó (1988)
Lamborghini 3512 3,5L V12 szívó (1989)
VáltóHewland 5 sebességes manuális
Tömeg515 kg
ÜzemanyagBP
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)Larrousse & Calmels
Pilóták29. FRA Yannick Dalmas
29. FRA Pierre-Henri Raphanel
29/30. JPN Szuzuki Aguri
30. FRA Philippe Alliot
Első versenyBrazília 1988-as Formula–1 brazil nagydíj
Utolsó versenyBrazília 1989-es Formula–1 brazil nagydíj
Futott versenyek17
Győzelmek0
Dobogós helyezések0
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök0

A Lola LC88 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Lola Cars tervezett a Larrousse csapat számára, amely az 1988-as Formula–1 világbajnokság során versenyeztette, valamint az 1989-es bajnokság első futamán. Pilótái Yannick Dalmas és Philippe Alliot voltak, valamint egy-egy verseny erejéig az előbbit váltó Pierre-Henri Raphanel és Szuzuki Aguri.

Áttekintés

[szerkesztés]

Az autó az előző évi LC87 átalakított változata volt, a legnagyobb változtatásokat az első felfüggesztés környékén végezték el. Ironikus módon ez lett az autó gyenge pontja is az idényben, ugyanis állandó tapadási gondokkal küzdöttek, valamint a felhasznált anyagok minősége is hagyott maga után kívánnivalót[1]. Ugyanazokat a Ford-Cosworth DFZ erőforrásokat használták, mint az előző idényben (ez az év volt a turbókorszak utolsó éve). 1989-ben a Lamborghini erőforrásaira váltottak, ezért ezekkel látták el ezeket az autókat is, melyekből összesen öt épült.

Versenyben

[szerkesztés]

A szezon viszonylag jól indult Brazíliában, mert mindkét versenyző kvalifikálni tudott a futamra, azonban motormeghibásodások miatt ki kellett állniuk. Imolába egy áttervezett orrkúppal és első felfüggesztéssel érkeztek - itt már mindketten célba értek, de körhátránnyal, Alliot-nak ráadásul meghibásodott a felfüggesztése. Mindkét pilóta a tapadás hiányára panaszkodott, ezért a futam után Dalmas kitartóan tesztelt, hogy kiküszöböljék a hibákat. Monacóban majdnem meg is lett a pontszerzés neki, de Riccardo Patrese a leintés előtt megelőzte őt, így csak hetedik lett. Alliot versenyét ugyancsak Patrese tette tönkre egy lekörözés közbeni koccanással.

A mexikói futam időmérő edzésén Alliot hatalmas balesetet szenvedett: a Peraltada kanyarból kifelé tartva megdobta az autóját egy kerékvető, minek hatására a boxutca falának csapódott, majd onnan visszapattanva szaltózásba kezdett és fejjel lefelé állt meg a füvön[2][3]. Mivel korábban jó időt futott és a csapat is újjá tudta építeni az autóját, részt vehetett a versenyen. A futam nem tartott sokáig a számára, mert az autója beragadt a rajtrácson, és az első körben ki is kellett állnia a felfüggesztés repedése miatt. Kanadában Dalmas volt az, aki összetörte az autót még a szabadedzésen, és itt véget is ért számára a hétvége, mert a tartalék autóval nem tudott jó időt futni. A szezon elején elszenvedett kisebb-nagyobb balesetek azt jelentették, hogy a csapatnak nem maradt tartalék kasztnija, ezért a törötteket kellett valahogy megjavítaniuk.

A szezon második felére visszaesett a teljesítményük, ráadásul a spanyol nagydíj után Dalmasnál legionáriusbetegséget diagnosztizáltak, ezért a helyére először Szuzuki, majd Raphanel ült be, de ők se tudtak csodát tenni. Az idényt a csapat nulla ponttal zárta.

A B-variánsú autóval indultak az 1989-es szezonnyitó brazil nagydíjon, ismét a Dalmas-Alliot versenyzőpárossal. Az egyedüli lényeges különbség a Lamborghini motor volt. Az egyetlen futamon, amin indultak vele, nem szereztek pontot.

Utóélete

[szerkesztés]

Az 1988-as idény végén Rob Cox Formula Libre-pilóta megvásárolt két kasztnit. Az egyikkel indult az 1989-es Design Fireplaces együléses bajnokságban, amit meg is nyert[4], továbbá részt vett fele az 1989-es Formula Libre bajnoki küzdelmekben. A másik példányt eladta Mike Stock részére (a Stock Aitken Waterman trió tagja).

A Lamborghini-motoros autó jelenleg a franciaországi Loheac múzeumában van kiállítva, az Alliot által használt autó pedig az ausztráliai Adelaide-ben[5].

Eredmények

[szerkesztés]
Év Entrant Kasztni Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1988 Larrousse & Calmels LC88 Ford Cosworth DFZ G BRA SMR MON MEX CAN DET FRA GBR GER HUN BEL ITA POR ESP JPN AUS 0 -
Yannick Dalmas KI 12 7 9 NK 7 13 13 19 9 KI KI KI 11
Szuzuki Aguri 16
Pierre-Henri Raphanel NK
Philippe Alliot KI 17 KI KI 10 KI KI 14 KI 12 9 KI KI 14 9 10
1989 LC88B Lamborghini 3512 BRA SMR MON MEX USA CAN FRA GBR GER HUN BEL ITA EUR ESP JPN AUS 1* 15.
Yannick Dalmas NK
Philippe Alliot 12

* Pontot a Lola LC89-cel szereztek

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ A Larrousse-sztori… (magyar nyelven). Napi F1 sztori, 2020. április 9. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
  2. ↑ ARV factory (2018. január 1.). „Philippe Alliot Big Crash 1988 F1 Mexico Qualify”. 
  3. ↑ Archives, L. A. Times: Alliot Unhurt After Crashing in Mexican Grand Prix Qualifying (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1988. május 29. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
  4. ↑ Lola Heritage - History. web.archive.org, 2017. december 23. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
  5. ↑ Grille de départ F1 (fr-FR nyelven). MANOIR AUTOMOBILE de Lohéac. (Hozzáférés: 2024. november 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lola_LC88&oldid=27640131”