II. Szeleukosz szeleukida uralkodó

II. Szeleukosz
Szeleukida király
Uralkodási ideje
Kr. e. 246 – Kr. e. 225
Elődje	II. Antiokhosz
Utódja	III. Szeleukosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szeleukidák
Született	Kr. e. 265 nem ismert
Elhunyt	Kr. e. 225 decembere (40 évesen) nem ismert
Édesapja	II. Antiokhosz király
Édesanyja	I. Laodiké
Testvére(i)	Antiochus Hierax Laodice Apama
Házastársa	II. Laodiké
Gyermekei	Antiokhisz III. Szeleukosz NN III. Antiokhosz NN (leány)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Szeleukosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Szeleukosz Kallinikosz (görögül: Σέλευκος Καλλίνικoς, "szép győző", Kr. e. 265 – Kr. e. 225 decembere) vagy másik előnevével Szeleukosz Pogón, azaz "szakállas", volt a Szeleukida Birodalom negyedik uralkodója. Trónra lépését az egyik legbefolyásosabb nemescsalád harcolta ki, noha a királyi család elsőszülött fiú gyermeke volt. Ellenfele azonban az egyiptomi király unokaöccse volt. A szomszédos két hellenisztikus nagyhatalom közötti béke megpecsételéseként állapodtak meg abban, hogy a szeleukida trónt egyiptomi származású herceg foglalhatja el. A szerződés felrúgása háborúhoz vezetett.

Nehéz út a trón felé

Kr. e. 265 körül született Antiochiában, a szeleukida uralkodópár gyermekeként. II. Antiokhosz Theosz és első felesége, Laodiké elsőszülött fia. Gyermekkorában a trónörökösöknek kijáró neveltetésben részesült, és személyében testesült meg a birodalmi egység is, hiszen anyja a Szeleukida Birodalom leghatalmasabb szatrapájának a családjából származott. Azonban Antiokhosz becsvágyó külpolitikája miatt a sors úgy hozta, hogy a második szíriai háború lezárásaként a békét egy újabb házassággal kellett megpecsételnie. Ezért Kr. e. 250-ben elvált Laodikétől, és feleségül vette II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó leányát, Berenikét. A békébe azt is belefoglalták, hogy a szeleukida trónt Bereniké gyermeke örökölheti majd.

A háború ilyetén való lezárása belső zavargásokhoz vezetett, amelyek annyira ellehetetlenítették Antiokhoszt, hogy az kénytelen volt felkeresni korábbi feleségét Epheszoszban. A befolyásos család nyomására Antiokhosz újabb végakaratot adott ki, amelyben leírta, hogy halála esetén trónját Laodiké elsőszülött gyermeke, Szeleukosz örökli. Ezek után a király váratlanul meghalt, és Laodiké pártja azonnal nekilátott, hogy érvényesítse a gyermek jogát. Időközben az egyiptomi trónon is uralkodóváltásra került sor, és II. Ptolemaiosz halála után annak gyermeke, III. Ptolemaiosz Euergetész foglalhatta el a trónt. Az új fáraó amint értesült a végakaratról háborút indított a Szeleukidák ellen, hogy nővérének gyermekét ültethesse a birodalom trónjára.

A harmadik szíriai háború (Kr. e. 246-241)

Laodiké hívei Antiochiában Kr. e. 246-ban megölték Berenikét és gyermekét is. Az udvarban kíméletlen mészárlás vette kezdetét, amelynek hatására megölték a királyné kíséretét és híveit. Szeleukosz elfoglalhatta apja trónját, de a felbőszített Ptolemaiosz miatt azonnal serege élére kellett állnia. Kirobbant a harmadik szíriai háború. Az egyiptomi flotta végigsöpört Kis-Ázsia partjain, és elfoglalta Anatólia egyes részeit. Ptolemaiosz főseregei azonban keletről vonultak a Szeleukidák ellen, és hamarosan Antiochia erődje alatt álltak. Elfoglalták a birodalom keleti tartományait egészen a Tigris folyóig.

Szeleukosz nem volt könnyű helyzetben, hiszen a keleti tartományok szatrapái egyéni érdekeik miatt elárulták Szeleukoszt, és a fáraó seregeit segítették. Ptolemaiosz Irán egyre jelentősebb részeit vonta uralma alá, de végül Szeleukosznak sikerült talpraállítania a kezdetben szétzilált sereget. A háború második szakaszában egyre fényesebb diadalokat harcolt ki, és az egyiptomi hadak kénytelenek voltak egyre jobban visszavonulni. Ekkor kapta Szeleukosz a Kallinikosz jelzőt, amely csodás győzőt jelent.

Kr. e. 241-ben Ptolemaiosz belátta, hogy a további harcok csak felesleges vérontáshoz vezetnének, ezért békét kötött Szeleukosszal. A békében ugyan helyreállították a korábbi status quot, de Szeleukosznak több ponton is le kellett mondania hatalmáról. Bereniké meggyilkolása miatt a birodalom népe Szeleukoszt hibáztatta, ezért a békében leírták azt is, hogy Kis-Ázsia felett a király testvére, Antiokhosz Hieraksz fog uralkodni, még ha csak névleg is. Ráadásul Szeleukosznak bele kellett egyeznie Iónia autonómiájába is. A háború tehát nem hozott területi veszteségeket a birodalom számára, de Szeleukosznak jelentős hatalmi korlátozásokat jelentett. Ráadásul a birodalom addig is eléggé kényes belső egyensúlya is megbomlott.

Belső harcok

Előző uralkodó:
II. Antiokhosz

Szeleukida uralkodó
Kr. e. 246 – Kr. e. 225

Következő uralkodó:
III. Szeleukosz