II. Orso Participazio
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Orso Participazio | |
Velence dózséja | |
Uralkodási ideje | |
912 – 932 | |
Elődje | Pietro Tribuno |
Utódja | II. Pietro Candiano |
Született | 9. század |
Elhunyt | 932 után Ammiana |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Orso Participazio témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Orso Participazio (?, 9. század – Ammiana, 932 után) volt a tizennyolcadik dózse a Velencei Köztársaság élén. Ugyan húsz éven keresztül foglalta el Velence legfőbb hivatalát, a történelem mégis csak igen homályosan emlékezik meg róla.
Élete
[szerkesztés]Orso volt a neves Participazio család hatodik dózsei trónra kerülő tagja. Elődjének, Pietro Tribunónak a halála után a velenceiek között ismét felerősödött az örökletes uralom mellett kardoskodó nemes család befolyása. 912-ben Orso személyében egy olyan dózse került a köztársaság élére, aki mintegy „fantomuralkodóként” állt a városállam élén. Uralkodásának két évtizedes szakaszáról csak találgatások élnek, hiszen semmiféle írásos dokumentum nem maradt fenn róla.
Az bizonyos, hogy Orso igen kényelmes uralkodó volt, hiszen Itália ebben a korban is szenvedett a magyarok támadásától, és ugyan a pogány nép nem támadta meg közvetlenül Velencét, Orso a kisujját sem mozdította a kereszténység védelmében. Ugyanígy volt ez az Adriai-tengeren is, ahol a neretvai horvátok és más szláv, illetve szaracén kalózok újra virágkorukat élhették. Ebben az időszakban még az is előfordult, hogy a rablóflotta magába a Velencei-öbölbe is bemerészkedett.
A történészek úgy gondolják, hogy Orso visszafogottsága abból eredt, hogy családjának immár sokadik generációs uralkodója volt, akinek vagyona és befolyása lehetővé tette a „hanyag” uralmat. Az is előnyére vált, hogy a pápa folyton pénzügyi juttatásokkal támogatta Velencét a pogányok elleni harcban. Ez a pénz is Orso udvarában kötött ki. A Participazio család ebben a korban vette fel a Badoer nevet, amely később a Participazio név letűntével egyedüliként jelezte a nagy múltú nemes családot. A címet Orso Konstantinápolyból kapta, és valójában bizánci nemesi cím volt, amely a császár fiát illette meg.
Orso pénzt veretett a korábban felállíttatott pénzverdében, de a kereskedelemmel alapvetően nem foglalkozott. Ebből a nemtörődömségből a velenceieknek lassan elegük lett, és 932-ben lemondatták Orsót. A trónfosztott dózsét különösebben ez sem érdekelte, és egy kolostorba visszavonulva töltötte életének hátralevő részét.
Előző uralkodó: Pietro Tribuno |
Velencei dózse 912-932 |
Következő uralkodó: II. Pietro Candiano |