Etyek Nagyközség lakossági környezetének állapotáról szóló tájékoztató (2022)

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. előírja, hogy a települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabályi előírásokra is figyelemmel a Tisztelt Képviselő-testület és a lakosság számára az alábbi tájékoztatást adom környezeti elemenként Etyek Nagyközség környezeti állapotáról.

Levegő

A légszennyezés káros az emberi egészségre és a környezetre. Európában az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így a régió levegőjének minősége általában javult. A légszennyező anyagok koncentrációja azonban még mindig túl magas, és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák. Európa népességének jelentős része olyan helyeken – főleg városokban – él, ahol időnként sor kerül egyes levegőminőségi határértékek túllépésére: az ózon, a nitrogén-dioxid és az apró szemcsés szálló por (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Számos ország túllép egyet vagy többet a négy fontos légszennyező anyagra vonatkozóan a számukra megállapított emisszió-határértékek közül. A légszennyezés csökkentése tehát változatlanul fontos ügy.

A légszennyezés helyi és globális probléma egyidejűleg. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez, vagy okozzák azt.

Jelenleg két szennyezőanyagot, a szálló port és a talaj közeli ózont tekintik általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások szempontjából. A hosszú távú és nagyfokú expozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve egészen a korai elhalálozásig. Az elmúlt években Európa városi népességének akár 40%-át is érhette a környezetben lévő, az EU-nak az emberi egészség védelme érdekében felállított határértékeinél magasabb arányban koncentrálódó finom részecskés anyag (PM10). A városi területeken élő népesség akár 50%-a lehetett kitéve az uniós célértékeket meghaladó mértékű ózonszintnek. A levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2,5) a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot.

A légszennyezés forrásai különfélék, azok között az emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:

• az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok;
• az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban;
• a mezőgazdaság;
• a hulladékkezelés;
• természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott pollenek illetve illékony szerves anyagok.

Levegőtisztaság-védelem

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet meghatározza a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, melyeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell.

A rendelet 4. § alapján: "Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges."

Fejér megye

A megyében Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór településeken működik levegő szennyezettségi mérőállomás, melyek adatai alapján mindhárom időszakonként szennyezett levegőjű településnek minősül. Ezeknek a városoknak az adott területrészére vagy a kibocsátások tágabb környezetére kiterjedő szennyezések döntően a helyi ipari kibocsátásokból, a fűtésből és közlekedésből erednek. Dunaújvárosban az ülepedő por és szálló por okoz állandó szennyezettséget, Székesfehérváron a szálló por rendszeresen magas értékei és a fűtési időszakban megnövekedő nitrogén-dioxid koncentrációk jeleznek kedvezőtlen települési levegőminőséget.

Etyek

A településen nem üzemel mérőállomás, így a levegőminőségről mért adataink nincsenek.

Etyek és környéke a megye mérsékelten szennyezett levegőjű régiójában fekszik, a levegőminőségi szempontokat vizsgálva elmondható, hogy országos viszonylatban is a kedvező helyzetű települések közé sorolható. A település területén és környékén nem található nagyobb károsanyag-kibocsátó ipari létesítmény, nem esik a nagyközség közigazgatási területe jelentős emissziós forrás transzmissziós zónájába, és az éves átlagos szélsebesség az országos átlagnál magasabb, így a légcsere intenzívebb.

A környezeti levegő minőségének szempontjából fokozódó kockázatot jelent, hogy az átmenő forgalom növekedése nyomán a település főútjai mentén a közlekedési eredetű szennyezések az érzékszervi tapasztalatok alapján növekszenek. (Mért értékek nincsenek) A főútvonalak környezetében vélhetően a nitrogén-oxidok, kén-dioxidok és a szálló por mennyisége időszakosan megemelkedik a legforgalmasabb napszakokban. Erre megoldást csak az átmenő forgalom alternatív utakra történő elterelése, vagy a bejövő útvonalak számának növelése, a megközelíthetőség diverzifikálása jelentene.

A közlekedésfejlesztés hatásossága megmutatkozott a korábbi fejlesztések alkalmával is, pl. amikor megépült a kőbánya teherforgalmát Botpusztáról kiváltó bekötőút.

A közlekedési utak állapota a településen az elmúlt időszakban tovább javult az útfelújítási programnak köszönhetően. A felújítások során előfordultak ugyan olyan időszakok, amikor az építkezés és a közlekedés együtt lokálisan és időszakosan megnövelte a szállópor koncentrációját (pl. Magyar utca komplex ivóvíz gerincvezeték és út/járda felújítása), de a felújítás befejezése után a levegő minőségére olyan szempontból van jótékony hatással, hogy a tiszta aszfaltos útfelületek a közlekedési eredetű szálló por szempontjából kisebb terhelést jelentenek adott forgalom mellett, mint a töredezett utak.

Továbbra is fennáll, hogy az elektromos, vagy hibrid meghajtású gépjárművek száma növekszik a településen, ami hozzájárul a közlekedési szennyezés lokális csökkentéséhez, de ennek hatása ma még elhanyagolható.

A levegő szennyezettségét nagyban befolyásolja, hogy a téli időszakban a háztartások milyen módon oldják meg a fűtésüket. Míg a közelmúltra jellemző volt, hogy szinte kizárólag a fosszilis eredetű földgázra alapozták a fűtésüket a háztartások, ma egyre többen használnak alternatív egyedi megoldásokat. A megújuló források felhasználása a globális folyamatok szempontjából üdvözlendő ezen a területen is, de a fa- illetve vegyestüzelésű kályhák a sűrűn lakott településrészeken okozhatják a levegő minőségének romlását, a szállópor és az égési gázok szempontjából. Ezen a területen az önkormányzat a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a helyes tüzelés módszerének tanításával. Félő azonban, hogy 2022-2023 telén a gázár drasztikus megemelkedése miatt ismét nőni fog a „kényszertüzelőanyagokkal” történő fűtés aránya, így sokat fog romlani a település belső magja levegőjének minősége.

Vízminőség

Jogszabályi háttér:

A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rögzíti, melynek célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása.

Környezeti célkitűzés: el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.

A felszín alatti víz állapotának érzékenysége: a területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását.

A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés (pl. hulladéklerakók, szennyvízszikkasztás, hígtrágya elhelyezés, olajfolyás, stb.) veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. Emellett a mezőgazdasági és kiskerti vegyszerhasználatok is hozzájárultak a talajvízkészletek tartós elszennyeződéséhez.

A vízminőség helyzete, javításával kapcsolatos célkitűzések a megyében: A különféle célú és mértékű vízhasználatok, a keletkező szennyvizek kezelése, környezetben történő elhelyezése/kibocsátása jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, állapotát. Emellett a mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés) is jelentős terhelő lehet (helyenként, esetenként szennyező).

A szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások sokszor erősen szennyezettek (Nádor-csatorna, Gaja) vagy szennyezettek (Duna, Váli víz, Sárvíz, stb.), bár némelyek kármentesítése állami felelősségvállalási körben jelenleg is folyik. Gondot jelent, hogy a vízfolyások többségének vízminőségét alapvetően a megyén kívüli terhelések befolyásolják (pl. Duna, Nádor-csatorna: Fűzfő, Pét, Várpalota) határozzák meg.

A felszín alatti vizeknél a talajvízkészletek tartós szennyezettsége a jellemző.

Fokozott veszélyt jelent a felszín alatti vizekre az is, hogy a megye területének jelentős része felszíni szennyeződésre erősen érzékeny (karszt, magas talajvízállású területek, dunai kavicsterasz). Emellett a fajlagos vízfogyasztás elmúlt években bekövetkezett csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbakká váltak.

A vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében fontos célkitűzések:

•   a már csatornázott településeken a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése;

•   a csatornával és szennyvíztisztítóval rendelkező települések számának növelése;

• az üzemi (ipari, mezőgazdasági/állattartó telepek) tisztítási/előtisztítási hatékonyságának növelése;

•   a prioritási szempontok alapján kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi, de hatékony kezelés (pl. természeteshez közelálló rendszerek) megvalósításának elősegítése, támogatása.

•   A felszíni vizek minőségének hosszabb távon történő javítása, ezen belül a felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, ezen belül:

    - a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása és akcióprogramok indítása;

    -           a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések...);

    - a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terheléseknek (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás...) a csökkentése;

     - a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggésben a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása...).

Etyek

Etyek a Fejér megyei települések sorában a felszín alatti víz állapota alapján érzékeny területként van nyilvántartva, a felszín alatti területek szempontjából pedig kiemelten érzékeny besorolást kapott. Az ebből a besorolásból eredő szorzószám – területérzékenységi szorzó - az egyik alapja a talajterhelési díj számításának. (Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Etyek felszín alatti vizei minőségének egyik jó indikátora a település központi helyén természetesen fakadó Magyar-kút forrás vízminősége. Az Önkormányzat kérésére éves rendszerességgel egy független vizsgálólaboratórium ellenőrzi a forrás vízminőségét az általános vízkémiai paraméterek tekintetében. A rendszeresen elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált paraméterek általában nemcsak a felszín alatti vizek minőségét szabályozó 6/2009 (IV.14) KvVM-EÜM-FVM együttes rendelet elvárásainak felelnek meg, hanem egy paraméter kivételével az ivóvizek minőségi követelményeiről szóló 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben leírt követelményeknek is megfelelnek. A forrás nitrát ion koncentrációja haladja meg rendszeresen (10-30 %-kal) az ivóvizekre előírt határértéket, amelynek valószínűsíthető oka a mezőgazdaságban felhasznált nitrogénpótlás talajvízbe jutása.

Az ezzel kapcsolatos információkat az Önkormányzat minden háztartásba eljuttatta.

Az elmúlt időszakban növekedő tendenciát mutat a közcsatornával nem rendelkező területeken a biológiai szennyvíztisztítók megjelenése, melyek elősegítik a szennyvíz helyi kezelését, így nem terheli a talajt és a felszín alatti vizeket az esetlegesen sérült, korábban kialakított szennyvíz tárolókból kiszivárgó víz.

Környezeti kármentesítés

Az Etyek, 1006/10 hrsz.-ú ingatlan területén (egykori Hangár mellett) 2015-ben befejezett kármentesítés óta a településen nem volt szükség környezeti kármentesítésre, jelenleg sincs olyan környezeti kár, amire hatósági határozat kármentesítést készítene elő.

Az ivóvízminőség

A szolgáltatott ivóvíz minőségét a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet szabályozza, mely 57 vízminőségi jellemző (paraméter) felső határértékét rögzíti. A Fejérvíz Zrt. tájékoztatása alapján a kétféle mikrobiológiai paraméter határértéke nulla, vagyis a szolgáltatott ivóvíz mikrobiológiai szempontból nem lehet kifogásolható. A 29 féle kémiai paraméternél a víz akkor tekinthető kifogástalan minőségűnek, ha a vizsgálati jellemzők nem haladják meg a jogszabályban rögzített határértéket. A 25 féle indikátorparaméter elsősorban az üzemellenőrzést szolgálja, a határérték-túllépés itt nem jár egészségkárosító hatással, de a víz ilyenkor kifogásolható minőségűnek tekinthető. A kémiai és indikátorparaméterek a víz természeti adottságaitól függenek, és tisztítással javíthatók. A víz minőségét javító beruházások megvalósítása a tulajdonos önkormányzat feladata, melyhez a szolgáltató szakmai segítséget nyújt. A szolgáltatott ivóvizet a Fejérvíz Zrt. akkreditált laboratóriumában folyamatosan vizsgálja, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes is főosztálya is végez kontrollvizsgálatokat.

A településen szolgáltatott ivóvíz fontosabb vizsgálati eredményei és a határértékek:

Forrás: Fejérvíz Zrt.

A településen kibocsátott tisztított szennyvíz minősége

A település szennyvíztisztítója a Fejérvíz Zrt. üzemeltetése mellett jó műszaki állapotban, megfelelő kapacitással működik.

2022-ben egy jelentős beruházás keretében sikerült kicserélni a Magyar utca elavult eternites ivóvíz-gerincvezetékét korszerű vezetékre, ezzel lecsökkent a korábban rendkívül gyakori csőtörések kockázata, ami gyakori szolgáltatás kimaradást és komoly vízkimosásos talajeróziót is okozott.

Hulladékgazdálkodás

Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának helyi szabályairól szóló 5/2014. (II. 21.) számú önkormányzati rendelete szabályozza a közszolgáltatás igénybevételét, annak ellátását.

Etyek Nagyközség közigazgatási területén a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás által megkötött közszolgáltatási szerződés alapján a Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. (8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.) látja el a helyi hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat 2014. január 1. napjától folyamatosan.

A Depónia Kft. és Etyek Nagyközség Önkormányzata által megkötött együttműködési megállapodás legfontosabb pontjai.

Az igénybe vehető edényzet típusai és díjszabásai jelenleg az alábbiak szerint alakulnak:

Többlethulladék elszállítására alkalmas emblémás zsák ill. matrica:

Vegyes (kommunális) hulladék elszállítására alkalmas zsák díja  bruttó 450 Ft/db

Zöldhulladék elszállítását biztosító matrica díja bruttó 390 Ft/db

A zsákok, matricák megvásárolhatók a Közszolgáltató Székesfehérvár, Sörház tér 3. sz. illetve Mór, Zrínyi u. 36. sz. alatti ügyfélszolgálati irodáiban, a csalai hulladéklerakón illetve az Önkormányzat által kijelölt értékesítési helyeken. Felek a Közszolgáltató nevében történő értékesítés esetében külön megállapodásban rögzítik a szigorú számadású bizonylatok kezelését.

Kommunális hulladék szállítása:

A hulladék szállításának napja: csütörtök, gyakorisága: heti 1 alkalom. Ezt a Közszolgáltató saját hatáskörében megváltoztathatja, melyről a Megrendelőt és a lakosságot értesíteni köteles.

A hulladékot legkésőbb a gyűjtés napján reggel 6:00 óráig kell kihelyezni a szabvány gyűjtőedényben illetve a Közszolgáltató által rendszeresített emblémás zsákban.

Zöldhulladék szállítása:

A közszolgáltatás részeként végzett zöldhulladék gyűjtésre a Megrendelő (Önkormányzat) igénye szerint, a Közszolgáltatóval előzetesen (min. 1 hónappal korábban) előre egyeztetett időpont(ok)ban (évi 1 alkalommal) kerül sor. A gyűjtés során max. 110 literes áttetsző zsákban vagy max. 0,1 m³-es köteg formájában lehet kihelyezni a zöldhulladékot korlátlan mennyiségben (külön térítés nélkül).

Elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladék szállításának rendszere:

A konténeres szelektívgyűjtést 2019 óta felváltotta a házhoz menő rendszerben megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés. A gyűjtés a Közszolgáltató által készített, hulladékgyűjtő naptárban foglalt szállítási napokon történik, jelenleg 2 hetes gyakorisággal csütörtökönként.

Nagy előrelépés ezen a területen, hogy a 2021 előtt működő zsákos, vagy alkalmi tárolókban gyűjtött szelektív hulladékot az idei évtől már az erre a célra minden háztartásnak kiosztott szelektív gyűjtőedényekben lehet gyűjteni. Ez a gyűjtési mód méginkább ösztönzi a háztartásokat a szelektív hulladékgyűjtésre, kulturáltabb körülményeket biztosít a hulladékok tárolására, és megakadályozza a hulladékok szóródását a gyűjtési napokon.

A szelektív gyűjtés során a csomagolási műanyag, többrétegű italos karton, fém italos doboz és papír hulladékok kerülnek elszállításra, amelyeket mind egyben lehet gyűjteni, mert feldolgozás, újrahasznosítás előtt a válogatómű szétválogatja azokat.

A gyűjtőbe vegyesen tárolható tehát:

• Üdítős, ásványvizes PET palackok, kozmetikai és tisztítószeres flakonok
• Tejes, illetve gyümölcsleves dobozok (többrétegű italos karton)
• Fóliák, bevásárló szatyrok, zacskók
• Alumínium italos doboz, konzervdoboz

• újságpapír, prospektus
• irodai papírok, géppapír, papírzacskó
• kartondoboz

Ezen szolgáltatásnak nincs külön díja.

Az üveghulladék elszállítására negyedévente kerül sor szintén házhoz menő, szelektív begyűjtés keretében.

Fenti változásokkal kapcsolatos információkat az önkormányzat minden háztartáshoz eljuttatta többszöri alkalommal. A lakosság nagy része rendkívül nyitott az ily módon történő gyűjtésre, ezért elmondható, hogy a gyűjtés sikeresen folyik.

Lomtalanítás:

Az igénybevevő ingatlanhasználó által a Közszolgáltatóval előre egyeztetett napon (évi 1 alkalommal), egyedi megrendeléssel kért, házhoz menő jelleggel történik március 1. – október 31. között. A jelentkezés során szükséges megadni a hulladék várható mennyiségét is, amely legfeljebb 3 m³ lehet. A szolgáltatást azon lakossági ügyfelek vehetik igénybe, akik a hulladékszállítási közszolgáltatásba be vannak kapcsolva és díjhátralékkal nem rendelkeznek.

Nem kerül elszállításra:

• Elbontott gépjármű karosszéria
• Építési törmelék
• Veszélyes hulladék (olaj, festék, akkumulátor stb.)
• Ágnyesedék, szőlővessző, zöldhulladék
• Teher-és traktor gumiköpeny
• Háztartási hulladék
• Kézi erővel nem rakodható túlsúlyos vagy túlméretes hulladék

Elektronikai hulladékok begyűjtése:

Etyek Nagyközség Önkormányzata minden évben, így 2022-ben is elektronikai hulladékgyűjtést szervez (idén decemberben) a lakosság részére, mely során a lakosság díjmentesen adhatja át a Depónia Kft. részére az alábbi tételeket: TV, monitor, hűtő, elektronikai hulladék (egészben), akkumulátor. A gyűjtés továbbra is nagyon népszerű.

A lakosság egész évben számít erre a lehetőségre, így az évi egy alkalomra összegyűjtik az elektronikai hulladékot és nem keveredik a háztartási hulladék közé.

Használt sütőolaj begyűjtése:

Etyek Nagyközség Önkormányzata 2021-ben szerződést kötött a használt zsírok, sütőolajok begyűjtésére, ezzel segítve, hogy minél kevesebb olajat égessen el, vagy öntsön lefolyókba a lakosság. A szerződött vállalkozó igazolta, hogy a körkörös gazdaság elvei szerint erre szakosodott feldolgozó üzembe szállítja. A gyűjtőkonténereket a Kossuth Lajos utcában, a benzinkút mögött helyeztük el.

Ezzel kapcsolatban fontos lenne a gyűjtés további propagálása, a lakosság további tájékoztatása, mert sokan nem élnek még ezzel a lehetőséggel.

Éghajlat:

Etyek és környéke napfényben gazdag terület. Az átlagos napsütéses órák száma évente kb. 2500 óra, ami a mért adatok alapján az országos átlag feletti. Ez a bőséges besugárzás kedvez a nagy hőigényes növények (mint például a szőlő) termesztésének. A globális felmelegedés folyamatát településünkön is egyre gyakrabban érezzük. A hosszú, forró és csapadékszegény időszakok okozzák a legtöbb problémát a lakosságnak és a mezőgazdaságnak egyaránt. A 2022-es évben különösen megérezhettük az éghajlat változásának jeleit, a nyár extrém száraz volt az idén, az ezzel járó aszálykár is jelentős volt.

Zöldterület-gazdálkodás:

Etyek és környéke kellemes, kedvező megjelenésű a zöldterületek tekintetében. A belterületi zöld felületek rendezettek, illetve folyamatos rendezés alatt állnak, saját forrásból és pályázatok útján is (pl: Magyar-Kút környezetének rendezése, Hősök tere).

Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy aki országos szinten szeretne tájékozódni a környezetvédelemmel kapcsolatos adatokról, azt a http://web.okir.hu oldalon megteheti.

Etyek Nagyközség Önkormányzata tudatos program szerint folytatja a település zöldterületeinek megújítását.

A program megvalósulása mindenképp pozitív hatást von maga után. Egy igazi „zöld” településsé válhat községünk, megváltoztatva közösségünk életét. A tiszta levegő biztosítja az egészséges, nyugodt életet. Minél csendesebb és nyugodtabb a településünk, annál jobban vonzza a turistákat, ezáltal biztosítva településünk turisztikai fejlődését.

Etyek Nagyközség Önkormányzatának mára jól kialakított gépparkja és megfelelő személyzete van a település közterületeinek kezelésére, a nagyobb kiterjedésű közterületek fűnyírására, a növények gondozására. Továbbra is nagyon sok közterületen történt a település képét javító virágosítás illetve növénytelepítés, ennek az idén nagy lendületet adott a Budapest – Balaton kerékpárút átadása, amelynek rendezési munkálatai végén az utcakép látványosan megújult a település több pontján.

Etyek Nagyközség területén található rekultivált hulladéklerakó utógondozásának utolsó éveiben járunk. A rekultiváció az utógondozás folyamán elvégzett mérések alapján sikeresnek mondható. Növénytakaró befedi a területet, a talajvíz minősége és szintje mérések alapján megfelelő. Változatos állattársulásoknak ad helyet. Az utógondozást követően teljes mértékben visszakapcsolható lesz a zöldterületi egységbe.

A lakosság faültetési kedvét segítette az idei évben is a gyümölcsfa-program, melynek keretében háztartásonként három gyümölcsfát igényelhettek a családok, amelyeket az önkormányzat továbbra is saját költségvetéséből finanszírozott.

Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alá tartozó szervezeteknél a környezet terhelésével és a környezet állapotával kapcsolatban számos adat áll rendelkezésre. Ezek egy része a területi környezetvédelmi szervek saját méréseiből, másik része a környezethasználók jogszabályi előírások alapján tett adatszolgáltatásaiból származik. Az adatok jelentős része ma már közvetlenül központi számítógépes adatbázisba kerül. Ez a rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR). A rendszer elsődleges feladata, hogy a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtését, feldolgozását és nyilvántartását támogassa, és az érintett felhasználókat (beleértve a nyilvánosságot is) ellássa a szükséges információkkal. Az OKIR adatbázishoz egy időben számos adatrögzítő, feldolgozó és lekérdező program csatlakozik, amelynek segítségével közérdekű környezetvédelmi adatokat kérdezhetünk le.

A kisebb települések, nem tudnak - így Etyek sem – környezetvédelmi szakembert foglalkoztatni, azonban igyekszünk minden, ebben a témában érkező bejelentésre, észrevételre is érzékenyen reagálni és a problémákat a lehető legrövidebb úton megoldani.

Kérem a Tisztelt Lakosságot, hogy környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseikkel, észrevételeikkel bizalommal forduljanak az Etyeki Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársaihoz.