Csörsz utcai izraelita temető
Csörsz utcai izraelita temető | |
Sírkövek a temetőben | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest XII. kerülete |
Cím | 1124 Budapest, Csörsz utca 55. |
Típus | izraelita temető |
Létrejötte | 1880-as évek |
Megszűnése | 1961 |
Vallás | Ortodox judaizmus |
Híres halottak | Freudiger Mózes, Reich Koppel |
Tulajdonos | Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 01′ 03″47.491111°N 19.017500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 01′ 03″47.491111°N 19.017500°E | |
Csörsz utcai izraelita temető weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörsz utcai izraelita temető témájú médiaállományokat. |
A Csörsz utcai izraelita temető egy 1961 óta zárt budapesti orthodox izraelita temető, ami azóta csak hitközségi engedéllyel látogatható. A budai oldal legrégebb óta fennálló zsidó temetője, amiben kizárólag héber nyelvű sírkövek találhatóak és kizárólag egykori budapesti lakosok nyugszanak.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A temető nagyjából egy-másfél házhelynyi területen fekszik, teljesen körbeépítve Budapest XII. kerületében, a Csörsz utca Apor Vilmos térhez közelebbi végénél. Az utca túloldalán található a MOM Kulturális Központ.
A Csörsz utcai izraelita temető mellett közvetlenül a Németvölgyi temető feküdt, azonban ezt 1912-ben bezárták, majd 1963-ban fizikailag is felszámolták.
Története
[szerkesztés]1883-ban említették először az orthodox hitközségnek adományozott területként, de csak az 1890-es évektől kezdve temetkeztek ide rendszeresen.
Orthodox lévén a vallási előírásokat a lehető legszigorúbban betartva került kialakításra. Minden sír kelet felé néz, a férfiakat és a nőket pedig elkülönítették, bár mikor már kezdett teljesen megtelni a parcella, a női részbe is került néhány férfisír. A temető egyik érdekessége a szintén vallási okokból kialakított kohaniták (papi leszármazottak) ösvénye. Ők az előírás szerint a saját családtagjaikon kívül más halottal nem érintkezhetnek és azzal egy helyiségben sem lehetnek. Nekik külön bejáratuk is volt, hogy mindvégig a lehető legtávolabb legyenek a síroktól.
Kezdetben a máshol felszámolt budai temetőkből hozták át ide a sírköveket, amiket aztán a bejárattól távolabbi részeken helyeztek el. A Csörsz utcában kizárólag budapesti polgárokat temettek el, ami így a régi budapesti orthodox izraelita polgárság sajátos keresztmetszetét is kiadja. Itt helyezték örök nyugalomra mások mellett Reich Jaakov Koppelt, aki 1890-től 1929-es haláláig vezette a magyarországi orthodox hitközséget. Temetése látványos külsőségek közt zajlott, jelentős tömeg kísérte utolsó útjára, a kormány lovasegységet küldött ki és rendőrszázad ügyelt a rendre.
Itt temették el a városmajori (Alma utcai) orthodox kórház 1945 elején lemészárolt áldozatait is. Sírjaik mellé 1946-ban emlékművet is emeltek.
Az utolsó temetés 1961-ben volt, azóta zárt és csak hitközségi engedéllyel látogatható.
Az 1970-es években az utca túloldalán (is) működő Magyar Optikai Művek napköziotthont kívánt kialakítani a temető helyén. A kérést továbbították az Állami Egyházügyi Hivatalnak is, akik a területről történő önkéntes lemondásra kérték a zsidó hitközséget. Több millió forint „bánatpénzt” is felajánlottak, azonban a vallási vezetők végül elutasították a „felkérést” és így a temető megmaradt.
A rendszerváltás után fokozatosan rendbe rakták és felújították a sírokat, magát a sírkertet, valamint a halottasházat is.
Források
[szerkesztés]- A budai oldal legrégebbi zsidó temetője a Csörsz utcai ortodox temető, IN: Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők, 2. oldal, mult-kor.hu, 2004. november 12. (hozzáférés: 2016. december 26.)
- A budai oldal zsidó látnivalói Archiválva 2011. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, zsido.hu (hozzáférés: 2016. december 26.)
- Temetők, maoih.hu (hozzáférés: 2016. december 26.)
- A Csörsz utcai ortodox temető megmentésének története, zsido.hu (hozzáférés: 2016. december 26.)
További információk
[szerkesztés]- (szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9