Postapalota (Budapest)
| Postapalota | |
| Magyar Posta Székháza, Buda-Krisztina körúti postapalota | |
 | |
| A felújított épület és a Sándy Gyula köz aluljárója | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Cím | 1122 Budapest, Krisztina körút 6. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1924–1926 |
| Rekonstrukciók évei | 2016–2022 |
| Építési stílus | késő eklektika–szecesszió |
| Tervező | Sándy Gyula |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 Postapalota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″47.506299°N 19.023366°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″47.506299°N 19.023366°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Postapalota, a Magyar Posta egykori székháza, 2022-től a Magyar Nemzeti Bank egyik irodaépülete és néhány alsó szintjén a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont otthona, Buda egyik jellegzetes késő eklektikus–szecessziós épülete.
Leírás
[szerkesztés]Az épület Budapest XII. kerületében a Széll Kálmán tér fölé emelkedik, főbejárata a Krisztina körút 6. szám alatt van. Sándy Gyula tervei szerint eklektikus–szecessziós stílusban épült 1924–1926-ban[1] a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületeként. Érdekessége, hogy itt működött az ország első körforgó személyfelvonója („páternoszter”). Nagy kéménye a régi, udvarról történő széntüzelés emléke volt.
Bár az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét. 1947-ben állították helyre a háborús károkat. A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta. Azután évekig üresen állt, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg 22,3 millió euróért (akkor közel hétmilliárd magyar forint), és megkezdte műemléki felújítását.
Az épület 2018 nyarán 14 milliárdért a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került és annak egyik irodaépületeként hasznosul. A saroktorony tetején kilátót nyitottak meg a nagyközönség számára. A 2016-2021 között felújított épület néhány alsó szintjén nyitották 2022-ben a Pénzmúzeumot. 2021-ben szintbeli gyalogos átjárót alakítottak ki a Krisztina körút és a Széll Kálmán tér között, amit még 2019-ben Sándy Gyula köznek neveztek el. (Innen nyílik az új Pénzmúzum bejárata a Postapalota alsó szintjén.)[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- https://budapest.24.hu/2016/08/10/igy-nez-ki-most-belulrol-a-szell-kalman-teri-postapalota/
- http://pestbuda.hu/cikk/20180730_150_eve_szuletett_a_budai_postapalota_tervezoje_sandy_gyula
- https://web.archive.org/web/20190122101218/http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/budai-postapalota-budapest
- https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018-evi-sajtokozlemenyek/tobbfunkcios-terkent-szuletik-ujja-a-szell-kalman-teri-egykori-postapalota-epulete
További információk
[szerkesztés]- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 50-52. o.
- Bodó Péter: Sándy Gyula, Holnap Kiadó, Budapest, 2022, ISBN 9789633493625 (Az Építészet Mesterei-sorozat)
- https://penzmuzeum.hu
