Ugrás a tartalomhoz

Alburnus hohenackeri

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alburnus hohenackeri
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. hohenackeri
Tudományos név
Alburnus hohenackeri
Kessler, 1877
Szinonimák
  • Alburnus alburnus hohenackeri Kessler, 1877
  • Alburnus alburnus hohenackeri persicus Petrov, 1926
  • Alburnus charusini hohenackeri Kessler, 1877
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alburnus hohenackeri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus hohenackeri témájú kategóriát.

Az Alburnus hohenackeri a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Korábban a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) alfajának tekintették.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Alburnus hohenackeri a Transzkaukázus keleti felén található meg.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a halfaj legfeljebb 15 centiméter hosszú. A hal oldalvonalán 39-43, többnyire 42 pikkely van. A farok alatti úszó sugarainak száma 14-19, többnyire 16.

Életmódja

[szerkesztés]

A lassú folyású vizeket kedveli. A brakkvizet is jól tűri. Planktonnal, rovarlárvákkal és magokkal táplálkozik.

Legfeljebb 3 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Rövid élete során, csak egyszer-kétszer tud ívni. A ragadós ikráit, melyek 1,4 milliméter átmérőjűek, a vízalatti növényszárakra rakja; ritkán rakja a kavicsokra.

Források

[szerkesztés]