Fraknónádasd
| Fraknónádasd (Rohrbach bei Mattersburg) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Nagymartoni járás | ||
| Polgármester | Günter Schmidt (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7222 | ||
| Körzethívószám | 02626 | ||
| Forgalmi rendszám | MA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2707 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 179 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 266 m | ||
| Terület | 15,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 42′ 35″, k. h. 16° 25′ 38″47.709722°N 16.427222°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 35″, k. h. 16° 25′ 38″47.709722°N 16.427222°E | |||
| Fraknónádasd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknónádasd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fraknónádasd (németül Rohrbach bei Mattersburg, horvátul Orbuh) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Soproni-hegység északi lejtőin, a magyar határtól 3 kilométerre található. Fraknónádasd Zemenye-Selegd, Darufalva, Somfalva, Lépesfalva, Sopron, Lakompak, Szikra és Márcfalva községekkel határos.
Közlekedés
[szerkesztés]
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 2099 német és magyar lakosa volt.
2001-ben 2718 lakosa közül német 2493 fő (91,72%), horvát 105 (3,86%), magyar 20 (0,73%), szlovák 4 (0,14%), cseh 3 (0,11%), egyéb 93 fő (3,42%).
Története
[szerkesztés]
A település története a régészeti leletek alapján a kelta időkíg nyúlik vissza. A római korban egy római padlófűtéses udvarház állt itt, melynek alapfalai jó állapotban maradtak fenn.
A mai település első írásos említése 1274-ből származik. 1362-ben "Poss. Nadasd", 1412-ben "Rorbach" alakban említik a korabeli források.[2] A németújvári viszályról szóló leírások szerint vár is állt itt, melyet a viszály során 1294-ben kiraboltak. Ez a vár a feltételezések szerint egy lakótorony lehetett, melynek helye ma már nem ismert. A falut a török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. Templomának első említése 1659-ből ismert, Szent Sebestyén vértanú tiszteletére volt szentelve. Plébániája 1688-ban már létezett, ettől az évtől vezetik anyakönyveit is.
Vályi András szerint " RÓRBACH. Orbuch. Német falu Sopron Várm. föld. Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 5/8 mértföldnyire hegyes helyen, savanyú vize nevezetesíti; határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek, erdeje elég van."[3]
Fényes Elek szerint " Rohrbach, magyarul Nádasd, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugot-északra 1 1/2 mfd., 1125 kath. lak., s paroch. templommal. Határa hegyes, s részint agyagos, részint kövecses és sovány. Van 313 1/2 h. szántóföldje, 107 1/2 h. rétje, 15 h. legelője, 284 4/2 kapa szőlője, 60 1/2 házikertje, s 300 h. községi erdeje. Cseresznyéje hires, almája is jófajta. Birja hg Eszterházy Pál."[4]
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott, majd 1921-ben Ausztriához került. 1997-ben fürdőzésre, pihenésre alkalmas mesterséges tavat létesítettek a határában.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Római katolikus plébániatemploma.
- Fürdőtavát 1997-ben létesítették 2250 m²-es területen. Vize ivóvíz tisztaságú, melyet a vizet megszűrő mocsárnak és a vízinövényeknek köszönhet.
- A Rohrbacher Kogel és környéke természetvédelmi terület.
- A nemesgesztenyés.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
