Ugrás a tartalomhoz

Bercel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bercel (keresztnév).
Bercel
Bercel madártávlatból
Bercel madártávlatból
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBatta Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2687
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1746 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′ 14″, k. h. 19° 24′ 12″47.870669°N 19.403211°EKoordináták: é. sz. 47° 52′ 14″, k. h. 19° 24′ 12″47.870669°N 19.403211°E
Bercel (Nógrád vármegye)
Bercel
Bercel
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bercel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bercel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bercel község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A község önkormányzatához tartozik még Ordaspuszta, Jákotpuszta, Cservölgypuszta, valamint Csobánkapuszta is.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli felében fekszik, a Cserhát középső részén, a 476 méter magas Berceli-hegy lábánál. A településhez legközelebb lévő város Balassagyarmat, 27 kilométerre; Vác 32 kilométerre, Budapest 60 kilométerre, Salgótarján pedig 80 kilométerre fekszik.

Csak közúton érhető el, Galgaguta vagy Vanyarc érintésével a 2129-es, Becske felől pedig a 2138-as úton. Utóbbiból az északi határszéle közelében ágazik ki a 21 157-es út, a szandai kőfejtő és Szanda vára irányába.

Története

[szerkesztés]

Bercel nevével az írott forrásokban először 1271-ben találkozunk egy a váci káptalan által kiállított okiratban. Az ősi Szolnok nemzetség birtoka a 12. század elején az idegen eredetű Kökényes-Radnót nemzetségé lett, amelynek nógrádi ága 14. század eleji kihaltával a Hevesből idekerült Aba nemzetségbeli Rédeiek kezére került. A 14. század első felében vehette fel a birtokosok egyike a településről előnevét, hiszen a nemzetség egyik sarja 1340-ben Berceli László néven szerepel.

1406 márciusában Berceli András, János és Miklós a váci káptalan közreműködésével osztozott meg az összesen 20 népes és lakatlan jobbágytelekből álló berceli birtokon. A birtok felosztása, illetve egy részbirtokért folytatott per eredményeképpen, amely 1410-ben Berczely Ugrin Miklós és Bercely István fia Miklós között zajlott le, válhatott szét a falu Alsó- és Felsőbercelre. Legalábbis 1441-ben "Alsó Berczely" és "Felső Berczely", másképpen "Nagy Berczely" néven fordult elő. A 15. század végén Szobi Mihály birtokában találjuk Felsőbercelt. A váci káptalan levéltárában lévő 1529-es összeírása szerint pedig már a váci püspökség javait gyarapította a volt Szobi-birtok, itt Nagybercel néven. Az 1542. évi rendkívüli hadisegély kivetési összeírás szerint Felsőbercel a váci püspökségnek adózott. A feltehetően Alsóbercellel azonos Kisbercel településrész az 1570-es években lakatlanná vált, és csak a 18. század végén népesült be. Szanda várának török kézre jutásával török hűbérjegyzékben Rusztem pasa, a budai villajet szandzsákbégjének birtokaként Nagy- és Kis-Berczel néven szerepel. Nógrád várának a tizenöt éves háború elején, 1594-ben történt visszafoglalása után ismét a vármegye hatósága alá tartozott. Az 1598. évi adóösszeírás szerint a váci püspök volt a földesura, majd ismét török hódoltsági terület.

Az 1633-1634. évi török összeírás szerint a váci nahije (kerület) községei között találjuk, 3 adóköteles házzal. 1651-ben Egry István és Márton adományul kapta Kis-Bercelt. A váci püspök 1675. évi jelentése lakott templomos falunak írta le, amely a római katolikus vallást követte. Az 1697. évi és a későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyvek templomát rossz állapotban találták és pusztulásáról szólnak. Új templomát, népe és Migazzi bíborospüspök adományaiból, 1767-ben szentelték fel. Bercel 1699-ben egyike volt a jobbágyság fegyveres önvédelmi szervezete, a közbiztonság fenntartására alakult parasztvármegye 34 hadnagyságának.

A 18. század elején a településen ismét fellendült a szőlőtermelés. 1720-ra Bercel is bekerült a vezető bortermelő falvak közé, Szőllős, Ecseg, Buják, Kosd és Verőce mellé. 1730-ban a még mindig pusztaként szereplő Alsó vagy Kisbercel beolvadt az egykori Nagybercelbe. Az 1740-es évekig a Berczely és Egry családok voltak Bercel földesurai, és a váci káptalannak is volt itt birtoka. A 19. század első felében pedig a Baloghy család szerzett itt birtokot. Az 1784-87. évi első magyarországi népszámlálás idején Bercel lakossága 1100 főt tett ki. A lakosság 237 családban oszlott meg és 165 házat birtokolt. 1828-ban már 1463-an lakták. A helységben ekkor már 4 iparos is folytatta mesterségét (csizmadia, mészáros, szabó, üveges), 2 berceli lakos pedig kiskereskedésből élt. A földművelők leginkább árpát, rozst és zabot termesztettek. A szőlőtermelés a nép fő megélhetési forrását biztosította az 1880-as években pusztító filoxéra járványig. A berceli szőlők hírnevét báró Marschall Gyula öregbítette, aki 1880 és 1884 között pezsgőgyártással kísérletezett Bercelen és pezsgőjét "Carte Blanche" néven hozta forgalomba.

1910-re Bercel lakossága meghaladta a 2000 főt. 1991-ben 2270-en lakták.

Nevének eredete

[szerkesztés]
  • A Bercel helynév egy a 6. – 7. században élt Kaukázus-vidéki török nép nevéből, a berszilből eredeztethető.
  • A törzsnévből képzett elnevezése egy katonáskodó középréteg betelepedésére enged következtetni.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nándori Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Jánvári Andrásné Juhász Magdolna (független)[4]
  • 1998–2002: Jánvári Andrásné Juhász Magdolna (független)[5]
  • 2002–2006: Jánvári Andrásné (független)[6]
  • 2006–2010: Jánvári Andrásné (független)[7]
  • 2010–2014: Jánvári Andrásné (független)[8]
  • 2014–2019: Jánvári Andrásné (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Batta Tibor (független)[10]
  • 2024– : Batta Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2088
2063
2044
1883
1758
1747
1746
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar nemzetiségűnek, 6%-a cigány etnikumúnak vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,8%, református 1,7%, evangélikus 4%, felekezeten kívüli 3,5% (23,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% románnak, örménynek, görögnek, ukránnak és horvátnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,2% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 1,8% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Kállay-kastély
A Kállay-kastély légifelvételen

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt nyugszik Kállay Béni a berceli temetőben, díszsírhelyen.

Sportélete

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

A Bercel Községi Sport Kör (rövidítve: Bercel KSK) hosszú időn keresztül a Nógrád megye I. osztályban szereplő labdarúgócsapat volt.

Elődje a szervezett formában csak 1961-től versenyző Vörös Csillag Sportegyesület volt, amelynek a helyi TSZ volt a fő támogatója, és a járási (megyei III. osztály) Kilián csoportban kapott besorolást. 1966-ban a csapat a megyei B osztály (megyei II. osztály) Nyugati csoportjában játszott. 1972-ben az MNK sorozatban megyei döntőig jutva 2:0-s vereséget szenvedett Bárnától.

A berceli labdarúgók 1986-ban érték el legnagyobb sikerüket, amikor bekerültek a Nógrád megyei I. osztályba, majd 1995-ben második helyen végeztek a Hasznos csapata mögött, elérve ezzel legnagyobb sikerüket.

2001-ben újra a megyei II. osztály Nyugati csoportjába estek vissza, ahol 2008-ban második helyet értek el, majd 2009-ben újra megnyerték a megyei II. osztály küzdelmeit. A megyei I. osztályban töltött négy szezont követően 2013-ban újra kiestek a II. osztályba. Azóta is a Nógrád megyei II. osztály Nyugati csoportjában szerepelnek.

Templomai

[szerkesztés]

Római katolikus

[szerkesztés]

Bercel temploma a Szent Péter és Pál Plébániatemplom.

A templom stílusa barokk, szószékkel és szentélyráccsal, 1767-ben szentelték fel.

A szentmisék rendje: péntek 17:00, szombat 17:00, vasárnap 8:30.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. ↑ Bercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Bercel Helységnévtár
  13. ↑ Bercel Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bercel
A Wikimédia Commons tartalmaz Bercel témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bercel&oldid=27487818”