Hosszúréti-patak
| Hosszúréti-patak Kő-ér | |
 | |
| A 2005-ben mesterséges látványtóvá (Kána-tó) duzzasztott patak Kőérberekben | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 17[1] km |
| Vízhozam | 0,1248[2] m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 114[1] km² |
| Forrás | torbágyi erdő[1] |
 é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 18° 51′ 35″47.480250°N 18.859600°E | |
| Torkolat | Duna |
| é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 19° 02′ 52″47.429810°N 19.047798°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúréti-patak Kő-ér témájú médiaállományokat. | |
A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) a Duna jobbparti mellékvize. Nagy vízhozamú, állandó vízfolyás. 17 km hosszú.
A patak forrása a biatorbágyi erdőben található, és többek között Biatorbágy, Budakeszi, Törökbálint Budaörs területét érintve gyűjti össze a Budaörsi- és Budakeszi-medence vizeit és a fővárosba Kamaraerdőnél belépve vezeti le Kőérberek - Rózsavölgyön át Budafok irányába. Albertfalva és Budafok határán torkollik a Dunába.
Hidrológiai jellemzők
[szerkesztés]Vízgyűjtő területe 114 négyzetkilométer, ami a Dunántúli-középhegység nagytájon belül, a Dunazug-hegyvidék középtáj legkeletibb részén, főként a Budakeszi- és Budaörsi-medence kistájakon terül el.
A patakon létesített első nagyobb mesterséges állóvíz az 1970-ben felduzzasztott Törökbálinti-tó volt.
A kis vízgyűjtő terület miatt a rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok nagy terhelést okoznak a patak vízhálózatának. Ettől eltekintve a vízgyűjtő alapvetően vízhiányosnak számít.
A patak nyomvonala a budapesti agglomerációba esik, és annak beépítettsége, a növényzet fokozatos visszaszorulása kedvezőtlenül befolyásolja a vízszállító-képességet.[3] Erre markáns példa volt a 2010. május 30-ai heves felhőszakadás, amely komoly árvizeket okozott Törökbálinton, majd az innen levonuló víz útjába eső Budafokon.[4][5][6] A patak alsó szakaszán a közvetlenül mellette haladó 41-es villamos pályáját is elöntötte.[7]
A patakba torkollik Budaörs és Törökbálint határán a Hosszúréti-árok (Dulácska-patak) és a Budakeszi-árok, Kamaraerdőnél pedig a Budaörsi-árok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát (magyar nyelven). Törökbálinti Újság, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2010. október 6.)[halott link]
- ↑ Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve – 2021
- ↑ Zsidai Péter - Tó helyett mocsár (Magyar Narancs, 2014.05.30.)
- ↑ A Hosszúréti-patak által okozott vízkárok értékelése, valamint kockázatcsökkentési terv elkészítése - VTK Innosystem Kft, 2018. augusztus
- ↑ Pázmándi Péter, Szántó Tamás - Lesz-e még élet a Hosszúréti-patakban? (Rózsavölgy Egyesület, 2011.02.23.)
- ↑ A Hosszúréti-patak kálváriája - huszonketto.hu, 2021.02.07.
- ↑ A 41-es villamos pályáját elöntötte a Hosszúréti-patak - Időkép.hu, 2010.05.30.
Források
[szerkesztés]- Vilisics Kálmán: Hogyan éri el a törökbálinti árvíz a Dunát?[halott link] Törökbálinti Újság, 2010. június 1.
További információk
[szerkesztés]- Nagy Ildikó Réka: Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata a Hosszúréti-patak példáján (2001)