Frederick Griffith
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Frederick Griffith | |
 | |
| Született | London |
| Elhunyt | 1941. április 17. (63-64 évesen)[3] London |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | University of Liverpool |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Frederick Griffith (1879 – 1941) brit katonaorvos. 1928-ban a Griffith-kísérlet során bizonyította, hogy a bakteriális transzformáció lehetséges, azaz baktériumok géneket képesek egy másik baktériumba juttatni.
Munkássága
[szerkesztés]Griffith valójában azon dolgozott, hogy vakcinát készítsen az első világháborút követő pneumonia (tüdőgyulladás) járványának megállítására. A vakcinához a Streptococcus pneumoniae baktérium törzs két ágát használta. A durva törzs (R-rough) nem okoz pneumoniát, ha egérbe injektálják. A sima törzs (S-smooth) viszont halálos az egérre és egy-két napon belül biztos halálhoz vezet. Ha az S törzset hővel elölték, aztán az egérbe injektálták, nem okozott tüneteket. Azonban, amikor az elölt S törzset az élő R törzzsel vitték be a szervezetbe, az egér kimúlt. Ez az első ismert eset a bakteriális transzformáció kimutatására.[4]
Azaz Griffith talált egy transzformáló faktort, amiről csak később derült ki, hogy maga a DNS.
Azt is kimutatta, hogy az R törzs mutálódhat S törzzsé, de ez visszafelé sosem történik meg.
A magyarázat
[szerkesztés]A baktériumok képesek speciális képleteken keresztül (például pilusok) vagy R plazmidokkal egymásba géneket, DNS szakaszokat átvinni. Ez történt a kísérlet során, amikor is az elölt S törzsből DNS jutott az ártalmatlan R törzsbe, ezzel is virulenssé téve azt.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- William Bateson a genetika szó kitalálója
- Wilhelm Johannsen a gén szó megalkotója
- Gén
Források
[szerkesztés]- ↑ SNAC (angol nyelven)
- ↑ Biodiversity Heritage Library. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
- ↑ https://doi.org/10.1099/00221287-45-3-385, 2022. július 13.
- ↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig. Ford.: Dr. Both Előd. Akkord Kiadó, Budapest, 2004, 346. o. ISBN 963 9429 56 2