Ugrás a tartalomhoz

Lénártó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénártó (Lenartov)
Lénártó zászlaja
Lénártó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1427
PolgármesterJana Bľandová
Irányítószám086 06
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség1170 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület14,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.310000°N 21.020833°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 36″, k. h. 21° 01′ 15″49.310000°N 21.020833°E
Lénártó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénártó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lénártó (szlovákul: Lenartov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 24 km-re nyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut 1427-ben említik először. Kezdetben a malcói uradalom részeként Liptói András a birtokosa. Eredeti neve „Lénártvágás” volt, mai neve csak a 17. századtól használatos. Ekkor Kapi várához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÉNÁRTÓ. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Kapy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Bártfához másfél mértföldnyire, határja középszerű.[2]

A 19. században Anhalt Dessaui Lipót birtoka lett. 1814-ben a falura meteoriteső hullott, a meteorit megtalált darabjai a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek és ma is ott láthatók. 1833-tól Hedry István létesített majort a község területén, melynek épületei a mai napig is fennállnak. Lakói kovácsok, zsindelykészítők, szénégetők, erdei munkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lénártó, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a Kárpátok alatt, Galliczia szélén, s a Tapoly mellett, Bártfához nyugotra 2 1/4 mfd. 456 római, 304 g. kath., 31 zsidó lak. Fenyves erdeje nagy és szép; földje sovány; fürészmalmok. F. u. Kapy János, cs. kir. kamarás.[3]

A 19. század végén itt vezetett át a Lengyelországba és Galíciába menő kereskedelmi út. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 549, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 941 lakosából 889 szlovák volt.

2011-ben 1058 lakosából 593 cigány és 423 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Lénárt tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1820-ban építették.
  • 16. századi templomának fa tabernákuluma a bártfai múzeumban látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]