Ugrás a tartalomhoz

Hetedik isonzói csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A VII. Isonzói-csata

KonfliktusOlasz front
(Első világháború)
Időpont1916. szeptember 14.szeptember 18.
HelyszínIsonzó folyó
EredményVisszavert olasz támadás
Szemben álló felek
 Olasz KirályságOsztrák-Magyar Monarchia Osztrák-Magyar Monarchia
Parancsnokok
Olasz Királyság Luigi Cadorna
Olasz Királyság Savoyai Emánuel
Osztrák-Magyar MonarchiaHabsburg–Tescheni Frigyes főherceg
Osztrák-Magyar MonarchiaConrad von Hötzendorf
Osztrák-Magyar MonarchiaSvetozar Borojević
Szemben álló erők
240 zászlóalj, 1150 löveg150 zászlóalj, 770 löveg
Veszteségek
17,000 halott15,000 halott
Térkép
A VII. Isonzói-csata (Olaszország)
A VII. Isonzói-csata
A VII. Isonzói-csata
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 13° 36′ 58″45.933000°N 13.616000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 59″, k. h. 13° 36′ 58″45.933000°N 13.616000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz A VII. Isonzói-csata témájú médiaállományokat.

A VII. isonzói csatára 1916. szeptember 14. és szeptember 18. között került sor. A támadás Görz városából indult és igyekeztek minél nagyobb területet megszerezni. A sikeres hatodik isonzói csata után az olasz hadvezetés szerette volna learatni a korábbi előrenyomulásának eredményét: igyekezett minél nagyobb területet megszállás alá vonni. Nem volt kitűzve meghatározott stratégiai cél, város, magaslat elfoglalása, egyrészt mivel a közelgő tél miatt azt amúgy is nehéz lenne megtartani, másrészt a térségben egyre jobban kiegyensúlyozódtak az erők, már német hadosztályok ellen is kellett harcolniuk az olasz csapatoknak.

A csata

[szerkesztés]

A harc a nagy létszámú olasz katonaság előrenyomulásával kezdődött, akik azonban elakadtak a Monarchia frontvonalán, nem tudták megismételni a hatodik isonzói csata győzelmét. A támadás rendkívül nagy vesztességel zárult – tekintve, hogy mindössze 3 napig tartott – az olasz hadvezetés szeptember 17-én elrendelte a visszavonulást.

Eredmények

[szerkesztés]

A VII. isonzói csata az olaszok szempontjából nézve gyakorlatilag semmilyen eredménnyel nem járt, a felőrlő harcokban a sebesültek száma igen nagy volt, területi nyereségekre szintén nem tudtak szert tenni. Az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai kiegészülve német expedíciós csapatokkal sikeresen védték meg a hatodik isonzói csata után kialakult frontvonalukat, elhárították az olasz támadást. Az olasz hadvezetés nem mondott le a kezdeményezésről, a háború folytatódott, októberben megindult a nyolcadik isonzói csata.

Források

[szerkesztés]
  • Galántai József: Az első világháború (p. 300) - Gondolat K. Bp. (II.k:1988.) - ISBN 963-282-004-5

További információk

[szerkesztés]
  • Az olasz front:

http://terkeptar.transindex.ro/legbelso.php3?nev=118[halott link]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]