A tanú (film)
A tanú | |
1979-es magyar film | |
A film 2018-as felújított változatának moziplakátja | |
Rendező | Bacsó Péter |
Műfaj | filmszatíra |
Forgatókönyvíró | Bacsó Péter, Ujhelyi János |
Főszerepben | |
Zene | Vukán György[* 1] |
Operatőr | Zsombolyai János |
Vágó | Boronkay Sándor |
Hangmérnök | Peller Károly |
Gyártás | |
Gyártó | Mafilm |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő |
|
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató | |
Korhatár | Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott |
Kronológia | |
Következő | Megint tanú (1994) |
Kapcsolódó film | Te rongyos élet (1984) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A tanú[* 2] Bacsó Péter által 1968–1969 között készült, 1979-ben bemutatott egész estés magyar film, amely betiltása miatt 10 évig dobozban maradt. Műfaját tekintve szatirikus filmvígjáték-dráma. Budapesten, Szentendrén és Tahitótfaluban forgatták.
Elkészülte után – bár a Rákosi-rendszerről szól, azonnal betiltotta a Szirmai István 1969. szeptemberi halálát követően pozícióba került Aczél György.[* 3] Tíz évig dobozban volt, csak zártkörű vetítéseken, kevesen láthatták. Állítólag 1979-ben is csak azért kerülhetett a nagyközönség elé, mert be akarták mutatni külföldön egy filmfesztiválon,[pontosabban?] amely betiltott alkotásokat szemlézett. Mások úgy tudják, hogy Bacsó Pozsgay Imrénél tudta elérni, hogy bemutassák, miután a szintén az ötvenes éveket idéző A ménesgazda (1978) és az Angi Vera (1979) című filmek is díjakat nyertek külföldön.[5] 1980-ban Gilles Jacobnak , a cannes-i fesztivál főmegbízottjának is megmutatták, aki a Mephisto (1981) és a Cserepek (1981) című versenyfilmek mellé meghívta az 1981-es cannes-i filmfesztivál ún. Un certain regard szekciójába. Ott olyan nagy sikerrel mutatkozott be, hogy azonnal megvásárolta harminckét ország.[5][6] A tanú évek alatt kultuszfilmmé érett. Az első legális vetítések egyike Magyarországon az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban. 1979. június 6-ától a Nagymező utcai Tinódiban vetítették két évig.[5][* 4] A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, s a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. 1980 tavaszától már több moziban is vetítették.[7]
2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.[8]
A filmet digitálisan felújították, s ezt 2018-ban mutatták be.[9] 2019-ben előkerült a film eredeti cenzúrázatlan változata, amit digitálisan felújítva a 2019-es cannes-i fesztiválon mutattak be, ezt követően júniustól került a magyar mozikba.[6]
Folytatását 1994-ben készítette el Bacsó Megint tanú címmel, ám az első rész sikerét már nem érte el.[10]
A filmet feldolgozták regényben (1980) és színpadi változatai is születtek (2003, 2012). (Bővebben lásd: Feldolgozások)
Cselekmény
[szerkesztés]- Az 1969-es cenzúrázott film cselekménye
1950-et írunk. A főhős, Pelikán József, a dunai gátőr egyedül neveli gyerekeit, mióta neje megszökött egy román uszálykormányossal. A film elején Pelikán nem kap húst a boltban, hogy gyerekeinek enni adhasson, ezért otthon bejelenti: „Dezsőnek meg kell halnia” – vagyis titokban le kell vágniuk a pincében nevelt egyetlen disznójukat, ami akkor illegális, úgynevezett feketevágásnak minősült.[11] A tervet végrehajtják: a pincében az apa levágja Dezsőt, közben pedig a Pelikán gyerekekből álló ad hoc úttörőőrs énekpróbát tart (Ej-haj, száll az ének…), hogy hangjuk elnyomja a disznó visítását. Mire „állampolgári” beljelentés nyomán kiszáll a biciklis rendőrjárőr, rendben lezajlik a vágás.
Másnap a folyóparton Pelikán találkozik egyik régi illegális kommunista elvtársával, Dániel Zoltánnal, aki most miniszter, és éppen horgászik. Dániel a vízbe pottyan, ám Pelikán kimenti, majd hazaviszi és ágyba dugja, nehogy megfázzon. Közben egy „komoly, névtelen, írógéppel írt feljelentés” miatt ismét megjelennek náluk a rendőrök. Dániel nagy hévvel magyarázza a közegeknek, hogy hibát követnek el: Pelikán régi kommunista, mindenkin segít, sose szegne törvényt; a háború alatt őt is bújtatta a nyilasok elől, majd – mielőtt Pelikán megakadályozhatná – elhúzza az asztalt és megmutatja nekik a lejárót a pincébe, ahol szépen tálba rakva sorakoznak a levágott disznó feldolgozott darabjai. A feketevágás ezzel bizonyítást nyer, aminek láttán Dániel már nem tudja, de nem is akarja megmenteni Pelikánt, mert „– Kommunistákra tízszeresen-százszorosan vonatkozik a törvény!”, akit azonnal le is tartóztatnak, és elvisznek, a bizonyítékul szolgáló húst pedig lelocsolják petróleummal. Így Dezsőnek hiába kellett kimúlnia, a család éhen marad.
Pelikán börtönbe kerül. Itt találkozik az egykori rendőrségi verőember Gulyással, aki még 1944-ben kiverte a fogait. Már-már nekiront, hogy bosszút álljon rajta, amikor belép szobatársuk, egy katolikus püspök. Nem sokkal ezután Pelikánt meglátogatja a beszélőn a lánya, aki megnyugtatja: múltjára való tekintettel lehet, hogy enyhe büntetést kap, hacsak nem éppen vele akarnak példát statuálni, merthogy „szocialista jog, meg minden”. Lehet, hogy védőügyvédje (!) a legsúlyosabb ítéletet fogja kérni, mivel a statuálás a fontos (ezt Pelikán egyáltalán nem érti), de végül titokzatos módon hazakerül. Találkozik egy Csetneky nevű földijével is (aki már 1942-ben is feljelentette) és jól megfenyegeti (nyilván ő a névtelen följelentő). Pelikán megpróbálja felkeresni barátját a minisztériumban, ahol azonban már nem is emlékeznek Dánielre, s azt sem tudják, ki a miniszter.
Egyik este érte jön a „nagy fekete autó”,[* 7] és elviszi egy titokzatos helyre, a még titokzatosabb Virág elvtárshoz, aki megvendégeli, és tájékoztatja arról, hogy „a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”, „az osztályharc élesedik” és „az élet nem (egy) habostorta”. Sajátos konspiratív modorában elmagyarázza Pelikánnak, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus közti harc egyre durvul, ezért óriási szükség van megbízható, régi kommunistákra, minél több társadalmi poszton – hiszen „ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség”. Ennek értelmében megbízza, hogy legyen a Fedett Uszoda igazgatója, valamint közli vele, hogy „egyszer majd kérni fogunk magától valamit…” Pelikán hiába szabadkozik, hogy „én kérem ideológiailag nem vagyok elég képzett”, a kérés, az kérés. Uszodaigazgató lesz.[* 8]
Másnap Pelikán fagylaltozni viszi a gyerekeit. Amikor hazatérnek, már várja őket a látogatóba érkezett Virág elvtárs és az ő két „fia”. A krumplivacsora közben eldurrantott zacskó (Pelikán kisfiának csínye) ürügyén Virág testőrei szétlövik a szekrény tetején sorakozó befőtteket.
Pelikán munkába áll mint uszodaigazgató. Amikor odaér, hatalmas sort lát a Fedett bejáratánál. Kérdi a jegyszedőtől, miért nem engedi be az embereket, mire az bizalmasan a fülébe súgja, hogy „odabent úsznak”. Pelikán erre bemegy tájékozódni. Mivel „fürdőgatyában” nem ismeri fel Bástya elvtársat, a legfőbb hadügyért, utasítja a jegyszedőt, hogy mindenkit engedjen be, akinek van jegye. A tömeg betódul, és felszabadultan a medencébe ugrál, de ezzel veszélyeztetik Bástya elvtárs biztonságát, gorillái ruhástul a vízbe ugranak, és kimentik a forgatagból. Pelikán pedig ismét börtönbe kerül.
Ott újra találkozik a püspökkel és Gulyással. Ismét elengedik, de este megint elviszi a nagy fekete autó Virág elvtárshoz, aki elmondja neki, hogy Bástya elvtárs már megbocsátott, mivel minden a jegyszedő hibája („A jegyszedőt internáltuk…”). (Virág közben lehordja élemedett korú titkárnőjét annak térdig érő „kurta” szoknyája miatt: „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának”.) Ezután kinevezi Pelikánt az Angolpark igazgatójává. „De miért pont Angolpark? Miért nem Vidámpark? Vagy Viccpark?” – kérdi Pelikán. „A torkánál ragadta meg a kérdést… Angolpark! Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába?! Egy frászt! Vidámpark! Ez kell a dolgozóknak!” – helyesel lelkesen Virág.[* 9]
Pelikán átszervezi a Vidámparkot. Nincs többé Szellemvasút, hanem helyette a SZOCIALISTA SZELLEM VASÚTJA, táncoló csontvázak helyett bilincseiket törő proletárokkal és szörnyek helyett állami és pártvezetők arcképeivel. Bástya elvtárs elsőként utazik végig az átideologizált szellemvasúton, de a saját képét kísérő sikolytól elájul. Pelikán ismét dutyiba kerül, ahonnan megint Virág elvtárs hozza ki.
Új munkaköre a Narancskutató Intézet vezetése lesz. Bástya elvtárs az intézetbe látogat, ám az erre az alkalomra szervezett ünnepség előtt Pelikán gyerekei megeszik a termést, az egyetlen érett narancsot. A gyomorbeteg Virág ekkor saját citromját veszi elő a zsebéből, és csúsztatja Pelikán kezébe, hogy azt szolgálják fel Bástya elvtársnak. „Mi ez?!” – kérdi a citromba harapó Bástya fancsali, dühös képpel. Pelikán Virág elvtárs unszolására megismétli: „Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk.”, mire Bástya elvtárs kényszeredetten mosolyogva néz körül.[12] Ezután jutalmul este közösen megnézik a Csárdáskirálynőt, Rátonyi Róbert szereplésével.
Virág elvtárs pedig végre kér valamit: megmondja Pelikánnak, akit minyonnal kínál, hogy ő lesz a koronatanú a kémkedéssel vádolt Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben. „Dániel mindent bevallott” – mondja Virág. „Mindent?” – kérdi a megszeppent, értetlen Pelikán. „Mindent” – ismétli nyomatékkal Virág. Pelikán teljesen összezavarodik, elveszti a valóságérzékét, gépiesen ismételgeti az ávós szlogent, miszerint „az a gyanús, ami nem gyanús.” Végül a párt szava győzedelmeskedik benne.
Pelikánt elkezdik felkészíteni a perre. Orvosi vizsgálaton esik át, lúdtalpbetétet kap, beszédtechnikai órákon vesz részt, betanítják a szerepre, felöltöztetik – vagyis tudományos alapossággal formálják a becsületes, de az ellenség által megtévesztett proletár képére. Akkor is a betanult szöveget mormolja, amikor a tárgyalásra való készülése miatt felügyelet nélkül maradt Duna-gát átszakad, és mindent elönt a folyam. A házukból kiöntött falubelijei számára sincs más mondanivalója, mint a Virág elvtárstól tanult bölcsességek: „Ja, elvtársak, az élet nem egy habostorta!” – ami finoman szólva sem teszi éppen népszerűvé. „Itt valami tényleg nem stimmel...” – eszmél fel.
Mivel Gulyás is fontos tanú a tárgyaláson, Pelikán teljesen összezavarodik, felháborodásában elfelejti a betanult szöveget, a bíró legnagyobb megdöbbenésére nem tesz terhelő vallomást Dániel ellen, összeszólalkozik viszont Gulyással, akit a szembesítéskor nyilas pribéknek nevez. Gulyás erre szemrebbenés nélkül módosítja vallomását, s Pelikánt is kémnek nevezi. Pelikán ezért újra rács mögé kerül, immáron mint halálraítélt. Mire viszont eljön a kivégzés napja, sem a hóhér, sem a helyettese, sem annak a helyettese nem jelenik meg a bitófánál, hiába vár rá a smasszer és Pelikán. Együtt, kiáltozva hívogatják a börtönudvaron az állami ítélet-végrehajtót: „– Doktor Kotász! Doktor Kotász!” Ezzel felriasztják álmából a börtönigazgatót, aki pizsamában lejön, belenéz az irataiba, és közli a jó hírt: „– Hát gratulálok, magát rehabilitálni fogják.” Mire az együgyű Pelikán, aki nem ismeri ezt a szót: „– Inkább tessék akasztani!”, majd a smasszer legnagyobb dühére – „A gombócot is megzabálta, a bort is megitta, ki se végzik, dohányt is kap… Egy brancs maguk, ne is tagadja!” – szabadon engedik.[* 10]
Néhány év múlva a zsúfolt nagykörúti villamoson Pelikán újra találkozik az azóta hatalmát vesztett, mellőzött Virág elvtárssal, aki rezignáltan kijelenti: „Nem baj… Nem baj, visszasírnak még maguk engem!” Mire Pelikán válasza: „Hát, erre azér’ nem mernék megesküdni.”
A film záró idézete:
Szereplők
[szerkesztés]Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Bacsó Péter – Kállai Ferencen és Őze Lajoson kívül – kiváló, de kevésbé ismert színészekkel és amatőr szereplőkkel dolgozott. Több művész, többek között Kátay Endre és Velenczey István neve hiányzik a stáblistáról.[* 5]
|
|
Színészek
[szerkesztés]Fábri Zoltán filmrendező iskolázott színész is volt. A legendás színházcsináló Both Béla ekkor éppen a Nemzeti Színházat igazgatta, sikeresen lavírozva Marton Endre és Major Tamás között. Vámos László a Madách Színház máshol is sokat foglalkoztatott rendezője volt. Az ország első színházában játszott Velenczey István és a filmen is sokat foglalkoztatott Horváth József. Rátonyi Róbert kevés filmszerepeinek egyikét játszhatta el.
Bánó Pál, Pálffy György és Fehér Tibor a felvétel idején a Miskolci Nemzeti Színháznál volt szerződésben. Kézdy György Pécsett, Iványi József és Novák István Debrecenben működött. Bicskey Károly „száműzetésének”[* 14] aktuális állomása Veszprém volt. Kátay Endre Szegeden, Mezey Lajos Kecskeméten, Tándor Lajos – vidéki évek után – a Thália Színházban volt szerződésben. Szintén Pesten, a Madách Színházban játszott (zömmel epizódszerepeket) Rákosi Mária. Bálint György több pesti és vidéki szerződés után, akkor a győri társulat tagja volt.
Főiskolások, amatőrök
[szerkesztés]A főiskolásokat a későbbi kecskeméti, Madách Színházi színész, majd rádióbemondó Korbuly Péter, valamint Monori Lili és Sipeki Tibor képviselte. Főiskolás nemzedékek tanára, mentora volt Versényi Ida. Kétméteres magassága miatt ritkán kapott-vállalt szerepet. A statiszta Metzradt Georgette beszédtanárként Bacsó más filmjeiben is szerepet kapott. Pecsenke József grafikusként kereste kenyerét. A papírzacskóval durrantó kisfiút, ifj. Németh Istvánt a rendező a bérházukból ismerte, s vitte magával a filmgyárba.
Cenzúrázatlan változat
[szerkesztés]- Egy hosszabb jelenetben látható, ahogy a börtönben a katolikus egyház ezeréves fennállásáról és a szocializmus ehhez képest pár évéről beszélnek. Ebben a változatban nem szivaroznak a börtönben.
- Pelikán elvtárs meglátogatja Dániel Zoltánt a börtönben, ahol őt már teljesen megtörték. Pelikán ennek hatására dönt úgy, hogy tanúskodik.
- A börtönös jelenet végén az őr azt mondja Pelikánnak: „Tűnjön el, mert dühbe gurulok!” A „dühbe gurulok” helyett eredetileg azt mondta: „a seggibe lövök”, de a cenzúra miatt át kellett szinkronizálni, a szájáról viszont le lehet olvasni az eredeti, stílushűbb szöveget. A cenzúrázatlan változatban az eredeti szöveggel hallható.
- Amikor Pelikánt az őr a kivégzés helyszínére viszi, megérkezésükkor a cenzúrázatlan változatban a kamera megmutatja az ítélet-végrehajtásra készen álló akasztófát is.
- Az utolsó jelenet, amelyben Pelikán és Virág elvtárs találkoznak a villamoson, hiányzik, mivel azt csak utóbb, ideológiai okokból, a pozitív végkicsengés végett kellett beilleszteni. A változat mindössze azzal végződik, hogy Pelikán bizonytalanul bolyong a Nagykörúton. Megáll egy újságot olvasó fiatalember mellett, és megkérdezi, milyen nap van, majd hogy milyen hónap. Az válaszol, de Pelikán még a Duna állásáról is érdeklődik, mire a fiatalember megkérdezi: „A menyasszonyom nem kéne?”
- A Marx-idézet ebben a változatban a film elején van a stáblista és a József Attila-idézet között.
Televíziós megjelenések
[szerkesztés]- Cenzúrázott: M1, M2, Duna, Körös TV, TV2 (1. logó), RTL Klub, Filmmúzeum, Duna World, Film+, M3, M5, Miskolc TV, ATV
- Cenzúrázatlan: ATV, M5, TV2 (4. logó), Super TV2, Duna World, Újbuda TV, Győr+ TV, Hír TV, PRIME, Magyar Mozi TV
Érdekességek
[szerkesztés]- A film zenéjét a jeles jazz-zenész, zongorista és zeneszerző Vukán György írta – ez volt a debütálása a filmzenék terén.
- Az egyik ávósnak be volt kötve forgatás közben a szeme, de ez nem a forgatókönyv része volt, csak véletlenül forgatás közben megsérült.
- Bástya elvtárs figurája a személyi kultusszal övezett második idol, a korabeli honvédelmi miniszter, Farkas Mihály hadseregtábornok alakja,[5] Both Béla első filmszerepe. Both Béla 14 év múlva ismét Bástya elvtársként tűnik fel a Te rongyos élet című, szintén Bacsó Péter által rendezett filmben.
- Az egyik jelenetben ruhaipari szakértelmét is megcsillantó Virág elvtárs, a szabósegédből ÁVH-vezérré emelkedett Péter Gábor megtestesítője (Pelikán József öltönyéhez fűz megjegyzéseket).[5] Ám ez nem igazán érthető utalás, mert a filmben Virág elvtárs hobbija az órásmesterség – a szabó szakma említése túl direkt lett volna, ezt a kultúrpolitikai vezetés nem engedélyezte. Azonban az 1980-ban közreadott Bacsó Péter-féle kisregényben az éjszakai kihallgatást megelőzően Virág elvtárs már nem órákkal bíbelődik, hanem varrógépen ügyködik.
- Dániel Zoltán alakja utalás Rajk Lászlóra is.[13] A modell azonban a Horthy, Rákosi és Kádár idejében is bebörtönzött Újhelyi Szilárd – a forgatás időpontjában a rendező filmgyári főnöke – volt.
- Az állami ítélet-végrehajtó, doktor Kotász neve egy labdarúgótól származik.
- A film forgatását egy ízben leállították. A folytatás engedélyezésekor Rényi Pétert[* 15] bízták meg ideológiai-konzultánsi feladattal.[6] Javaslatára-kérésére került be a filmbe Csetneky, a kisnyilas karaktere. Ezzel a rendező azonosulni tudott. Más, ilyen módon bekerült jelenetnek nem örült túlságosan.
- Az Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd című „álcázó” kánon az ötvenes évek egyik legnépszerűbb indulója volt. Szövegét Bacsó Péter írta, egy Makk Károllyal közösen készített főiskolai filmbe. A filmet az ÁVH zsákba tette, és elvitte, csak néhány standfotó maradt meg belőle.[5]
- Azért a Csárdáskirálynő című operettet választották a filmbe, mert ez volt Rákosi kedvence. A rendező szerette volna Rátonyi mellett Honthy Hannát is szerepeltetni, aki azonban túl magas gázsit kért volna.
- Tuschinger elvtárs jelenetét (aki Pelikán vallomásának szerzője) a leányfalui MAHART-üdülő (Péteri villa) teraszán forgatták, ahol a filmgyár üdülője is volt.[14]
- Az összes börtönjelenetet egy gyártelepen forgatták.
- A film egyik humoros jelenete a Budapesti Vidám Parkban játszódott, ahol az igazgatóvá avanzsált Pelikán túlzott ügybuzgalomból a „Szocialista Szellem Vasútjává” rendezte át az addigi Szellemvasutat. A jelenetet a Vidám Park Viharvasútjában forgatták.
- Ugyancsak a vidámparkos jelenetnél látható a főbejárat feletti „Angolpark” felirat, amit az államosítás utáni „Vidámpark” szövegű, vastraverzekre szerelt fénycsőfeliratot eltakarva drótoztak föl, nagy meglepetést keltve a forgatásról mit sem sejtő járókelőkben (a filmen aztán az elé kötötték fel a hevenyészett, betűnként más színű „Vidám” feliratot). A cselekmény szerint maga Pelikán találta ki Angol Park helyett a Vidám Park nevet, hogy ezzel is mérjünk csapást az angol imperialistákra.
- Egy évvel A tanú után készült el Kállai Ferenc újabb filmje, az Én vagyok Jeromos. Ebben egy Pelikánhoz hasonlóan egyenes és becsületes, de kissé naiv vidéki körzeti orvost alakít, akinek a Duna a telkén húzódó gátjával, valamint a gátakat fenntartó vállalattal gyűlik meg a baja (Pelikán is gátőr volt). A gúnyosan rendszerkritikus filmet ugyan bemutatták, de utána évtizedekre dobozba került A tanúhoz hasonlóan.
- A film végén Pelikán hazaindul a börtönből, a Nagykörúton bolyongva érdeklődik, hogy milyen nap van, majd hogy milyen hónap. A filmben itt elhelyezett felirat szerint ezután több év telik el, amikor a körúti villamoson összefut a senkivé zsugorodott, idősödő Virág elvtárssal. A több év ellenére ugyanabban a ruhában van, amiben a börtönből kiengedték. A felirat nélkül a jelenet folyamatos lenne, Pelikán kiszabadul, a Körúton bolyong, felszáll a zsúfolt villamosra, ahol összeakad a rosszkedvű Virággal. Az azonos ruha arra utalhat, hogy a jelenetet eredetileg így tervezhették, de a később elhelyezett felirattal találkozásukat és Virág elvtárs bukását későbbre, 1956 utánra tolták. A könyv változatban a villamoson történt találkozás közvetlenül Pelikán szabadulása után történik.
- Őze Lajos mint Virág elvtárs egy jelenetben egy régi órát szerel. Az évekkel későbbi Az ötödik pecsét című filmben egy külsőleg Virágra hasonlító órásmestert alakít, sőt utolsó filmjében a Hány az óra, Vekker úr?-ban is órásmestert alakít, azonban a forgatás közben bekövetkezett halála miatt jeleneteit Jordán Tamással forgatták újra.
- A kultuszfilm teljeskörű digitális restaurálása 2018-ban történt. Az egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópiát digitális technika segítségével rekonstruálták. A kivágott részeket a Filmlabor szakemberei be tudták illeszteni a filmbe, és 4K felbontású minőségben restaurálták a filmhez.[15][16][17]
- A filmben négy rendező is játszik: Fábri Zoltán, Both Béla (a Nemzeti Színház korabeli igazgatója), Vámos László és Versényi Ida.[18]
Szállóigék
[szerkesztés]A tanú Magyarország egyik legjelentősebb kultuszfilmje, ami a nyilvános vetítései óta eltelt idők alatt sem veszített a népszerűségéből. Bizonyos mondatai az évtizedek során szállóigékké, a köznyelv részévé váltak Magyarországon. Pár példa:
- „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik.”
- „Az élet nem egy habostorta!” – amely nem a rendező-forgatókönyvíró leleménye: eredetileg Andics Erzsébet főiskolai óráján hangzott el.
- „Magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!" – A Rákosi-rendszerben valóban történtek idehaza is próbálkozások citrusfélék termesztésére – politikai nyomásra (id. Porpáczy Aladár növénynemesítő akadémikus vezetésével), eleve kudarcra ítélve. És természetesen szovjet példát követve, ahol a déli részeken (Kaukázus, Fekete-tenger melléke stb.) évszázadok óta megterem a mandarin, narancs, citrom, és ahol adott volt a klíma és megfelelő talaj.[19][20] (Az 1989 óta megjelenő Magyar Narancs című hetilap a címét a híres mondat után kapta.)[21]
Értelmezések és kritikák
[szerkesztés]Pelikán egyszerű, becsületes, szerény természetű, de naiv ember. A kommunistákhoz közeledett, amikor üldözték őket, és azt hiszi, hogy a kommunista rendszer igazságos társadalmat fog alkotni. Öntudatosan teljesíti feladatát, amely megfelel adottságainak és képzési szintjének, melyeknek egyébként tudatában van, és nem kíván többet, de nem élhet nyugodtan a rendszer körülményei között. Előbb csak azzal kell szembesülnie, hogy nehezen tudja ellátni gyerekeit élelemmel, de később a rendszer abszurditásaival is, amelyek közül egyesek gyilkosak. Őszinte erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a rendszer abszurd követelményeinek, de végül erkölcsi öntudata nem engedi, hogy hozzájáruljon egy ember indokolatlan elítéléséhez. Juliana Brandt filmkritikust a film egyes elemei a pikareszk regényre emlékeztetik, amelyben egy antihős boldogulni próbál több gazda szolgálatában és így felfedi igazi természetüket. Kudarcai révén feltárja a világ hibáit.[22]
„Pelikán József én vagyok” – jelentette ki egy beszélgetés alkalmával Bacsó Péter – „Én is abszolút lojálisként kezdtem 1945-ben, hittem a szocialista utópiában, harcosa voltam az eszmének.”[5] Csakhogy ő nem maradt naiv, mint Pelikán.
A film egyben szatirikus, komikus és drámai, sőt, tragikus. A komikum forrásai az abszurd helyzetek és a rendszer embereinek karikatúraszerű megjelenése. Bikácsy Gergely szerint a 2000-es évek nézője szemében Pelikán személye vitathatónak tűnhet, mivel nincs meg neki az a „kisemberi” ravaszság, amely például Jaroslav Hašek Švejkjét jellemzi, aki csak tetteti, hogy naiv. Ezért Pelikán arra a következtetésre juttathaja a nézőt, hogy a kommunista diktatúra olyan naiv emberekre támaszkodott, mint ő. Ugyanaz a kritikus úgy véli, hogy a filmben a legjobban megvalósított figura a Virágé, amely élő karikatúra szemvillanásaival, gesztusaival, halk beszédével, szavával, hatalomvágyával és ugyanakkor a felettesével szembeni meghunyászkodásával.[10]
Koltai Tamás szerint „a film – egyébként nem »nagy« film, hanem művészi kordokumentum – az átélésre épít”, ezért azok, akik nem voltak felnőttek 1990 előtt sok mindent nem érthetnek meg a filmből: sem az általános helyzetet, sem azt, hogy mi volt egy koncepciós per, sem a magyar narancsot, sem a szállóigéket.[23]
Feldolgozások
[szerkesztés]Könyvalakban
[szerkesztés]1980-ban könyv formájában is megjelent (a film történetétől részben eltérő részekkel).[24]
A könyvváltozat tartalmazza a sötétzárkás jelenetet, illetve a jelenetet a film végén, amikor Pelikán találkozik a villamoson Virág elvtárssal, de a filmmel ellentétben a találkozás nem évek múlva, hanem rögtön a szabadulása után történik. A börtönőr az eredeti „Seggibe lövök” mondatot mondja.
- Kiadások
- A Tanú, Magvető, Budapest, 1980, (Rakéta Regénytár), ISBN 9632709616
- Krunski svedok – Roman (A tanú), szerbre fordította: Radoszlav Miroszavljev, Narodna knjiga, Belgrád, 1984
- A Tanú (filmregény, 1969), 3. bővített kiadás, Pelikán, Budapest, 1992, ISBN 9638095237
- A tanú – Megint tanú , társszerző: Fábry Sándor, Pelikán, 1995, ISBN 9638095237
- 3 tanú (A Tanú – 'Megint Tanú – Te rongyos élet…!), karikatúrák: Lehoczky Károly, Kossuth, Budapest, 2001, ISBN 9630942550
Színpadon
[szerkesztés]2003. április 12-én a budapesti Karinthy Színház vitte színre először Karinthy Márton rendezésében. A darabot Bacsó mellett Vajda Katalin írta (a főszerepet Hollósi Frigyes játszotta).[25]
Hamvai Kornél is írt egy színdarabot a Thália Színház számára, amelyet 2012-ben mutattak be.[26]
2021. december 1-jén a budapesti Körúti Színház is színpadra állította (színpadra alkalmazta: Szabó Kristóf, rendező: Galambos Zoltán, Pelikán: Kerekes József)[27]
- Bemutatók (Hamvas)
- A Tanú, Thália Színház, Budapest 2012. december 6., (rendező: Balikó Tamás, Pelikán: Csányi Sándor)[28]
- A Tanú, Újszegedi Szabadtéri Színpad, Szeged, 2016. augusztus 12., (rendező: Böhm György, Pelikán: Elek Ferenc)[29]
- A Tanú, Pannon Várszínház, Veszprém, 2019. február 16., (rendező: Vándorfi László, Pelikán: Molnár Ervin)[30]
- A Tanú, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, 2022. szeptember 30., (rendező: Böhm György, Pelikán: Kiss Ernő)[31]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Több forrásban a film zeneszerzőjeként jelölik meg Vukán György mellett Fényes Szabolcsot is. A film stáblistájában azonban nincs megemlítve.
- ↑ A film kezdő képkockáin rövid U-val és csupa nagybetűkkel szerepel a cím, „A TANU” alakban. A mai és már az akkori helyesírás is hosszú ú-s írásmódot ír elő (AkH.12 23.). Az alkotók nyilatkozataiból kitűnik, hogy az eltérés mögött nem áll szándékosság, és a szövegkritikai gyakorlat sem támasztja alá, hogy a kiírt formához ragaszkodjunk. Ezen túlmenően a forgalmazó korabeli plakátjain is hosszú ú jelenik meg, bár ezek is fiókban maradtak. (Pecsenke József, 1969: [1], [2])
- ↑ Ehhez képest a készülő filmnek kitűnő sajtópropagandája volt, lásd a Film Színház Muzsika elismerő hangú, terjedelmes előzeteseit a forgatáson készült standfotókkal (FSzM 1969/18. és 35.)
- ↑ Sokan úgy figyeltek fel a filmre, hogy a Pesti Műsort lapozgatva észrevették a prolongált hetek feltűnően nagy számát. (Ekkoriban ugyanis csak kevés kópia volt forgalomban, egy-egy mozi csak meghatározott ideig vetített egy filmet, majd más mozik kapták meg a kópiát. A prolongáció azt mutatta, hogy a folyamatos nagy érdeklődésre tekintettel meghosszabbították a mozi játszási idejét, amely szokásosan csak pár hét volt.)
- ↑ a b A szereplők azonosítása utólag sok gondot okoz, a stáblistán nem szerepel ki melyik szerepet játszotta, valamint a kisebb szerepekben játszókat nem tüntették fel. A vitatott képek a vitalapra is folyamatosan felkerülnek. Az azonosítások története ott olvasható.
- ↑ A felvétel helyszíne a Szentendre és Leányfalu határán, a Szentendrei-Duna partján álló Határcsárda
- ↑ Így nevezték az akkori politikai rendőrség, az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) letartóztatásokhoz használt autóját.
- ↑ Pelikán kinevezése képzettségének nem megfelelő állásba arra utal, hogy a cselekmény idejében kitették funkcióikból az előző rendszerben képzett szakembereket és munkás- vagy paraszti származásuk alapján helyeztek személyeket a helyükre. (Romsics 2010 IV.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása)
- ↑ Az Angolparkból valóban Vidámpark lett az 1950-es államosításakor, de megszűnt nevével együtt 2013-ban (Perczel 2014).
- ↑ Pelikán megmenekülése azt idézi fel, hogy 1953-ban Sztálin halála után viszonylagos enyhülés következett be, amikor az első Nagy Imre-kormány amnesztiával kiszabadított egyes politikai foglyokat (Romsics 2010 V.4. Nagy Imre reformkísérlete)
- ↑ Az eredeti marxi idézet: „Jó, ha az emberiség nevetve szabadul meg a múltjától.”
- ↑ Bacsó a DVD-kommentárban tévesen állította, hogy a művész a forgatás befejezése előtt meghalt. Az utószinkront valóban Madaras Józseffel készítették el, ennek oka a művész halála nem lehetett. A vidéki színházak népszerű, vezető művésze 1979. december 15-én hunyt el. 1979 szeptemberében még szerepelt Szolnokon, a legendás, Ljubimov által rendezett Csere című előadásban. Bővebben lásd: a vitalapon
- ↑ Több forrás az igazgatót dr. Kotászként jelöli meg. Ez azonban az ítélet-végrehajtó – hóhér – neve („– Őrnagy elvtárs! Nem kivégzés lesz, csak borotválás. – Milyen jól be van ágyazva ez a csigolyácska!”)
- ↑ 1956-ban Szegeden Bicskey szavalta el a Nemzeti dalt. Örökös eltiltást kapott, később enyhítették büntetését.
- ↑ Rényi Péter (1920-2002) a Szabad Nép kulturális rovatának vezetője, később a Népszabadság főszerkesztő-helyettese; Aczél György bizalmasa, támasza volt.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Novembertől újra mozikban a felújított Tanú.
- ↑ IMDb.com
- ↑ Hungaricana.hu
- ↑ Urania-nf.hu
- ↑ a b c d e f g Fazekas 2019
- ↑ a b c Pándi 2019
- ↑ Pl. Bem, lásd a korabeli mozik programját az Arcanum archívumában.
- ↑ 53 magyar film. Magyar Művészeti Akadémia (Hozzáférés: 2021. július 22.).
- ↑ Szántó 2018
- ↑ a b Bikácsy 2004
- ↑ Bognár 2020
- ↑ A Narancskutató Intézet fiktív épülete a Budatétényi Rózsakertben áll. (Budatétényi Rózsakert - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)
- ↑ Harmat 2015
- ↑ Leányfalu Anno Facebook oldal bejegyzése (2021.október 20.)
- ↑ Audiovizuális Örökség Napja: A tanú, Uránia Nemzeti Filmszínház (Hozzáférés: 2021. július 22.).
- ↑ Felújítva kerül ismét mozikba A tanú Archiválva 2019. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - szinhaz.org. 2018. november 7 (Hozzáférés: 2021. július 22.).
- ↑ A tanú, Nemzeti Filmintézet Filmarchívum (Hozzáférés: 2021. július 22.).
- ↑ Körmendi 1969 8. o.
- ↑ Kerényi-Nagy 2017 27. o.
- ↑ György 2016
- ↑ A tanú: 10 tény, amit nem tudtál a filmről - mafab / Magyar Filmadatbázis, 2018.12.29.
- ↑ Brandt 2003
- ↑ Koltai 2012
- ↑ Bacsó Péter: A tanú. Budapest: Magvető. 1980. ISBN 9632709616 .
- ↑ A Karinthy Színház bemutatója (Port.hu)
- ↑ Premier: A tanú (Fidelio, 2012. december 4.)
- ↑ A Körúti Színház bemutatója (Körúti Színház)
- ↑ A Thália Színház tv-felvétele. YouTube
- ↑ A Szegedi Szabadtéri Játékok bemutatója (Port.hu)
- ↑ A Pannon Várszínház bemutatója (Port.hu)
- ↑ A Hevesi Sándor Színház bemutatója (Hevesi Sándor Színház)
Források
[szerkesztés]- ↑ Bikácsy 2004: Bikácsy Gergely: A tanú (1969). Bacsó Péter. Online Filmtörténet, 2004. május 6. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Bognár 2020: Bognár Katalin: „Dezsőnek meg kell halnia” – Disznózsír és politika. Magyar Nemzeti Múzeum, 2020. december 20. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Brandt 2003: Brandt, Juliana: La filiation picaresque dans Le témoin de Péter Bacsó (Pikareszk örökség Bacsó Péter Tanújában). In Feigelson, Kristian – Jarmo, Valkola: Cinéma hongrois. Le temps et l’histoire (Magyar film. Idő és történelem). (franciául) Párizs: Presses Sorbonne Nouvelle. 2003. 87–95. o. = Théorème, 7. ISBN 2-87854-255-X Hozzáférés: 2021. július 22. PDF
- ↑ Fazekas 2019: Fazekas Eszter: „Az ember úgy is lehet bűnös, hogy nem is tud róla”. Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, 2019. május 14. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Frei 2012: Frei Gabriella: A Thália Színház mutatja be A tanú című film alapján készült darabot. Napvilág.Net, 2012. november 9. [2021. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ György 2016: György Sándor Balázs: "Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!". Napi Történelmi Forrás blog, 2016. július 12. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Harmat 2015: Harmat Árpád Péter: A Rajk-ügy története. Történelem cikkek, 2015. október 2. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Kerényi-Nagy 2017: Kerényi-Nagy Viktor (szerk.): Budatétényi Rózsakert. Budapest: Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. 2017. ISBN 978-963-12-8735-6 Hozzáférés: 2021. július 22. PDF
- ↑ Koltai 2012: Koltai Tamás: A helyzet fokozódik. SZÍNHÁZ.NET, 2012. december 8. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Körmendi 1969: Körmendi Judit. „Fábri Zoltán filmfőszerepben” (PDF), Film Színház Muzsika, 1969. május 3. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Pándi 2019: Pándi Balázs: A tanú eddig ismeretlen, cenzúrázatlan változatát vetítik Cannes-ban. Index.hu (CINEMATRIX), 2019. április 26. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Perczel 2014: Perczel Olivér: Az Angol parktól a Vidám parkig: A fővárosi szórakoztatóipar állami kézbe vételéről. archívNET, XIV. évf. 4. sz. (2014)
- ↑ Romsics 2010: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris. 2010. ISBN 978-963-276-179-4
- ↑ Szántó 2018: Szántó Eszter: A tanú visszatér a magyar mozikba. 24.hu, 2018. október 25. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
További információk
[szerkesztés]- Gervai András: Pelikán József én vagyok! Beszélgetés Bacsó Péterrel. In Gervai András: A tanúk: Film – történelem. (hely nélkül): Saxum Kiadó Bt. 2004. 93–110. o. ISBN 963-9308-98-6
- A tanú (1969) – Eredeti, cenzúrázatlan változat. PORT.hu. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- „Előkerültek A tanú kivágott részei - miről árulkodik az eredeti forgatókönyv?”, XXI. Század (Borsody István), RTL klub, 2020. március 16.
- Fazekas Eszter: Több, mint folyó – A Duna A tanú című filmben, NFI, 2018. november 7.