III. Lipót osztrák őrgróf

III. Lipót
Osztrák őrgróf
Uralkodási ideje
1095  –  1136
Elődje	II. Lipót
Utódja	IV. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Babenberg-ház
Született	1073. szeptember 29. Melk
Elhunyt	1136. november 15. (63 évesen) Klosterneuburgi apátság
Nyughelye	Klosterneuburg Monastery
Édesapja	II. Lipót osztrák őrgróf
Édesanyja	Formbach-Ratelnberg Ida
Testvére(i)	Ida of Babenberg Helbirga of Austria Elisabeth of Austria
Házastársa	Németországi Ágnes bajor hercegnő nem ismert
Gyermekei	IV. Lipót osztrák őrgróf II. Henrik osztrák herceg Agnes von Babenberg Freisingi Ottó Judith of Babenberg Babenbergi Gertrúd cseh hercegné Konrad II. von Babenberg Adalbert II von Babenberg Bertha of Austria Elisabeth von Österreich
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. (Szent) Lipót (Melk, 1073. szeptember 29. – Klosterneuburg, 1136. november 15.) Babenberg-házi osztrák őrgróf 1095 és 1136 között, Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.

Élete

II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként született 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.

Lipótot „Princeps Terrae” (durva fordításban „a föld hercege”) névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.

III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda, amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent az őrgrófnak, és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. A jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.

III. Lipót

Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként és Hunyadi Mátyás anyagi segítségével avatták szentté 1485-ben.

A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.

Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.

Névrokona, I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Kálmán helyett.

Ünnepe

Ünnepét november 15-én tartják. Ez Bécsben és Alsó-Ausztriában iskolaszüneti, de nem munkaszüneti nap.

Gyermekei

Első házasságából:

• Adalbert (? – 1138)

Második házasságából, Németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:

• II. (Jasomirgott) Henrik (1107–1177)
• IV. Lipót osztrák őrgróf (1108 körül – 1141)
• Ágnes (1108/13 körül – 1157), II. Ulászló lengyel fejedelem felesége
• Ernő
• Freisingi Ottó (1114 körül – 1158), püspök és történetíró
• Jutta, Liutold plaini gróf felesége
• Konrád (1115 körül – 1168), Passau püspöke
• Judit (1115/20 körül – 1168 után), V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége
• Gertrúd (1118 körül – 1150), II. Ulászló cseh király felesége
• Erzsébet (1123 körül – 1143), II. Hermann winzenburgi gróf felesége
• Berta (1124 körül – 1160 körül), III. Henrik regensburgi gróf felesége

A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.

Előző uralkodó:
II. Lipót

Ausztria őrgrófja
1095 – 1136

Következő uralkodó:
IV. Lipót