Ikva
| Ikva | |
 | |
| A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút hídja | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 51,9 km |
| Vízgyűjtő terület | 688 km² |
| Forrás | Soproni-hegység |
 é. sz. 47° 44′ 38″, k. h. 16° 31′ 34″47.743890°N 16.526240°E | |
| Torkolat | Hanság-főcsatorna |
| é. sz. 47° 41′ 32″, k. h. 16° 57′ 34″47.692300°N 16.959500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ikva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Ikva-patak (németül Ikwa, Eicha, Spitalbach) vízfolyás Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Leírása
[szerkesztés]A Soproni-hegységben, Fraknónádasdtól délre, Ausztria területén ered, először északkeletre folyik, Somfalvánál délkeleti irányba fordul és áthalad Sopron városán, kilép a síkságra, majd Röjtökmuzsajnál északkeletre fordulva, Fertőendréd után Tőzeggyármajornál a Hanság-főcsatornába torkollik. Érinti Fraknónádasd, Lépesfalva, Somfalva, Sopron, Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Ebergőc, Röjtökmuzsaj, Fertőszentmiklós, Petőháza, Fertőendréd településeket. Hossza 51,9 km.[1] Eredetileg a Fertő tóba ömlött, de a 19. század végén csatornázták.
Fertőendréd után az Agyagosszergény felől érkező Kardos-érrel folyik össze. Tőzeggyármajornál befogadója a Hanság-főcsatorna a 23+500 km szelvénynél.
Vízgyűjtő területe 688 km², ebből 158,4 km² Ausztria területére esik. A 15/2006(III.21) KvVM rendelet[2] védetté nyilvánította az Ikva melletti öntésterületeket, üde réteket, lápréteket és kiszáradó lápréteket.
Mellékvizei
[szerkesztés]Élővilága
[szerkesztés]Halfajai: ezüstkárász, szélhajtó küsz, fejes domolykó, kínai razbóra, vörösszárnyú keszeg, dévérkeszeg, bodorka, csuka, compó, sügér.[forrás?]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Ikva című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 27.)
- ↑ http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/Kezterv/Ikva-patak_15_2006.pdf
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Ikva, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. október 1.