Alain-Fournier
Alain-Fournier | |
Született | Henri-Alban Fournier[1] 1886. október 3.[1][2][3][4][5] La Chapelle-d’Angillon[1] |
Elhunyt | 1914. szeptember 22. (27 évesen)[1][6][2][3][4] |
Állampolgársága | francia[1][7] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain-Fournier témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alain-Fournier (írói név);[9][10] családi neve: Henri-Alban Fournier (La Chapelle-d’Angillon, 1886. október 3. – Les Éparges környéke 1914. szeptember 22.) francia költő, író. Az irodalomtörténet az egykönyvű írók között tartja számon.
Pályafutása
[szerkesztés]Tanítói családból származik. A középiskolát Párizsban végezte. Katonai főiskolai tanulmányaira készülve plátói, reménytelen szerelembe esett Yvonne de Quiévrecourt (1885-1964) nevű lányba. A reménytelen szerelem híres regényének, A titokzatos birtoknak[11](Le grand Meaulnes) a megírására ihlette. (A regényből 1967-ben francia film készült.[12]) Leszerelt a katonaságtól. 1909–1912 között a Paris-Journal irodalomkritikusaként tevékenykedett. 1910-től kezdte közzétenni verseit, esszéit, történeteit, amelyeket a közönség és a kritika pozitívan fogadott.
Baráti köréhez tartozott több művész és író: Maurice Denis, André Gide, Paul Claudel, André Suares, Charles Péguy és Marguerite Audoux. 1912. május 5-én titkára lett Claude Casimir-Perier-nek, Jean Casimir-Perier korábbi köztársasági elnök fiának, aki Brest kikötőjének fejlesztésén dolgozott. 1913-tól haláláig Alain-Fournier viszonyt folytatott munkaadójának feleségével, Madame Simone színésznővel.[13]
1914. augusztus 2-án tartalékos hadnagyként bevonultatták a katonasághoz. Szeptember 22-én egy felderítő műveletben összecsaptak a német erőkkel, aminek következtében többedmagával életét vesztette. 1991. május 2-án egy tömegsírban azonosították, majd a Saint-Remy-la-Calonne nemzeti temetőben ünnepélyesen újratemették.
Művei
[szerkesztés]- 1907-ben jelent meg első szépírói műve, a Grande Revue-ben,
- 1913-ban a A titokzatos birtok[14][15] (Le grand Meaulnes)
- Halála után adták ki
- 1924-ben verseinek és novelláinak gyűjteményét
- Levelezését (Jacques Rivière – felesége, család, René Bichet, André Lhote, Charles Péguy Simone)
- Kritikáit (újságcikkek, folyóiratok)
Magyarul
[szerkesztés]- Az ismeretlen birtok; ford. Lovass Gyula; Athenaeum, Bp., 1940 (Híres könyvek)
- Az ismeretlen birtok. Regény; ford. Lovass Gyula, átdolg., utószó Görög Lívia; Szépirodalmi, Bp., 1973 (Olcsó könyvtár)
- A titokzatos birtok; ford. Végh György; Magvető, Bp., 2004 (Fehér holló könyvek)
Elismerései
[szerkesztés]- Halálát követően 1920-ban megkapta a Francia Hadikereszt, és a francia Becsületrend kitüntetéseket.
- Párizsban, a Panthéon falán nevének rögzítésével emlékeztek meg róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 37, 1
- ↑ a b BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ GeneaStar
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ https://www.lemonde.fr/series-d-ete/article/2023/07/29/les-galons-du-lieutenant-alain-fournier_6183793_3451060.html
- ↑ https://mek.oszk.hu/14800/14872/pdf/Szerb[halott link] Antal:A világirodalom története (1-2-3 kötet 122918 Copyright by Révai, Budapest, 1941)
- ↑ Szerb Antal:A világirodalom története (3.kötet) A világháború előtti nemzedék fejezetben általában említi a 169. oldalon és név szerint:179. oldalon"A századforduló és a világháború befejezése közt eltelt években a századvég újításai élnek tovább, regényben és színpadon a naturalizmus, költészetben a szimbolizmus. A magasrendű, mégis jelentéktelen francia átlagtermésből csak azokat az írókat érdemes kiemelni, akik valami lényegesen újjal kísérleteztek, elsősorban a Nouvelle Revue Frangaise és a Cahiers de la Quinzainefolyóiratok körét. Claudel, Gide, Alain-Fournier, Péguy, Romain Rolland csakugyan megelőzte korát, elsőnek fejezte ki azt a válságot, amelyben mi is élünk; ők az első „mai írók".
- ↑ A regénynek két magyar fordítása létezik, két különböző címen:
- Az ismeretlen birtok - Lovass Gyula és Görög Lívia fordítása (több kiadást megért; az első: Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1973) http://moly.hu/konyvek/alain-fournier-az-ismeretlen-birtok
- A titokzatos birtok - Végh György fordítása (Magvető Kiadó, 2004, ISBN 9631424049) http://mek.oszk.hu/01600/01656/01656.htm - ↑ A titokzatos birtok - film 1967[halott link]Szószerinti idézet a honlapról:"Francia romantikus dráma, 107 perc, 1967;" ... "rendező: Jean-Gabriel Albicocco, író: Alain-Fournier, forgatókönyvíró: Jean-Gabriel Albicocco, Isabelle Riviere, zeneszerző: Jean-Pierre Bourtayre, operatőr: Quinto Albicocco, vágó: Georges Klotz; szereplők:Brigitte Fossey (Yvonne de Galais), Jean Blaise (Augustin Meaulnes), Alain Libolt (François Seurel),Alain Noury (Frantz de Galais), Juliette Villard (Valentine Blondeau)"
- ↑ Correspondance 1912-1914, avec Alain-Fournier, édité par Claude Sicard, Paris, Fayard, 1992.
- ↑ Ismeretlen birtok, ma A titokzatos birtok Poós Zoltán ismertetője"A szimbólumokkal sűrűn átszőtt kötet elején a tizenhét éves Augustin Meaulnes, a „kosztos diák” felmegy a tanári lak padlására, és talál egy beragadt, kerék formájú, napot és holdat idéző tűzijátékot, amit hamarosan meggyújt a kötet narrátorával, a tizenöt esztendős François Seurellel."
- ↑ Alain Fournier:A titokzatos birtok
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi Lexikon (A–Cal) – 1984. Akadémia Kiadó (Király István) ISBN 963 05 3472 X 1. kötet; harmadik kiadás konvertált ISBN 978-963-05-3472-7
- Alain-Fournier (1886—1914) French novelist Oxford reference
- Szántó Ágnes: "Itt állok a keresztútnál" - Lehetőségek és választások Henri Alain-Fournier Az ismeretlen birtok című regényében (tanulmány) Életünk 1963-2014 Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)1983 / 5. szám Library hungaricana