Ugrás a tartalomhoz

Erdőtarcsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarcsa (egyértelműsítő lap).
Erdőtarcsa
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
Erdőtarcsa címere
Erdőtarcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterMarkó Róbertné (független)[1]
Irányítószám2177
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség500 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″47.762290°N 19.541050°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″47.762290°N 19.541050°E
Erdőtarcsa (Nógrád vármegye)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Erdőtarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtarcsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Végh-kúria

Erdőtarcsa község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest vármegyében lévő Tartsától (ma Nagytarcsa, illetve Kistarcsa).

Fekvése

[szerkesztés]

Budapesttől mintegy 60 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserhát kisebb-nagyobb magaslatai között, a Tarcsai-patak (vagy Ilka-patak) völgyében, mely a belterületétől északra ered, Kiar-puszta közelében. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be.

Területe 1507 hektár, amiből mindössze 85 hektár a belterület. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Szirák és Egyházasdengeleg, északkelet felől Héhalom, délkelet felől Nagykökényes, dél felől Verseg, délnyugat felől Kálló, nyugat felől Erdőkürt, északnyugat felől pedig Vanyarc.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Kálló irányából a 2106-os útból kiágazó 21 152-es számú mellékúton, vagy ugyanezen útnak a 2109-es úttal képezett, Verseg és Héhalom közötti kereszteződése felől.

Természeti viszonyok

[szerkesztés]

Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.

Története

[szerkesztés]

Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.

Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.

1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.

A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.

1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Mészáros László (független)[3]
  • 1994–1998: Mészáros László (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros László János (független)[6]
  • 2006–2010: Mészáros László János (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Attiláné (független)[8]
  • 2014–2016: Markó Anita (független)[9]
  • 2016–2019: Csizmár Gyula (független)[10]
  • 2019–2024: Markó Róbertné (független)[11]
  • 2024– : Markó Róbertné (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
504
506
508
465
528
507
500
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek, 1,4% szlováknak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,1%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (14% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2% görögnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,8% volt római katolikus, 2,8% református, 2,8% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,9% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

[szerkesztés]

Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:

Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.

A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.

A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Erdőtarcsa település választási eredménye. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  10. ↑ a b Erdőtarcsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Erdőtarcsa Helységnévtár
  15. ↑ Erdőtarcsa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdőtarcsa&oldid=27516147”