„Kálvária szoborcsoport és Szent Vendel-szobor”

Az etyeki Szent Vendel-szobor 1779-ben került felállításra, jelenlegi helyén Nepomuki Szent János szobrával együtt. Később a két szobor mögötti dombon 1825-ben állították fel a kálváriát és a tizennégy stációt, melyek képei vaslemezre, bádogra voltak festve. Eredeti alkotójuk ismeretlen.

Az ötvenes években lerombolták, ledöntötték az alkotásokat, a kálvária bejáratánál látható Szent Vendel sokáig fej nélkül, bárányát nélkülözve állt, a párjaként felállított Nepomuki Szent János szobrot teljesen ledöntötték, a kereszteken látható két latornak pedig a lábfeje hiányzott.

A ledöntött stációk és alkotások fűvel benőtten, szétszórva hevertek, 1999-ben merült fel az ötlet a helyreállításra, amihez jelentős adományok érkeztek, illetve a Nemzeti Örökség Minisztériuma támogatását nyerték el a megvalósításhoz. Alig egy év alatt gyűlt össze a restauráláshoz, felújításhoz szükséges összeg. A restaurálást Rákos Péter, Sütő József és Mészáros János restaurátorok végezték, a stációkon lévő alumínium kereszteket Vendli Péter készítette. A stációk képeit – mozaikból – Csókos Varga Györgyi Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

A kálvária elrendezésére jellemző, hogy a domb jobb alsó részéből induló stációsor a dombra fölérve körben megkerüli a feszületeket, majd jobb oldalon visszatér. A mintegy 150 cm magas mészkő pilléreket mozaikképek díszítik. A domb tetején kőtalapzaton alakos kőfeszületek állnak. A középső magasabb kereszt talapzatán vőrösmészkő feliratos tábla alatt az eredeti (olvashatatlanná erodált) felirat áll.

Országos jelentőségű, védett műemlék, mely az egyedülálló mozaik stációképekkel a kulturális örökség tárgyi javát képezi.

Magyar-kút és a Nepomuki Szent János szobor”

Magyar-kútnak nevezett forrás évezredek óta bőségesen ellátott embert és állatot kiváló minőségű vízzel. Egészen a vezetékes vízhálózat kiépítéséig olyan meghatározó pontja volt a településnek, ahol kicsik és nagyok naponta megfordultak, ittak, vizet mertek, jószágot itattak, fürödtek, ruhát vagy éppen hordót mostak és - nem utolsó sorban - egymással találkoztak. Mindezekre emlékezve csodálhatjuk ma is a dolomitos víztartó rétegekből kb. 700 l/perc vízhozammal felszínre törő, megjelenésében kristálytiszta vizet.

Az, hogy Etyek ivóvíz-ellátást kapott, természetesen örvendetes dolog volt, de ezért kemény árat kellett fizetni az etyekieknek. Higiéniai okok miatt - így mondták akkor - be kellett temetni mindhárom medencét. Több mint 30 év után az 1990-es években került sor a kút és környéke helyreállítására.

Visszakerült ide a Nepomuki Szent János-szobor, itt állították fel továbbá a Kitelepítési emlékművet. A vizet azonban nem lehetett megmenteni, a rengeteg műtrágyának, amelyet évtizedeken keresztül szétszórtak a földeken, meg lett a szomorú következménye: az egykori finom forrásvíz már több éve ihatatlan, de ismét szabadon és büszkén folyik, éppen úgy, mint évezredekkel ezelőtt, és táplálja a Nádas tavat.

A Magyar-kút településünk jelképe, az Etyek Települési Értéktár logója is ezt tükrözi.

A Nepomuki Szent János-szobor a település fő útvonala mellett a Magyar-kút terén áll a mintegy 170 cm magas talapzaton az ugyanilyen magas szobor. A barokk talapzat és figura anyaga mészkő. A talapzat homloktükrében olvashatatlanná erodált feliratot találunk. A 2001-ben felújított, és mai helyére állított szent csillagokkal díszített glóriája aranyozott. A felújítást Rákos Péter végezte.

Közép-Európában sok hídon, út mellett látható a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Õ Nepomuki Szent János, a hídon, úton, vízen járók védőszentje, a gyónási titok vértanúja, Közép-Európa egyik legismertebb szentje. A legenda szerint Wolfflin János Dél-Csehországban, a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király meg akarta tudni, mit gyónt a felesége, de mivel János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta, és a Moldva folyóba dobatta. Állítólag egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Egy másik változat szerint a Moldva leapadt annyira, hogy megtalálhassák. A prágai Szent Vid-székesegyházban temették el.

Hidrológiai és ex lege védett természeti érték, egyedülálló forrásfoglalással. Ilyen műemléki értékű, egyedülálló karakterű építészeti környezettel kevés forrás rendelkezik Magyarországon.

„Szeplőtelen Fogantatás-templom” Boti kápolna

Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1472-ben keltezett oklevél arról tudósít, hogy a falu búcsúengedélyt nyert Szeplőtelen Fogantatás ünnepnapjára, december nyolcadikára.

A gótikus épület a török háborúk idején súlyosan megrongálódott, boltozata beomlott, nyugati oromfala ledőlt. Az 1700-as években visszatérő lakók helyreállították, majd 1758 után került sor a barokk stílusú átépítésére. Ebben az évben telepedett le Botpusztán – akkor báró Sándor Antal birtokán – két olasz szerzetes. A hat évvel korábban Spanyolországban alapított, Krisztus-követő nazarénus kolduló és betegápoló rend tagjai számára építették a templom északi oldalához csatlakozó klastromot, amely a korabeli pestisjárványok idején ispotályként is szolgált. Erre utalnak a közelben feltárt tömegsírok. A kápolna nyugati falán ebben az időben nyitották az új kőkeretes kapuzatot, a fölötte látható ablakot, s ekkor építették a kegyúri karzatot.

A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor-Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították. Lebontották a nyugati sarkok támpilléreit és a déli toldalékot. A hajó délnyugati végénél, szemmagasságban látható az a falba foglalt kőlap, amelynek különös bekarcolt jelei különböző hipotéziseknek adnak tápot.

Országos jelentőségű, védett műemlék, mely a kulturális örökség tárgyi javát képezi.

„Heimatmuseum”

Az Etyeki Németek Egyesületének háza 1920-ban épült, mely egy sváb családi házként és borkereskedői házként működött, majd a történelem folyamán sok változáson ment keresztül. Az eredeti tulajdonosok 1946-ban elűzetésre, kitelepítésre kerültek Németországba.. A családi ház később Szülőotthonként, majd Napközi Otthonként funkcionált.

1993-ban alakult meg az Etyeki Németek Egyesülete és abban az évben kezdtük el átalakítani, hogy Tájházat, és egyesületünknek közösségi teret hozzunk létre. A sváb hagyományok ápolása, fenntartása, a sváb kultúra bemutatása a mai napig is nagyon fontos feladatunk.

A Tájházban a hétköznapi élethez tartozó háztartási eszközök, népviseleti ruhák, tisztaszoba részlet, a vallási élet emlékei találhatók. A bútorok, népviseletek, vallásos tárgyak, gyerekjátékok mellett jelentős a fotógyűjtemény is.

A szabadtéri kiállító terünkben a szőlőműveléshez és egyéb más mezőgazdasági munkákhoz szükséges eszközöket, az őseink hétköznapi életéhez, ünnepekhez, gyászhoz  tartozó tárgyak (pl. tűzoltó kocsi, halottas kocsi, ami már nagy ritkaság, stb. )  gyűjteményét őrizzük.

Etyek település meghatározó összetételét képezte a török idők után a német telepesek érkezése, akik évszázadokon át meghatározták Etyek arculatát, a szőlőtermelés és borászat alapjait tették le. Vallási és kulturális értékeket hoztak a településre. Szeretnénk ezeket az értékeket a jövő generációjának bemutatni, megtartani és átadni.

Meghívó

Etyek települési Értéktár Bizottsági ülésre

Időpont: 2024. november 12. 17:00 óra.

Helyszín: Polgármesteri Hivatal Tárgyalóterem

Meghívó

Napirend 1

Napirend 2

Napirend3

Meghívó

Etyek települési Értéktár Bizottsági ülésre

Időpont: 2023. december 12. kedd 17:00

Helyszín: Polgármesteri Hivatal Tárgyalóterem

Meghívó

Napirend 1

Napirend 2

Jegyzőkönyvek

2023. december 12.

2022. február 01.

Javaslattételi felhívás helyi értékek gyűjtésére

 
Tisztelt Etyekiek!
 
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 103/2015. (IV.22.) számú határozatával döntött a települési értéktár létrehozásáról, illetve az Etyeki Települési Értéktár Bizottság megalakításáról. A Bizottság feladata, hogy szervezze a településen fellelhető helyi értékek azonosítását, létrehozza a települési értékek adatait tartalmazó gyűjteményt. Gondoskodjon azok megőrzéséről és szélesebb körben történő megismertetéséről, javaslattétellel éljen a Fejér Megyei Értéktárba történő felvételre.
Ebben a munkában kérjük Etyek lakosságának közreműködését is. A helyi értékek települési értéktárba történő felvételét (a Bizottság honlapjának elindításáig) az önkormányzat honlapjáról letölthető nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával bárki kezdeményezheti javaslatában.
Helyi értékek lehetnek például:

• épületek
• szellemi termékek
• tárgyak
• ember által létrehozott termékek
• természeti értékek
• elismert sportolók által elért eredmények
• szobrok
• helyi hagyományok, ünnepek
• kiemelt rendezvények
• mindaz, ami a helyi identitást erősítheti

A nemzeti értékek (helyi értékek) szakterületenkénti kategóriái:

• agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat-és növényfajták;
• egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
• épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
• ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

• kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
• : a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
• természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek;
• turizmus és vendéglátás: a turizmus és vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások

 
 
Javaslattétel folyamata:
1. Az Ön által felterjesztésre érdemesnek tartott helyi érték vonatkozásában kérjük, nézzen utána a történetének, legfontosabb adatainak. Ebben segítségére lehet a települési könyvár adatbázisai, egyéb internetes források, valamint helytörténészek, komoly helyismerettel rendelkező személyek. Kérje ajánlásukat írásban, s ezt csatolja mellékletként a javaslattételi laphoz! A támogatási nyilatkozat mintája itt elérhető: Támogatói nyilatkozat


2. A Javaslattételi lap kitöltésével, amely innen letölthető Javaslattételi lap, kezdeményezheti az Etyeki Települési Értéktár gyarapítását.

3. Fotózza vagy videózza le a javasolt helyi értéket (csatolja mellékletként papír alapon vagy digitális adathordozón)! Kérjük, a Nyilatkozat fénykép-film-dokumentum felhasználására című dokumentum kitöltésével és aláírásával engedélyezze a fotó vagy videó közzétételét! A dokumentum itt elérhető: Nyilatkozat fénykép-film-dokumentum felhasználásra

4. A javaslattételhez szükséges dokumentumok listája:

• Javaslat az értéktárba történő felvételéhez
• Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuális-dokumentációja
• Nyilatkozat fénykép/film/dokumentum felhasználásáról
• A Htv. 1. § (1) bekezdés m) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek

5. A javaslatokat folyamatosan, egész évben várjuk a következő címre:
- elektronikus úton: a javaslattételi lapot, nyilatkozatokat szkennelve, az audiovizuális anyagokat mellékletként csatolva az [email protected] e-mail címre;
- papír alapon, az audiovizuális anyagokat digitális adathordozón postai úton vagy személyesen benyújtva az Etyeki Polgármesteri Hivatal (2091 Etyek, Körpince köz 4.) címére.
Kérjük Önöket, legyenek aktív részesei értéktárunk kialakításának!          
                                                          
Lucza Gyula
Etyek Települési Értéktár
Bizottság elnöke