Ugrás a tartalomhoz

Kerkrade

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerkrade
Kerkrade címere
Kerkrade címere		 Kerkrade zászlaja
Kerkrade zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományLimburg
Beosztott települések
  • Eygelshoven
  • Haanrade
  • Chevremont
  • Ham
  • Locht
  • Kerkrade
  • Terwinselen
  • Spekholzerheide
  • Waubacherveld
  • Vink
  • Hopel
  • Bleijerheide
  • Kaffeberg
  • Rolducerveld
  • Holz
  • Mucherveld
  • Nulland
  • Gracht
  • Heilust
  • Kaalheide
Irányítószám6460–6471
Körzethívószám045
Testvérvárosok
Lista
Herzogenrath
Népesség
Teljes népesség45 442 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 50° 52′, k. h. 6° 04′50.866667°N 6.066667°EKoordináták: é. sz. 50° 52′, k. h. 6° 04′50.866667°N 6.066667°E
A Kerkrade weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerkrade témájú médiaállományokat.
Rolduc apátság

Kerkrade (holland kiejtés: [ˈkɛrkˌraːdə]; ripuari: Kirchroa; limburgi: Kirkraoj; németül: Kerkrade vagy Kirchrath) város Limburg délkeleti részén, Hollandia legdélibb tartományában . A Parkstad Limburg agglomeráció részét képezi.

Kerkrade a német Herzogenrath város nyugati részéhez tartozott, amíg az 1815-ös Bécsi kongresszus meg nem húzta a jelenlegi holland-német határt és ezzel el nem választotta a városrészeket.[2] Napjainkban Kerkrade keleti széle jelzi a nemzetközi határt.

A két város lakossága a külvárosi településekkel együtt megközelíti a 100 ezer főt, melynek megközelítően a fele német, a fele holland oldalon él.

Történelem

[szerkesztés]

Kerkrade története szorosan kapcsolódik a szomszédos németországi Herzogenrath városéval, amely az itt húzódó holland-német határ német oldalán fekszik.[3] A Worm (németül Wurm) folyó mellé települt Herzogenrath (hollandul s'Hertogenrode) neve a 11. században Rode volt. Az 1104-ben Ágoston-rendi szerzetesek alapította Kloosterrade, vagy más néven Rolduc nevű apátság[4] Annales Rodenses című könyvében említik először Rode néven,[5] mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. Az apátság alapvetően befolyásolta Kerkrade sorsát, megalapítását követően a környező tanyák és falvak is felvirágoztak, a Maastrichtból Kölnbe vezető fontos középkori kereskedelmi útvonal Kerkradén és Herzogenrathon keresztül vezetett át.[6]

I. János a Brabanti Hercegség csapatai élen az 1288-as Worringeni csatában elnyerte a Limburgi Hercegséget, benne "Rode Hercegséggel" (akkor hollandul 's-Hertogenrode vagy 's-Hertogenrade; németül Herzogenrath; franciául Rode-le-duc), mai nevén Kerkradéval.[6] Mint Dél-Hollandia számos részén, a hely az elmúlt évszázadokban itt is többször is gazdát cserélt, a terület 1430-ban a Burgundi Királysághoz került, amely viszont 1477-ben a Habsburg Birodalom része lett.

A reformáció és a felvilágosodás közvetett következményeként hosszú folyamat során alakult ki az Egyesült Holland Köztársaság, amely a Spanyolország elleni 1568 és 1648 közötti nyolcvanéves háborúval zárult, amely valójában inkább fegyveres konfliktusok sorozata volt, és a harmincéves háborúval együtt ért véget. Ennek eredménye Hollandia kiválása a Német Birodalomból és az Egyesült Holland Köztársaság függetlensége lett. Különösen a konfliktus korai szakaszában Kerkrade többször volt a szembenálló felek közötti háborúk elszenvedője, több alkalommal fosztogatás és pusztítás színhelyévé tették, főként a spanyol csapatok. E háborús tapasztalatok közvetett következménye volt a kerkradei Szent Sebestyén lövészegylet megalapítása, amelyet először 1617-ben említ egy dokumentum. Kerkrade 1661-ben az Egyesült Holland Köztársaság része lett, de 1663-ban a Klosterrath apátság akkori főapátjának kezdeményezésére újra spanyol fennhatóság alá került. Ezt követően 1713 és 1785 között osztrák, 1795 és 1813 között pedig francia uralom alá került. 1815-ben, amikor a Bécsi kongresszust követően megalakult a Holland Királyság,[7] a határt a város közepén, Kerkrade és Herzogenrath között húzták meg.[6]

A 18. században a Rolduc szerzetesei kisüzemi szénbányászatba kezdtek. A modernebb, világiak által végzett kitermelés 1860-ban kezdődött, aminek következtében Kerkrade jelentősen megnőtt, különösen a főként dél-európai bányászok állandó letelepedésének következményeként. Amikor 1900 körül megnyitották a Willem Sophia bányát, a város még gyorsabban fejlődött, és olyan régi falvakat is bekebelezett, mint Chèvremont. Az 1960 utáni évtizedekben az összes limburgi bányát bezárták.[8]

A település egyik legrégebbi épülete Erenstein, egy kastély, amelynek eredete a 14. századra nyúlik vissza.

Utca, mint országhatár

[szerkesztés]

A Nieuwstraat (németül Neustraße) utca közepén húzódik a Kerkradét és Herzogenrathot, Hollandiát és Németországot összekötő város- és országhatár.

A "határt" a németek az első és a második világháború alatt jelentősen megerősítették.[2] A második világháborút követően, 1951-ben mindkét ország az Európai Unió alapító tagja lett. Az Unió megalapítását követően gyalog mindkét országból szabaddá vált a határátlépés. A járművek részére viszont egy 30 cm magas fallal jelölték a határt az egész utcahosszában, számukra megmaradtak a határátkelők és változatlanul folytatták a határellenőrzéseket.[2]

1995-ben a "falat" a Schengeni egyezmény alapján teljesen elbontották. A Nieuwstraat ma már egy kétirányú út, a felszabadult területen fák és kerékpársávok vannak. A határ jelöletlen, így a közlekedés során például a körforgalomban, vagy egy előzéskor nem lehet észlelni a "határátlépést".

Worm (Wurm) folyó

A két város ma már megosztja a közszolgáltatások egy részét,[9] és gazdaságfejlesztési céllal kétnemzetiségű „Eurode városként” hirdeti magát.[2] Közös kétnemzetiségű irodakomplexumuk is az Eurode nevet kapta, és úgy épült, hogy a határ közvetlenül az épület halljának közepén haladjon át, az épület egyik szárnya Kerkradéban, a másik Herzogenrathban van.[10]

Városrészek

[szerkesztés]
  • Bleijerheide
  • Chevremont
  • Eygelshoven
  • Gracht (Kerkrade) [NL]
  • Haanrade
  • Holz
  • Hopel
  • Kaalheide
  • Mucherveld
  • Nulland
  • Ondernemend gedrag
  • Rolduc
  • Rolduckerveld
  • Spekholzerheide
  • Terwinselen [NL]

Zene

[szerkesztés]

Négyévente Kerkradéban rendezik meg a World Music Contest, az amatőr, hivatásos és katonai zenekarok versenyét. Emellett három éve itt tartják a Drum Corps Europe bajnokságot is.[11]

A Dél-Limburgban megmaradt két légakna egyike, a műemléki védettséget élvező Nulland szellőzőakna Kerkradéban

Közlekedés

[szerkesztés]

Kerkradénak 4 vasútállomása van:

Egy másik állomás, Kerkrade West vagy Spekholzerheide, 1988-ban bezárt. 1992 óta egy múzeum a ZLSM múzeummá alakították át.

Víztározó

[szerkesztés]

A Kerkradétől nyugatra folyó Anstel-patak gátjának megépítésével egy körülbelül 20 hektáros víztározót alakítottak ki. Ennek környéke nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Ez az egyetlen víztározó Hollandiában.

Sport

[szerkesztés]
  • Roda JC (labdarúgás)
  • Powerarea (verseny gokartpálya

Híres kerkradeiek

[szerkesztés]
  • Gabriël Grupello (1644-1730) szobrász, aki vallási és mitológiai szobrokat, portrékat és köztéri szobrokat készített.
  • Jozef Weidmann (1899-1962) holland-szurinámi katolikus pap, politikus és szakszervezeti vezető.
  • Louk Hulsman (1923-2009) holland jogtudós és kriminológus.
  • Frans Wiertz (szül. 1942) a római katolikus egyház prelátusa, 1993-2017 között Roermond püspöke.
  • Thijs Wöltgens (1943-2008) holland politikus, Kerkrade polgármestere 1994-2000 között.
  • Gerd Leers (szül. 1951) holland politikus, bevándorlásügyi miniszter, Maastricht polgármestere 2002-2010.
  • Heintje Simons (szül. 1955) holland énekes és színész.
  • Yvonne Timmerman-Buck (szül. 1956) holland politikus és jogász, a szenátus elnöke 2003-2009.
  • Hubertus van Megen (szül. 1961) katolikus egyházi prelátus, szentszéki diplomata.
  • Janine Kitzen (szül. 1978) opera és zenés színházi szoprán énekesnő.
  • Emma Kok (szül. 2008) énekesnő, a The Voice Kids 2021-es győztese.

Sport

[szerkesztés]
  • Wiel Coerver (1924-2011) labdarúgó és menedzser.
  • Willy Brokamp (szül. 1946) egykori labdarúgó, mintegy 400 csapatkapitányi címmel.
  • Pierre Vermeulen (szül. 1956) visszavonult holland labdarúgó, kb. 400 csapatkapitányi címmel.
  • Gène Hanssen (szül. 1959) egykori holland labdarúgó, aki körülbelül 400 klubcsapatban játszott.
  • René Trost (szül. 1965) korábbi holland labdarúgó, 323 klubcsapatbeli bajnoki cím, majd futballmenedzser.
  • Sieb Dijkstra (szül. 1966) több mint 200 klubkapussal rendelkező visszavonult holland labdarúgókapus.
  • Jörg Müller (szül. 1969) holland származású német BMW gyári versenyző.
  • Mark Flekken (szül. 1993) holland labdarúgó.
  • Joshua Brenet (szül. 1994) holland labdarúgó.
  • Jannah Sonnenschein (szül. 1996) holland-mozambiki úszó, a 2016. évi nyári olimpián indult.
  • Jade Suvrijn (szül. 1995) francia teniszezőnő.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
  2. ↑ a b c d Jan Buursink and Nicole Ehlers "The Binational City of Eurode" Archived 2020-11-24 at the Wayback Machine. University of Nijmegen.https://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf
  3. ↑ Stenvert, R. et al. (2003). Monumenten in Nederland: Limburg, p. 173–178. Zwolle: Waanders Uitgevers. ISBN 90-400-9623-6.
  4. ↑ CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Rolduc. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  5. ↑ Geschichtsquellen: Werk/4797. geschichtsquellen.de. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  6. ↑ a b c Gemeente Kerkrade - Website. web.archive.org, 2008. május 11. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
  7. ↑ THE BINATIONAL CITY OF EURODE JAN BUURSINK & NICOLE EHLERS DEPARTMENT OF HUMAN GEOGRAPHY FACULTY OF POLICY SCIENCES UNIVERSITY OF NIJMEGENhttps://web.archive.org/web/20201124040328/http://www-sre.wu-wien.ac.at/ersa/ersaconfs/ersa99/Papers/a255.pdf
  8. ↑ The coal mines: Limburg’s ‘black gold’ - The Memory. geheugen.delpher.nl. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  9. ↑ (2023. március 27.) „Review for "Avian diversity and function across the world's most populous cities"”. DOI:10.1111/ele.14238/v3/review1. 
  10. ↑ http://www.aachener-zeitung.de/lokales/staedteregion-aachen/neue-anlaufstelle-fuer-grenzpendler-in-der-euregio-1.1442645
  11. ↑ (2024. szeptember 26.) „Radio Netherlands Worldwide” (angol nyelven). Wikipedia. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerkrade&oldid=27636241”