Koprno
| Koprno | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 278 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 42′ 35″, k. h. 16° 09′ 48″43.709788°N 16.163226°EKoordináták: é. sz. 43° 42′ 35″, k. h. 16° 09′ 48″43.709788°N 16.163226°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koprno falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 21, közúton 32 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 11 km-re délnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. A község legjelentősebb ókori lelőhelye Koprno határában található, ahol egy a 2. és 5. század közötti illír-római erődített település maradványai között Epona kelta istenséget ábrázoló dombormű került elő. A település első írásos említése 1274-ből származik, amikor X. Gergely pápa Lyonban kelt levelében megerősíti Kolobat trogiri püspököt a Koprno településre vonatkozó ítélkezési jogában.[2] 1298-ban a šibeniki püspökség alapításakor a sitnoi plébániához tartozó Koprnonak 153 lakosa volt. Károly Róbert magyar király 1322-ben egy Miklós nevű magyar nemesnek adományoz birtokot Karno mezején, a mai Koprno területén. 1357-ben Csúz János horvát bán Šibenik városának adományoz birtokokat Koprno, Nevest és Partenić határában. 1358-ban I. Lajos magyar király Šibenik városának területéhez csatolta. 1423-ban megemlítik a Szűz Mária templomot, amely akkoriban épülhetett. Koprno még 1460 előtt önálló plébánia lett, mely egészen az 1560 körüli időkig működött. Az 1528-as összeírás szerint a településnek öt háza volt.[2] 1569-ben egy forrás megerősíti, hogy a település török uralom alatt áll. Ebből a korból földművesek és katonák fennmaradt síremlékei is származnak. 1677-ben Koprno a szomszédos településekkel együtt a petrovo poljei káplánhoz tartozott. 1688-tól mirlovići plébániához, majd 1856-tól az unešići plébániához tartozott. 1709-ben Koprnonak öt háza volt 69 lakossal.[2] 1712-ben Calegari šibeniki püspök meglátogatta a Zagora plébániáit, majd neki köszönhetően megújították a koprnoi Szent Lőrinc templomot. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1856-ban az akkor alapított unešići plébániához csatolták. 1874-ben megkezdődött és 1877-ben befejeződött a vasútvonal építése. 1925-re egészen Splitig megépült a pályatest. 1881 és 1884 között megépült a településen áthaladó Drniš – Trogir főút. 1884-ben megengedték a helyi dohánytermelést, mely a település egyik fő bevételi forrása lett.[2] A falunak 1857-ben 239, 1910-ben 317 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1957-ben került elő az Epona kelta istent ábrázoló ókori dombormű, mely a falut országszerte híressé tette. Az értékes műtárgyat ma a šibeniki múzeumban őrzik. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 97 lakosa volt, akik főként földműveléssel foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 239 | 0 | 302 | 290 | 325 | 317 | 559 | 347 | 387 | 401 | 414 | 390 | 291 | 193 | 130 | 97 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma a 13. században épült. Később említenek egy Szűz Mária tiszteletére épült templomot is, melyet 1423 körül építettek. A régi kis Szent Lőrinc templomot a 18. században megújították, majd 1861-ben bővítették és újjáépítették. 1965 és 1966 között új harangtornyot építettek hozzá. A templomnak három oltára van. A főoltár kőből és márványból épült, a Szűzanya képe, valamint Szent Paszkál és Szent Lőrinc szobrai díszítik. Velencei munkák a 18. századból. A templomot 1997 és 1998 között teljesen felújították. A körülötte fekvő temetőt 1990-ben bővítették és betonfallal kerítették el.[5]
- A cseppkövekben gazdag Smokvica-barlang.
- A 200 méter mély Golubinka-barlang az emberhal élőhelye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Kampanel.hr:Povijest Archiválva 2016. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Unešić – povijest župe(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)
- A Kampanel egyesület honlapja Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
