Ugrás a tartalomhoz

Kálium-permanganát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-permanganát

A kálium-permanganát elemi cellája
IUPAC-név kálium-manganát(VII)
Más nevek kálium-permanganát
kálium-manganát(VII)
hipermangán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7722-64-7
PubChem 516875
ChemSpider 22810
EINECS-szám 231-760-3
KEGG D02053
RTECS szám SD6475000
ATC kód D08AX06, V03AB18
Gyógyszer szabadnév potassium permanganate
Gyógyszerkönyvi név Kalii permanganas
SMILES
[K+].[O-][Mn](=O)(=O)=O
InChIKey VZJVWSHVAAUDKD-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KMnO4
Moláris tömeg 158,034 g/mol
Megjelenés szürkés-lilás kristályok
oldata lila vagy rózsaszín
Szag szagtalan
Sűrűség 2,703 g/cm³
Olvadáspont 240 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben) 6,38 g/100 ml (20 °C)
25 g/100 ml (65 °C)
Oldhatóság alkoholban és szerves oldószerekben bomlik
Törésmutató (nD) 1,59
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet rombos
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−813,4 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
171,7 J K–1 mol–1
Veszélyek
MSDS Külső MSDS
EU osztályozás Égést tápláló (O)
A környezetre veszélyes (N)
Gyengén mérgező, ártalmas (Xn)
Nem gyúlékony
EU Index 025-002-00-9
NFPA 704
0
2
0
OX
R mondatok R8, R22, R50/53
S mondatok (S2), S60, S61
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation kálium-manganit
kálium-manganát
Azonos anion nátrium-permanganát
ammónium-permanganát
Rokon vegyületek mangán-heptoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Hipermangán vizes oldata

A kálium-permanganát (KMnO4) lila színű, kristályos, ionrácsos vegyület. Igen erős oxidálószer. Vizes oldata intenzív lila (nagy hígításban rózsa)színű, melyet bepárolva prizmás lilás-feketés fénylő kristályokat kapunk.[1] 2000-ben a világ össztermelése mintegy 30 000 tonna volt.[2] A kálium-permanganátban a mangán oxidációs száma +7. Hazánkban a 195/2005 (VIII.16) Korm. számú kormányrendelet II. kategóriájú kábítószer prekurzornak minősíti, forgalma korlátozott.

Biztonsági előírások

[szerkesztés]
  • Xn (Gyengén mérgező, ártalmas)
  • O (Égést tápláló)
  • N (Környezetre veszélyes)

R-mondatok

[szerkesztés]
  • R8 (Éghető anyagokkal érintkezve tűzveszélyes)
  • R22 (Az anyag lenyelése egészségkárosodáshoz vezethet)
  • 50/53 (Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, hosszan tartó károsodást okozhat az élővizekben)

S-mondatok

[szerkesztés]
  • S2 (Gyermek kezébe nem kerülhet)
  • S60 (Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani)
  • S61 (Meg kell akadályozni a környezetbe kerülést. Speciális előírások/biztonságtechnikai adatlap előírásai érvényesek)

Segélynyújtás

[szerkesztés]

Belélegzéskor szükséges a friss levegő biztosítása, panaszok esetén orvos hívása. Bőrre jutáskor azonnal le kell törölni, majd vízzel és szappannal lemosni. Szembe kerülés esetén a nyílt szemet percekig folyó víz alatt kell öblíteni, valamint orvost hívni. Lenyelése esetén a száj kiöblítése, sok víz fogyasztása, valamint azonnali orvosi segítség szükséges.

Személyi óvintézkedés: védőkesztyű, védőruha és védőszemüveg viselése

Veszélyes reakciók mehetnek végbe erős savval, por állapotú fémekkel, peroxiddal, alkoholokkal, kénnel, foszforral, ammóniumvegyületekkel, elemi szénnel, szerves anyagokkal való érintkezéskor.

Előállítása

[szerkesztés]

A kálium-permanganát gyártása mangán-dioxidból indul ki. A mangán-dioxidot kálium-hidroxiddal összeolvasztják. Ekkor a levegő oxigénjének hatására kálium-manganát keletkezik.[3]

A kálium-manganátból elektrolízissel, anódos oxidációval nyerik a kálium-permanganátot.[3]

Kémiai tulajdonságai, felhasználása

[szerkesztés]

Hevítésre oxigénre, kálium-manganátra és mangán-dioxidra bomlik, így laboratóriumban oxigén előállítására használják:

Ha sósavval reagáltatjuk, klór állítható elő:

Vizes oldata fertőtlenítőszerként használatos. Gyógyszertárban már csak orvosi vényre kapható. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii permanganas néven hivatalos. ATC-kódjai: D08AX06 és V03AB18.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. F. Burriel, F. Lucena, S. Arribas and J. Hernández, (1985), Química Analítica Cualitativa, page 688, ISBN 84-9732-140-5.
  2. Arno H. Reidies "Manganese Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2002, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a16_123
  3. a b Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret