Henderson-sziget
Ez a sziget a világörökség része |
Henderson-sziget | |
A Henderson-sziget növényvilága | |
Közigazgatás | |
Ország | Egyesült Királyság |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Csendes-óceán |
Szigetcsoport | Pitcairn-szigetek |
Terület | 37,3 km² |
Hosszúság | 10 km |
Szélesség | 5,0 km |
Tengerszint feletti magasság | 33 m |
Időzóna | UTC−8 |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 487 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, X |
Felvétel éve | 1988 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 24° 22′ 30″, ny. h. 128° 19′ 30″24.375000°S 128.325000°WKoordináták: d. sz. 24° 22′ 30″, ny. h. 128° 19′ 30″24.375000°S 128.325000°W | |
Henderson-sziget weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henderson-sziget témájú médiaállományokat. |
Nagy-Britannia külbirtoka, a Csendes-óceán déli részén fekvő Pitcairn-szigetekhez tartozó Henderson-sziget tulajdonképpen egy atoll, amelynek korallmészköve a felszínre emelkedés után elkarsztosodott. 1606-ban fedezte fel Pedro Fernández de Quiros spanyol tengerész. Bár a sziget ma lakatlan, a régészeti feltárások bebizonyították, hogy élt itt egy kis polinéz kolónia, amely a 11. század és a 14. század között ismeretlen okból eltűnt.
A 37 km² területű egzotikus szigeten több endemikus növény- és állatfaj él. Csak itt található a Henderson-szigeti vízicsibe, a Henderson-szigeti gyümölcsgalamb és a Henderson-szigeti nádiposzáta. Különleges lakója a pálmatolvaj. Ezt a rákot más szigeteken üldözik, de itt zavartalanul él. A Henderson-sziget másik jelentős értéke az érintetlen foszfát-lelőhely. A szigetet az azt körülvevő szirtek, a meredek sziklák és a sűrű növényzet megvédte a betolakodóktól. Ezért úgy került fel a világörökség listájára, hogy soha nem volt szükség külön védetté nyilvánítására. 2017-ben a brit Guardian napilap számolt be ez ember okozta környezetszennyezés nyomán a szigetet ellepő műanyaghulladék drasztikus mennyiségéről.[1]