Ugrás a tartalomhoz

Hét megvilágosodási tényező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
  4
szatipatthána 		 
  4
erőfeszítés 		4
Alap 		 
5
képesség 		5
erősség
  7
tényezők 		  
  8
ösvényi tényező 		 
nézet ・ vita

A hét megvilágosodási tényező neve páliul szatta boddzshanga.[1] Kifejlesztésük, gyakorlásuk elvezet a megszabaduláshoz. A hét megvalósulási tényező:

  1. éberség, tudatosság (szati[2])
  2. valóság-vizsgálat, a valóság tanulmányozása (dhamma-vicsaja[3])
  3. erő, állhatatosság (vírja[4])
  4. elragadtatás, öröm (píti[5])
  5. nyugvás, elnyugvás (passzaddhi[6])
  6. összpontosítás (szamádhi[7])
  7. felülemelkedett egykedvűség (upekkha[8])

Páli irodalom

[szerkesztés]

A Szutta-pitaka részét alkotó Szamjutta-nikájában a boddzshangák üdvösségre, világi tényezőkre utalnak, amelyek a megvilágosodás felé vezetnek. Az Abhidhammában és a páli magyarázószövegekben a boddzshangák inkább a megvilágosodással kapcsolatos természetfeletti tényezőkre utalnak.[9]

Szutta-pitaka

[szerkesztés]

Egy a Szamjutta-nikájában található párbeszéd szerint (címe: "Bhikkhu Sutta" - SN 46.5):

[Bhikkhu:] "Tiszteletreméltó Úr, azt mondják, hogy a 'megvilágosodás tényezői, a megvilágosodás tényezői.' Milyen értelemben mondják, hogy a megvilágosodás tényezői?"
[Buddha:] "Megvilágosodáshoz vezetnek, bhikkhu. Ezért mondják, hogy a megvilágosodás tényezői...."[10]

A buddhista meditáció közben lehet elmélkedni a hét megvilágosodási tényezőn, illetve azok ellentét párjain: az öt akadály (érzéki vágy, ellenérzés, tompaság és tunyaság, izgatottság és nyugtalanság, kétely).[11] Ezen felül van egy Samjutta-nikája szútra, ami a megvilágosodási tényezők kifejlesztésével foglalkozik. Ezek mellett megjelenik a négy brahma-vihara (szerető kedvesség, együttérzés, együttérző öröm, egykedvűség).[12]

A Szamjutta-nikájában lévő "Tűz párbeszédben" a Buddha kijelenti, hogy a tudatosság mindig hasznos, viszont amikor valakinek a tudata lomha, akkor ki kell fejlesztenie a vizsgálódás, az energia és az öröm megvilágosodási tényezőit. Ha viszont a tudat izgatott, akkor a nyugalom, koncentráció és egykedvűség tényezőit kell fejleszteni. .[13]

A Szamjutta-nikája szerint egyszer, amikor a Buddha nagyon beteg volt, megkérte a tiszteletreméltó Mahacsundát, hogy szavalja el a hét megvilágosodási tényezőt neki. Ezáltal gyógyult meg a Buddha.[14]

Az Abhidhamma és más magyarázó szövegek

[szerkesztés]

A Viszuddhimagga szövegeinek egyik része azokat a képességeket tárgyalja, amelyek a megértés eléréséhez és fenntartásához szükségesek (dhjána). Buddhagósza a következőképpen azonosítja be a boddzshangákat:

  • "Erős tudatosságra ... van szükség mindig...."
  • "Amikor lomha a tudata túl laza energiával, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedve a vizsgálódással..." (például dhamma-vicsaja, virija, piti).
  • "Amikor a sok energiától túl izgatott a tudata, stb., akkor ... akkor ezeket [három megvilágosító tényező] kell kifejlesztenie kedves a nyugalommal..." (például passzaddhi, szamádhi, upekkha).[15]

Meditáció

[szerkesztés]
A megvilágosító tényezők és akadályok kiegyensúlyozása
  • Öröm vagy megszakítás (pīti)
  • Vizsgálódás (dhamma vicsaja)
  • Energia (virija)
 lustaság és tunyaság(thina-middha)
tapasztalása esetén
tudatosság visszaszerzése
  • Tudatosság (szati)
 a kiegyensúlyozó tényező
  • Relaxáció (passzaddhi)
  • Koncentráció (szamádhi)
  • Egykedvűség (upekkha)
 nyugtalanság és aggodalom
tapasztalása esetén
(uddhaccsa-kukkuccsa)
a tudatosság visszanyeréséért

A meditáció során minden bizonnyal mindenki szembekerül az öt akadállyal (páli: pancsa nivaranáni). Ezek közül az egyik a lustaság és tunyaság (páli: thina-middha), amely lelkesedéstől mentes, kicsi vagy semennyi összeszedettségű. A másik a nyughatatlanság és aggodalom (uddhaccsa-kukkuccsa), amely során nem tud megnyugodni a tudat.

A fent említettek alapján, a "Tűz párbeszéd"ben (SN 46.53), ajánlatos örömöt vagy megszakítást, vizsgálódást és energiát alkalmazni amikor lustaságot vagy tunyaságot érzünk. Amennyiben nyughatatlanság vagy aggodalom lép fel lazítást, koncentrációt és egykedvűséget kell gyakorolni. A tudatosság folyamatosan jelen kell hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjuk figyelni a fizikális és mentális változásokat, amelyek történhetnek üdvös vagy ártó irányban.[13]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ satta bojjhaṅgā
  2. ↑ sati
  3. ↑ dhamma-vicaya
  4. ↑ viriya
  5. ↑ pīti
  6. ↑ passadhi
  7. ↑ samādhi
  8. ↑ upekkhā
  9. ↑ Bodhi (2000), p. 1499.
  10. ↑ Bhikkhu Sutta (SN 46.5), trans. Bodhi (2000), p. 1574. See also Walshe (1985), n. 265.
  11. ↑ Van például egy párbeszéd, ami ezeket az ellentétpárokat mutatja be - lásd Szatipatthána-szutta. Több ilyen jellegű összehasonlításhoz - lásd SN 46.31 - 46.40 (Bodhi, 2000, pp. 1501, 1589-94).
  12. ↑ SN 46.54, más néven Mettaasahagata Sutta (CSCD) vagy Metta Sutta (SLTP) vagy Metta.m Sutta (PTS Feer). Lásd: Bodhi (2000), pp. 1607-11; Walshe (1985), sutta 59, pp. 71-73.
  13. ↑ a b "Tűz párbeszéd" (Aggi-szutta, SN 46.53) (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).
  14. ↑ Gilana Sutta (SN 46.16) (Piyadassi, 1999; Piyadassi, n.d.).
  15. ↑ Buddhagósza & Nyánamoli (1999), pp. 129, 131. Lásd még: SN 46.53 (Bodhi, 2000, pp. 1605-7; Walshe, 1985, sutta 58, pp. 69-70).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hét_megvilágosodási_tényező&oldid=25869374”