Ugrás a tartalomhoz

1993-as cannes-i filmfesztivál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
46. cannes-i filmfesztivál
Rendezvény
HelyszínCannes-i Kongresszusi és Fesztiválpalota
Dátum1993. május 12–24.
ElnökLouis Malle
HázigazdaJeanne Moreau
Filmek száma98
NyitófilmLegkedvesebb évszakom
ZárófilmToxikus botrány
Díjazottak
Arany PálmaZongoralecke
Isten veled, ágyasom!
NagydíjTávol és mégis közel
FIPRESCI-díjGyerekgyilkosságok
Fesztiválok
Előző45. cannes-i filmfesztivál (1992)
Következő47. cannes-i filmfesztivál (1994)
Hivatalos weboldal
www.festival-cannes.fr

A 46. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1993. május 13. és 24. között került megrendezésre, Louis Malle francia filmrendező elnökletével. A rendezvény ceremóniamestere Jeanne Moreau francia színésznő volt. A hivatalos versenyprogramban 23 nagyjátékfilm és 10 rövidfilm szerepelt; az Un certain regard szekcióban 25, míg versenyen kívül mindössze 5 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet és 7 rövidfilmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 21 nagyjátékfilm és nyolc – kizárólag francia – kisfilm vetítésére került sor. A filmes seregszemle vetítésein 27 ország alkotása volt látható; 67 ország 2972 újságíróját akkreditálták,[1] s a rendezvényeken 76 ország 20 551 filmese jelent meg.[2]

Az 1993-as fesztivál

[szerkesztés]

Ez évben a fesztivál plakátja ismét fekete-fehér – visszatekint az indulásra, az 1946-os fesztivál első filmjére. A fotón Cary Grant és Ingrid Bergman híres csókjelenete látható Alfred Hitchcock Forgószél című romantikus drámájából.[3] A fesztiválpalota homlokzatára a nagy filmesek emlékét idéző óriásfreskót készítettek.

Holly Hunter (1994)

A filmek bőséges választéka, valamint a filmek minősége ismét megerősítette, hogy Cannes a világ legjobb filmfesztiváljai közé tartozik. A nyitóelőadáson André Téchiné Legkedvesebb évszakom című filmdrámáját vetítették, s a rendezvényt Philomène Esposito versenyen kívül vetített vígjátéka, a Toxikus botrány zárta.

Az 1993. évi fesztivál történelmet írt. A fődíjat a világ másik feléről érkezett két filmnek ítélték oda, megosztva, ráadásul első ízben kapott Arany Pálmát női rendező: Jane Campion (Zongoralecke) és először részesült a legnagyobb elismerésben kínai alkotó: Chén Kǎigē (Isten veled, ágyasom!). Ez utóbbi film kapta a FIPRESCI díját is, míg a szenvedélyes-romantikus Zongoralecke főszereplőnője, Holly Hunter a legjobb női alakítás díját vehette át. A zsűri díját Hou Hsziao-hszien tajvani filmrendező alkotása, a Hszi meng zsen seng' kapta. A legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera ugyancsak távol-keleti rendezőé, a vietnámi Trần Anh Hùng-é lett (A zöld papaya illata).

Erős jelenléttel büszkélkedhetett az Egyesült Királyság, melyet három, már ismert filmrendező képviselt: Kenneth Branagh Shakespeare-adaptációval rukkolt elő (Sok hűhó semmiért), főszerepben hitvesével, Emma Thompsonnal. Két díjat vihetett haza – a rendezését és a legjobb férfi alakításét – Mike Leigh Mezítelenül című alkotása. Ken Loach, zsűri-díjas Kőzápora pedig ékesen bizonyította, hogy beérett a fesztivál 1980-as évek eleji törekvése, amellyel a fiatalok felé fordult. A zsűri nagydíját a Távol és mégis közel rendezője, Wim Wenders vehette át, a Technikai Főbizottság nagydíját pedig a Mazeppa kapta, a hangmérnöki munkáért. A rövidfilmek Arany Pálmáját Jim Jarmusch újabb, immár harmadik Kávé és cigaretta című alkotása érdemelte ki.

Uma Thurman (2000)

A Croisette frissen felfedezett filmcsillaga a 21 éves Chiara Mastroianni, aki édesanyja, Catherine Deneuve oldalán játszott a Legkedvesebb évszakom című filmdrámában. Deneuve feltűnik Agnès Varda zenés dokumentumfilmjében is, mellyel a negyedszázaddal azelőtti zenés francia világsikerre, A rocheforti kisasszonyokra emlékezett (A kisasszonyok 25 évesek). Ugyancsak nagy érdeklődés fogadta az 5 év kihagyás után újra filmező Isabelle Adjanit, a Toxikus botrány főszereplőjét.[1]

A fiatalabb hölgysztárok közül a fotósok által leginkább keresett a hajdani modell, Uma Thurman volt (Veszett kutya és Glória), valamint a halk szavú, sejtelmes mosolyú Gong Li (Isten veled, ágyasom!); a korosabbak közül pedig Elizabeth Taylor vonta magára a figyelmet, aki vendégstátusát és népszerűségét AIDS-ellenes kampányra használta fel. Ehhez csatlakozott a versenyen kívül bemutatott Cliffhanger – Függő játszma főszereplőjeként sikert arató Sylvester Stallone is. A Sok hűhó semmiért Emma Thomson és Kenneth Branagh mellett olyan színészeket vonultatott a vörös szőnyegre, mint Keanu Reeves, Robert Sean Leonard és Denzel Washington.

Hugo Weaving (2003)

A Zongoralecke főbb szerepeit két, korábban már Oscar-jelölt színész alakította, Holly Hunter és Harvey Keitel, mindketten meggyőző játékkal. Ebben a filmben mutatkozott be Cliff Curtis, aki az Un certain regard szekcióban vetített Desperate Remedies című új-zélandi filmdrámában is látható volt. A Szigorúan piszkos ügynök főbb szerepeiben Phil Collins és Hugo Weaving aratott sikert. Feltűnt még a Croisette-en Forest Whitaker (Testrablók), Michael Douglas, Robert Duvall és Barbara Hershey (Összeomlás), Nastassja Kinski (Távol és mégis közel), Robert De Niro (Veszett kutya és Glória), valamint Ralph Fiennes (A maconi gyermek).

A 25. évfordulóját ünneplő Rendezők Kéthete szekció a jubileum alkalmából „ügybuzgalmáért, s a világ filmművészetére nyitott, állhatatos műsorpolitikájáért” külön, ez alkalomra szóló FIPRESCI-elismerést kapott,[4]mely díjat a magyar rendezőnő, Szabó Ildikó Gyerekgyilkosságok című filmje nyert el. Ugyanezen alkalomból ünnepi albumot is megjelentettek, Filmművészet szabadon (Cinéma en liberté) címmel. A sikeres magyar film mellett kiemelkedett még Stephen Frears Méregzsák című vígjátéka, a portugál Manoel de Oliveira Ábrahám völgye'' című kétrészes filmdrámája, továbbá Nea Caranfil (Nicolae Caranfil) Kihajolni veszélyes, David Wellington Egyenruhás szerelem, Julio Medem Vörös mókus, Tian Zhuangzhuang A kék papírsárkány, valamint Albert és Allen Hughes Veszélyes elemek című alkotása.

A magyar filmművészetet a versenyprogramban nem képviselte alkotás. Magyar vonatkozása a fesztiválnak, hogy az Arany Kamera zsűrijében foglalhatott helyet Somogyi Lia, a Magyar Filmintézet munkatársa, A hegyek ura című filmdrámában pedig feltűnik a magyar felmenőkkel rendelkező Adrien Brody. A fesztiválra kiutazott hivatalos magyar filmdelegáció tagjai a Gyerekgyilkosságok alkotói közül kerültek ki: Szabó Ildikó rendező, Sas Tamás operatőr, valamint Tóth Barnabás, a film főszereplője.[5]

Zsűri

[szerkesztés]

Versenyprogram

[szerkesztés]

Arany Kamera

[szerkesztés]

Hivatalos válogatás

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek versenye

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül

[szerkesztés]

Un certain regard

[szerkesztés]
  • Anchoress – rendező: Chris Newby
  • Avsporing – rendező: Unni Straume
  • Bedevil – rendező: Tracey Moffatt
  • Bodies, Rest & Motion (Vegyes-páros)[6] – rendező: Michael Steinberg
  • Charlie and the Doctor – rendező: Ralph C. Parsons
  • Desperate Remedies – rendező: Stewart Main és Peter Wells
  • El acto en cuestión – rendező: Alejandro Agresti
  • El pájaro de la felicidad – rendező: Pilar Miró
  • Excursion to the Bridge of Friendship – rendező: Christina Andreef
  • François Truffaut: Portraits volés (Francois Truffaut - Ellopott arcképek) – rendező: Serge Tourbiana és Michel Pascal
  • Il grande cocomero (Nagy dinnye) – rendező: Francesca Archibugi
  • Latcho Drom – rendező: Tony Gatlif
  • Le silence de l'été – rendező: Véronique Aubouy
  • Les demoiselles ont eu 25 ans (A kisasszonyok 25 évesek) – rendező: Agnès Varda
  • Mùi du du xanh – L'odeur de la papaye verte (A zöld papaya illata) – rendező: Trần Anh Hùng
  • O fim do Mundo – rendező: João Mário Grilo
  • Ohikkosi (お引越し; Válás)[7] – rendező: Szomai Sindzsi
  • Oktyabr – rendező: Abderrahmane Sissako
  • Predcsuvsztvije – rendező: Valeriu Jereghi
  • Sódóma Reykjavík (Távkapcs) – rendező: Óskar Jónasson
  • Sonatine (ソナチネ; Szonatine) – rendező: Kitano Takesi
  • Stroke – rendező: Mark Sawers
  • The Music of Chance (Végjáték) – rendező: Philip Haas
  • The Wrong Man (Áldozat vagy gyilkos) – rendező: Jim McBride
  • Wendemi, l'enfant du bon Dieu – rendező: S. Pierre Yameogo

Rövidfilmek versenye

[szerkesztés]
  • Ævintýri á okkar tímum – rendező: Inga Lísa Middleton
  • Coffee and Cigarettes: Somewhere in California (Kávé és cigaretta) – rendező: Jim Jarmusch
  • De 4 jaargetijden – rendező: Maarten Koopman
  • Der Sortierer – rendező: Stephan Puchner
  • Le goût du fer – rendező: Rémi Bernard
  • Lenny Minute 1: Lenny Meets the Giant Blue Sheila Doll – rendező: Glenn Standring
  • Mama Said – rendező: Michael Costanza
  • Me voy a escapar – rendező: Juan Carlos de Llaca Maldonado
  • Robokip – rendező: Rudolf Mestdagh
  • The Singing Trophy – rendező: Grant Lahood

Párhuzamos szekciók

[szerkesztés]

Kritikusok Hete

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]
  • Abissinia – rendező: Francesco Martinotti
  • Combination platter – rendező: Tony Chan
  • Don’t call me Frankie – rendező: Thomas A. Fucci
  • Faut-il aimer Mathilde? (Mathilde)[6] – rendező: Edwin Baily
  • La invención de Cronos (Cronos) – rendező: Guillermo del Toro
  • Les histoires d'amour finissent mal… en général – rendező: Anne Fontaine
  • Requiem pour un beau sans cœur – rendező: Robert Morin

Rövidfilmek

[szerkesztés]
  • Falstaff on the moon – rendező: Robinson Savary
  • Passage à l’acte – rendező: Martin Arnold
  • Schwarzfahrer – rendező: Pepe Danquart
  • Sotto le unghie – rendező: Stefano Sollima
  • Springing Lenin – rendező: Andrej Nyekraszov
  • Take my breath away – rendező: Andrew Shea
  • The debt – rendező: Bruno de Almeida

Rendezők Kéthete

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]
  • Angeli v raju (Ангелы в раю) – rendező: Jevgenyij Lungin
  • E pericoloso sporgersi (Kihajolni veszélyes) – rendező: Nae Caranfil
  • Fausto – rendező: Rémy Duchemin
  • Grand bonheur – rendező: Hervé Le Roux
  • Gyerekgyilkosságok – rendező: Szabó Ildikó
  • I Love a Man in Uniform (Egyenruhás szerelem) – rendező: David Wellington
  • Je m'appelle Victor – rendező: Guy Jacques
  • La ardilla roja (Vörös mókus) – rendező: Julio Medem
  • La place d'un autre – rendező: René Feret
  • Lan feng cseng (A kék papírsárkány) – rendező: Tien Csuang-csuang
  • Le mari de Léon – rendező: Jean-Pierre Mocky
  • Lolo – rendező: Francisco Athie
  • Menace II Society (Veszélyes elemek) – rendező: Allen Hughes és Albert Hughes
  • Mi vida loca – rendező: Allison Anders
  • Moi Ivan, toi Abraham – rendező: Yolande Zauberman
  • Padma nadir majhi – rendező: Goutam Ghose
  • Pilkkuja ja pikkuhousuja – rendező: Matti Ijas
  • Ruby In Paradise – rendező: Nunez Victor
  • Sombras en una batalla (Árnyakkal csatázva) – rendező: Mario Camus
  • The Snapper (Méregzsák) – rendező: Stephen Frears
  • Vale Abraão (Ábrahám völgye) – rendező: Manoel De Oliveira

Rövidfilmek

[szerkesztés]
  • Comment font les gens – rendező: Pascale Bailly
  • José Jeannette – rendező: Bruno Nicolini
  • La vis – rendező: Didier Flamand
  • Le regard de l'autre – rendező: Bruno Rolland
  • L'exposé – rendező: Ismaël Ferroukhi
  • Qui est-ce qui a éteint la lumière – rendező: Xavier Auradon
  • Reste – rendező: Marie Vermillard
  • Rives – rendező: Erick Zonca

Díjak

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]

Rövidfilmek

[szerkesztés]

Arany Kamera

[szerkesztés]

Egyéb díjak

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b V. C. Thomas: 1993 – La leçon de cinéma. Festival de Cannes. Ecran Noir. (Hozzáférés: 2008. november 19.) (franciául)
  2. ↑ Les participations au Festival de Cannes. Le festival en chiffre. Site officiel de la ville de Cannes. (Hozzáférés: 2008. november 19.)[halott link] (angolul), (franciául)
  3. ↑ Les affiches - Festival de Cannes 1993
  4. ↑ Histoire de la Quinzaine des Réalisateurs. 1993. Société des Réalisateurs de Films. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 19.) (franciául), (angolul)
  5. ↑ Magyar filmek külföldi szereplése – Fesztiválok. In Filmévkönyv 1994: A magyar film egy éve. Budapest: Magyar Filmintézet. 1994. 301. o. arch Hozzáférés: 2021. január 9. PDF (30,2 MB) ISSN 0230-2047  
  6. ↑ a b c d e Zárójelben a magyarországi filmbemutató, illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: PORT.hu, Interaktív filmkatalógus és kritikus tömeg), kiegészítve a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  7. ↑ Magyarországon vetítették Költözés címmel is.
  8. ↑ a b c A Rendezők Kéthete szekcióban mutatták be.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:1993 Cannes Film Festival
A Wikimédia Commons tartalmaz 1993-as cannes-i filmfesztivál témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1993-as_cannes-i_filmfesztivál&oldid=26075250”