Dalmát Királyság (1069–1433)
| Dalmát Királyság | |||
| megszűnt | |||
Raigno de Dalmazia 1069 – 1433Regno di Dalmazia Kraljevina Dalmacija Regnum Dalmatiae | |||
| |||
 | |||
| IV. Krešimir Péter horvát és dalmát királysága 1070 körül | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Split Zára | ||
| Terület | változó km² | ||
| Népesség | változó fő | ||
| Hivatalos nyelvek | latin, dalmát, horvát | ||
| Vallás | római katolikus ortodox kereszténység izraelita | ||
| Államvallás | katolicizmus | ||
| Pénznem | dénár | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Uralkodó | (IV.) Krešimir Péter mint első király (1069–1074/5) Dmitar Zvonimir (1075–1089) Kálmán mint első Árpád.házi király (1105–1116) Zsigmond mint utolső király (1387–1433) | ||
| Dinasztia | Trpimirović-ház Árpád-ház Přemysl-ház Wittelsbach-ház Anjou-ház Luxemburg-ház | ||
| Államfő | király | ||
| Államfő-helyettes | bán | ||
Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia, olaszul: Regno di Dalmazia, horvátul: Kraljevina Dalmacija, latinul: Regnum Dalmatiae, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben. 1433-tól 1797-ig velencei uralom alá került, majd az Illír tartományok része. 1815 és 1918 között az Osztrák Császárság koronatartományaként létezett a második Dalmát Királyság.
Az állam adatai
[szerkesztés]A középkori Dalmát Királyság területe különbözött az újkori Dalmát Királyság földrajzi elhelyezkedésétől, részben több, részben kevesebb terület tartozott a fennhatósága alá, de ez a négy évszázad alatt is folyamatosan változott. Az ország kiterjedésébe beletartozott Krk (Veglia), Rab (Arbe) és Cres szigetek, a tengermellék Zára (Zadar), Trau (Trogir), Split (Spalato) városokkal, de nem volt része Raguza (Dubrovnik), illetve az 1358-ban létrejött Raguzai Köztársaság.[1]
Története
[szerkesztés]„A dalmát városok a 11. század derekán ismét a görög-velencei szövetség uralma alá kerültek, de IV. Kresimir Péter (1058–1074) újra kiterjeszti föléjük hatalmát. Míg elődei csak védői, prokonzuljai, eparchosai Dalmáciának, ő már teljes királyi hatalommal birtokolja azt, s magát – elsőnek a horvát fejedelmek közül – „Horvátország és Dalmácia Isten kegyelméből uralkodó királyá”-nak nevezi. A császár névleges uralmát ezután sem vonták kétségbe. A városok – bár a horvát király közvetlen uralma alá tartoznak – hivatalos irataik keltezését továbbra is a császár uralkodási éveivel kezdik, de utána a „horvát és dalmát király” uralkodását is feljegyzik. Az uralmat maga IV. Romanosz császár (1068–1071) engedte át Kresimirnek, Dalmácia császári helytartóját is az ő hatósága alá rendelve.”[2]
Dmitar Zvonimir horvát király 1075-ben így címezte magát latinul: „Zvonimirus Demetrius Rex Sclavoniae, Croat(iae), Dalmat(iae), azaz Zvonimir Demeter, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia királya.”[3]
Dalmácia 1105-ben került Magyarországgal perszonálunióba, amikor Kálmán magyar király a Horvát Királyság megszerzése és Tengerfehérvárott horvát királlyá való koronázása (1102) után a dalmát területeket is elfoglalta, és felvette a Dalmácia és Horvátország királya címet.
A Zsigmond magyar király által megkötött 1433. június 4-én a római fegyverszünet vagy római béke következményeként a Dalmát Királyság területének nagy része a Velencei Köztársaság uralma alá került. A Dalmát Királyság kisebb megszakításokkal 328 éven át volt perszonálunióban a Magyar Királysággal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hóman Bálint: IV. Kreszimir Péter horvát és dalmát királysága 1070 körül (magyar nyelven). Magyar történet. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ Lásd Hóman (1928).
- ↑ Lásd Kercselich (1770: 106 és 546)
Források
[szerkesztés]- Dalmácia, In: Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996.
- Hóman Bálint. Horvátország, Dalmácia és Bosznia megszerzése. Összeütközés a görög hatalommal., In: Hóman Bálint, Szekfű Gyula: Magyar történet (magyar nyelven), Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (1928). Hozzáférés ideje: 2019. március 3.
- Kercselich Boldizsár. De regnis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae Notitiae praeliminares, periodis 4 (latin nyelven), Zágráb: Jandera Antal betűivel (1770). Hozzáférés ideje: 2019. március 3.
További információk
[szerkesztés]- Cawley, Charles: Croatia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Dalmácia (horvátországi régió)
- Zárai béke
- Illír tartományok
- Illír Királyság (1816–1849)
- Dalmát Királyság (1815–1918)
- Horvát bán
