Ugrás a tartalomhoz

City-S-Bahn Hamburg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
City-S-Bahn
A City-S-Bahn Hamburg útvonala
Vonalszám:101.1, 101.2, 101.3
Vonal:1270
Hossz:7,830 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:1200 V, harmadik sín =
Üzemeltető:Deutsche Bahn
Maximális emelkedés:40,0 
Legkisebb ívsugár:300[1] m
Maximális sebesség:60 km/h
Vonatbefolyásoló:PZB S-Bahn Hamburg
Kétvágányú:végig
A Wikimédia Commons tartalmaz City-S-Bahn Hamburg témájú médiaállományokat.
Berliner Tor/Hammerbrook, Lübeck felől
Harburg felől
0,177 Hauptbahnhof(1.+2. vágány az alagútban)[2]
0,000
0,000
S-Bahn Altona felé
0,264 alagút kezdete
Altona felé
Binnenalster
1,295 Jungfernstieg
Alsterfleet
2,014 Stadthausbrücke
Bleichenfleet
3,030 Landungsbrücken
3,996 Reeperbahn
4,916 Königstraße
Schellfischtunnel
5,898 Altona
6,016 az alagút vége
6,249 Blankeneser Bahn
a távolsági forgalom vágányai a Hbf felől
7,830
1,299
Verbindungsbahn a Hauptbahnhof felé
1,399 Diebsteich
Pinneberg felé

Forrás: [3][4]

A City S-Bahn a hamburgi S-Bahn 7,830 kilométer hosszú szakasza, amelyből 5,752 km az úgynevezett City-alagútban[5] található. A hamburgi főpályaudvar és Bahnhof Hamburg-Altona állomás között halad Hamburg belvárosa, valamint St. Pauli és Altona kerületek alatt. A City Tunnel a csatlakozó vasútvonal mellett a hamburgi S-Bahn második fővonala, amelyen több vonal vonatai fonódva közlekednek a belvároson keresztül Altona állomás és a főpályaudvar között.

Útvonal

[szerkesztés]

Az alagút közvetlenül a főpályaudvar mögött kezdődik, ahol az útvonal a csatlakozó vasútvonal S-Bahn vágányai mellé bukik. A rámpa maximális meredeksége 39,4 ‰[1], mivel a Binnenalster csak néhány száz méterrel van arréb az alagút kezdetétől. Az első megálló, a Jungfernstieg, az alatta és a Kleine Alster alatt húzódó azonos nevű utca alatt található. Ez az alagút legalacsonyabb pontja, körülbelül 10 méterrel a tengerszint alatt. Innen a vonal délnyugati irányban folytatódik, egészen röviddel a Stadthausbrücke megállóhely előtt a Kleine Alster és az Alsterfleet alatt. Ezután egy S-kanyar következik, és a City S-Bahn eléri a Landungsbrückent. Innen a vonal ismét északnyugati irányba kanyarodik. A vonal közel 10 méter mélyen a tengerszint alatt, a Zirkusweg szintjén egy zsilip alatt halad át, majd 40 ‰-es meredekséggel emelkedik a Reeperbahn alatti megállóig, amely mintegy 4 méterrel a tengerszint felett van. A városi alagút ezután 25 ‰-es maximális meredekséggel emelkedik, és a Königstraße megállóhelyen éri el a legmagasabb pontját, ahol a megálló szintje mintegy 17 méterrel a tengerszint felett van. A vonal egy 300 méter sugarú, szűk ívben halad át a Schellfischtunnel alatt, és dél felől eléri az Altona alagút megállóját. Az S-Bahn számára itt négyvágányú peron és tolatási lehetőség épült. Röviddel ezután a vasútvonal az S-Bahn-vonatok számára kialakított magasított tároló mellett 40,0 ‰[1] maximális meredekséggel lép ki a föld alól, és csatlakozik a Blankenese és Pinneberg felé tartó és onnan induló vonalakhoz, valamint a főpályaudvarról induló összekötő vonalhoz. A városi S-Bahn vonal közvetlenül Diebsteich állomás előtt, a 7,831-es km-nél ér véget.

Működés

[szerkesztés]

Ma az S1 és S3 S-Bahn vonalak a City S-Bahnon keresztül közlekednek. Az útvonalon hétköznap naponta mintegy 530 menetrend szerinti személyszállító vonat közlekedik.[6] 2018-ban az alagútban a legnagyobb utasforgalom Jungfernstieg és Hauptbahnhof állomások között volt, ahol naponta (hétfőtől péntekig) átlagosan mintegy 115 000 utas utazott az S-Bahnon.[7]

A városi alagút területén bekövetkező üzemzavarok vagy építkezések esetén az Altona és a főpályaudvar közötti S-Bahn-vonatokat általában a csatlakozó vasútvonalon keresztül terelik; fordítva, az ottani üzemzavarok esetén a vonatok az alagúton keresztül közlekednek.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Andreas Janikowski, Jörg Ott: Deutschlands S-Bahnen. Geschichte, Technik, Betriebe. Transpress-Verlag, Stuttgart 2002, ISBN 3-613-71195-8
  • Ulrich Alexis Christiansen: Hamburgs dunkle Welten. Der geheimnisvolle Untergrund der Hansestadt. Ch. Links Verlag, Berlin 2008, ISBN 3-86153-473-8
  • Lars Brüggemann: Die Hamburger S-Bahn, EK-Verlag, Freiburg 2007, ISBN 978-3-88255-846-3
  • Horst Weigelt: Idee, Planung und Bau der City-S-Bahn Hamburg. In: Die Bundesbahn 1979, S. 169ff
  • Deutsche Bundesbahn, Bundesbahndirektion Hamburg: Die City-Linie der Hamburger S-Bahn. Band I: Zusammenfassung von Untersuchungen und Ergebnissen zur Vorplanung der City-Linie. Juli 1965

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Kurt Seewig. City-S-Bahn Hamburg – 2. Teilabschnitt in Betrieb, 251–270. o. (1979) 
  2. https://eisenbahn-tunnelportale.de/lb/inhalt/tunnelportale/1270-hbf-s-bahn.html
  3. DB Netze – Infrastrukturregister
  4. Eisenbahnatlas Deutschland, Aachen 2014, ISBN 978-3-89494-145-1
  5. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) fahrweg.dbnetze.com archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  6. Fahrplan 2020
  7. Auswertung der Ein- und Aussteigerzahlen, die der Hamburger Verkehrsverbund am 25. September 2019 nach einer Anfrage auf FragDenStaat herausgab, Abruf am 23. September 2020