Cserepeshéjúak
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cserepeshéjúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cserepeshéjúak témájú kategóriát. |
A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.
Előfordulásuk
[szerkesztés]Tengerben élnek, de édesvizet is kibírják.
Megjelenésük
[szerkesztés]Maximális nagyságuk 33 centiméter. A hátoldalukon 8 kisebb meszes lemez van, amit kitines gyűrű fog össze. Veszély esetén az ászkákhoz hasonlóan összegömbölyödnek.
Életmódjuk
[szerkesztés]Moszatokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk
[szerkesztés]Váltivarúak.
Rendszerezés
[szerkesztés]Az osztályba az alábbi rend és alrendek tartoznak:
- Neoloricata Bergenhayn, 1955
- Acanthochitonina Bergenhayn, 1930
- Choriplacina Starobogatov & Sirenko, 1975
- Ischnochitonina Bergenhayn, 1930
- Lepidopleurina Thiele, 1910
Az őslénytanban más szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, amelyben a párosidegűek (Amphyneura) altörzset elkülönítik a többi puhatestűtől. Ide tartozó legközelebbi rokonaik a féregcsigák és a csatornáshasúak.
Kialakulásuk
[szerkesztés]Már a kambriumi tengerekben jelen voltak, mintegy 100 fosszilis fajuk ismert az elmúlt 600 millió évből. A bogárcsigák fontos állomásai a törzsfejlődésnek: közbülső állomást képviselnek a héj nélküli féregcsigák és az egyteknőjű maradványcsigák között. Az egész Mollusca classis - elsősorban petéik és trochofora lárváik alapján - a gyűrűsférgekkel közös eredetű. A féregcsigák és csatornáshasúak gyakorlatilag csak idegcsatornáikban térnek el a férgekről, valamint kezdetleges testszelvényezettségben (fej-láb-zsigerzacskó). A cserepeshéjúak az elsők a csoportban, amelyek passzív védekezésre alkalmas külső vázat fejlesztettek ki.
