Golubić (Knin)
Golubić | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Knin |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22301 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 654 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 362 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 06′ 24″, k. h. 16° 12′ 48″44.106700°N 16.213300°EKoordináták: é. sz. 44° 06′ 24″, k. h. 16° 12′ 48″44.106700°N 16.213300°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Golubić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Golubić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kninhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől légvonalban 7, közúton 9 km-re északra, Dalmácia északi-középső részén, Bukovica keleti szélén, a Butižnica jobb partja és a 33-as számú főút közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu már a szláv betelepülés után is létezett. Ezt bizonyítja, hogy a pravoszláv templom közelében ószláv temetőt tártak fel egy 9-10. századi templom maradványaival. Innen származik egy 7. századi arany nyakék is, mely közvetlenül a betelepülés időszakából származik.[2] A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékén már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt.[3] A következő századokban a környező falvak lakossága már mind pravoszláv többségű volt. A településnek 1857-ben 1578, 1910-ben 2020 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A háború idején itt működött a szerb felkelők egyik legnagyobb katonai tábora. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek, az itt maradtak közül a horvát csapatok sokakat megöltek. A háború után Boszniából menekült horvátokkal telepítették be, így a lakosság etnikai összetétele teljesen megváltozott. Többségét ma már a horvátok alkotják, legnagyobb részük fiatal házaspár és gyermek. Egy házat templom céljára alakítottak át és Szent Illés próféta tiszteletére szentelték fel. A lakosság nagy része ugyanis a Szarajevó melletti Čemerno plébániájáról érkezett, melynek védőszentje Szent Illés volt. A faluban új iskolát és katolikus pasztorális központot is építettek.[2] A településnek 2011-ben 1029 lakosa volt. 2011-ben a pravoszláv templom bejáratánál emlékművet avattak az 1995-ben áldozatul esett polgároknak. Ezt 2013 szeptemberében a 12-ről 13-ra virradó éjszaka ismeretlenek lerombolták.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
1.578 | 1.667 | 1.510 | 1.707 | 1.878 | 2.020 | 1.879 | 2.272 | 2.242 | 2.405 | 2.243 | 1.885 | 1.617 | 1.424 | 654 | 1.029 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[6] 1462-ben épült. 1692-ben egy időre a templom volt I. Vaszilij dalmát püspök székhelye. Ikonosztáza a 19. században készült. A szent ünnepén minden év augusztus 15-én vásárt tartanak a faluban, melyre ma is számos innen elszármazott lakos jön el.
- 1931-ben a katolikusok a Šimići településrészen lourdes-i barlangot építettek, mely a II. világháborúban megsérült. 1972-ben felújították. A délszláv háború idején a szerbek elpusztították.
- Védett műemlék a Butišnica-patakon épített kőhíd,[7] mely a Reljani és Jerkovići felé vezető úton található. A híd egyetlen, félköríves nyílással rendelkezik. Kora nem ismert, de kinézete azt mutatja, hogy a híd alaprésze régebbi, míg a felső részek később készültek.
- Egy másik kőhíd áll a Vuković-malom közelében.[8] Az egynyílású híd a 19. században épült, faragott kövekből épített dongaboltozattal rendelkezik. A híd teteje felé az út enyhén lejtős. Mellvédjét később építették, és nincs szerves kapcsolatban a híd törzsével. A hídon korábban kőburkolat volt, ma pedig kövezett a burkolata.
- Ötszáz méterre a Krnjeza-folyó torkolatától, a Krupa folyó szurdokában, a Golubićhoz tartozó Veselinovići alatt található egy gyaloghíd,[9] amelyet a lakosság Kuda hídjának nevez. A Kuda-híd teljes egészében száraz technikával épült, tizenkét travertin boltozatra és három kisebb átereszre osztva. A hossza 109 méter, szélessége 1,5 méter. A 18. és 19. század fordulóján épült, építője egy helyi mester, Jovan Veselinović volt. A történelem során a híd összeköttetés volt Golubić számos falucskája és a Zrmanja folyón fekvő Žegar falu között.
- A falu közelében a Butišnicán vízierőmű működik.
- Védett műemlék a Zelenbab-malom épülete,[10] mely a Butišnica-patakon áll. Az épület földszintje a 17. században épült, míg az emeleti rész 19. századi. A tetőszerkezet nyeregtetős, melyet régen kőlapokkal fedtek, ma cserép borítja.
- A falu messze földön híres volt vöröshagyma termesztéséről.
Híres emberek
[szerkesztés]1774-ben érkezett a faluba tanítóként a szerb felvilágosodás egyik jeles képviselője, a neves filozófus Dositej Obradović.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Franjevci-split.hr:Vrpolje - povijest župe (horvátul)
- ↑ Mokropolje.com:Povijest Archiválva 2015. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben(szerbül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5951.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1056-1980.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5837.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5972.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1064-1980.
További információk
[szerkesztés]- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Голубић (Книн) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.