Guinea
Guinea [giˈneːa] (hivatalosan Guineai Köztársaság; franciául: République de Guinée) nyugat-afrikai állam, fővárosa Conakry. Nyugatról Bissau-Guinea, északról Szenegál, északkeletről Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Sierra Leone és Libéria, délnyugatról pedig a Atlanti-óceán határolja. A fővárosa, Conakry után néha Guinea-Conakrynak is nevezik, hogy megkülönböztessék a kontinens más, hasonló nevű területeitől, mint például Bissau-Guinea és Egyenlítői-Guinea.[7][8][9]
Bár a francia a hivatalos nyelve, a lakosság több mint 24 őshonos nyelvet beszél. A muszlimok a lakosság zömét adják.[7][10][11] A 2014-es Ebola-járvány kitörésének a középpontjában volt.
Az ország többek között az Afrikai Unió, a Frankofónia és az ENSZ tagja.
Guineában magas a korrupció, továbbra is gondot okoznak az etnikai konfliktusok, az emberi jogok folyamatos megsértése és a függetlenség óta már több államcsíny is volt (legutoljára 2021-ben).[12]
Ásványkincsekben gazdag ország, de a dinamikus gazdasági növekedés ellenére több mint 66%-a a lakosságnak szegény, 16%-a pedig mélyszegénységben él.[13]
Természeti földrajza
szerkesztés
Fekvése
szerkesztésÉszakról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja. Tengerpartja 320 km hosszú, szárazföldi határa 4046 km.
Domborzata
szerkesztésAz ország nyugati felében emelkedik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja, a Nimba-hegy 1752 m magas. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Száhel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek burjánoznak alacsony dombvidéken.
Vízrajza
szerkesztésGuinea hegyeiben ered a Niger, a Gambia és a Szenegál. Számos folyó fut nyugatnak a tengerbe Sierra Leone és Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Éghajlata
szerkesztésAz éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.
Guinea az egyik olyan ország Nyugat-Afrikában, amelyik a legtöbb éves csapadékot kapja. Conakryban például az éves csapadékmennyiség eléri a 4000 mm-t, aminek a fele júliusban és augusztusban hullik. A középső, hegyes régió mintegy 2000 mm esőt kap, ami június és október között oszlik el.
A hőmérséklet a tengerpart közelében átlagosan 30°C. A hegyes területeken télen, éjszaka előfordul, hogy a hőmérséklet 10°C-ig csökken.
Élővilága, természetvédelme
szerkesztés
Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőirtás és helyenként a bányászat fenyegeti. Ma már csak az ország DK-i részén maradtak fenn az egykori esőerdők maradványai. A tengerpartot mangrove-mocsárerdők szegélyezik.
Nemzeti parkjai
szerkesztés- Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km² erdő és szavanna Guinea északkeleti részén.
- Niokolo-Badiar Nemzeti Park.
Természeti világörökségei
szerkesztésElefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.
Történelem
szerkesztésA 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai a Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetet „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Îles de Loos”.
1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.
Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.
Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.
Államszervezet és közigazgatás
szerkesztésAlkotmány, államforma
szerkesztésAz alkotmányt 1991-ben vezették be, az alkotmány szerint Guinea elnöki köztársaság. Az alkotmányon az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésA népi gyűlésben 114 képviselő ül.
Közigazgatási beosztása
szerkesztés
Régiói
 |
|
Prefektúrái
 |
|
Politikai pártjai
szerkesztés- de l’Unité et du Progrès (PUP)
- Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
- Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
- Union pour la Nouvelle République (UNR).
Védelmi rendszere
szerkesztés
Az emberi jogok helyzete
szerkesztésGuineában tilos a homoszexualitás,[14] sőt az állam nem tekinti legitim emberi jognak a szexuális irányultságot.[15] Az országban ijesztően magas a női nemiszervek rituális megcsonkításának a mértéke,[16] 2009-ig bezáróan a női lakosság 98%-át metélték körül, nincs olyan etnikai csoport vagy vallás, ami ne gyakorolná ezt.
Népessége
szerkesztés
Általános adatok
szerkesztésAz ország lakossága 2017-ben kb. 12,7 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.
A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.
Népességének változása
szerkesztés| Lakosok száma | 3 576 684 | 3 944 983 | 4 285 526 | 4 405 432 | 4 925 668 | 6 351 760 | 8 296 478 | 9 204 581 | 10 593 248 | 12 717 176 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2017 |
Legnépesebb települései
szerkesztésEtnikai, nyelvi megoszlás
szerkesztésA lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, szuszu 20%. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.
Az ország hivatalos nyelve a francia, de a lakosság egymás között sok más őshonos nyelvet beszél, például a volofot, a mandinkát és más törzsi nyelveket is.
Vallási megoszlás
szerkesztésA vallási megoszlásról eltérő adatok születtek, ez alapján:[17][18]
- muszlim (szunnita) kb. 85%
- hagyományos vallású 7-11%
- keresztény 4-8%
A legnagyobb keresztény felekezetek közé tartoznak a római katolikusok, anglikánok, baptisták, hetednapi adventisták és más új vallási mozgalmak. A Jehova Tanúi is aktívak az országban.[19]
Szociális rendszer
szerkesztésGazdaság
szerkesztés
Általános adatok
szerkesztésGazdasága: agrárország. Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.
Gazdasági ágazatok
szerkesztésMezőgazdaság
szerkesztésA lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészben már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.
Ipar
szerkesztésGuineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.
Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.
Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanan kikötőjéhez).
Kereskedelem
szerkesztés- Exporttermékek: bauxit, alumínium, arany, gyémánt, kávé, hal, mezőgazdasági termékek
- Importtermékek: olajtermékek, fémek, műszaki felszerelések és alkatrészek, közlekedési eszközök, textil, vetőmag és általános élelmiszeripari termékek
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Belgium, USA, Elefántcsontpart, Oroszország
Az országra jellemző egyéb ágazatok
szerkesztésA folyók mentén halászatból is meg tudnak élni az emberek.
Közlekedés
szerkesztés
Vasút
szerkesztésA 20. század elején megindult a vasúti közlekedés. Az országban 1086 km[20] a vasútvonalak hossza. A legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan között húzódik.
Közút
szerkesztésA közutak hossza 44 301 km (2018), ebből csak 3346 km szilárd burkolatú.
Légi út
szerkesztésAz országban 4 szilárd burkolatú repülőtér található. A négy repülőtér közül csak egynek van 3047 m-nél hosszabb kifutópályája, ez a Conakry-Gbessia nemzetközi repülőtér, 3286 m hosszú kifutópályával.
Vízi út
szerkesztésKét tengeri kikötője van, Conakry és Kamsar. Kamsarból a szomszédos Bissau-ba közlekedik tengerjáró hajó, menetrend nélkül. A távolság légvonalban mintegy 172 km. A hajónak megállója van az alábbi köztes kikötőkben: Cacine és Kamkhonde.
Belföldön 1300 km vízi út hajózható, sekély merülésű vízi járművel a Niger folyó északi területén (2011). Siguiri és Bamako (Mali) között létezik rendszeres hajóközlekedés az esős évszakban, heti gyakorisággal. A folyón lefelé egy napig tart az utazás, felfelé haladva két napig.
Összeköttetés
szerkesztésKözúti összeköttetés más országokban fekvő városokkal: Abidjan (Elefántcsontpart), Accra (Ghána), Bamako (Mali), Banjul (Gambia), Bissau (Bissau-Guinea), Dakar (Szenegál), Freetown (Sierra Leone), Niamey (Niger), Praia (Zöld-foki Köztársaság, Cape Verde).
Telekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | 3X |
| ITU zóna | 46 |
| CQ zóna | 35 |
Kultúra
szerkesztés|
Képek
|
.jpg)
Világörökség
szerkesztésOktatás
szerkesztésAz országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban.
Az országban magas az analfabéták aránya. 2010-ben a becslések szerint a felnőttek 41%-a volt csak írástudó (a férfiak 52%-a és a nők 30%-a).[21]
Kulturális intézmények
szerkesztésTudomány
szerkesztésMűvészetek
szerkesztésSekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban. A guineai Mory Kanté ismert popdala a Yé ké yé ké (vagy Yéké yéké), mely 1987-ben jelent meg.
Hagyományok
szerkesztésGuineában az egyik legmagasabb a női körülmetélések aránya a világon.[22] A nők túlnyomó zömén elvégeztek ilyen beavatkozást.[23]
Igen magas a gyermekházasságok aránya.[24]
Gasztronómia
szerkesztésA Nyugat-Afrikában elterjedt fufu tészta erre is honos. A helyiek fou fou-nak nevezik.[25] A kukorica a legfőbb táplálék, de régiónként eltérő módon használják fel.[26] További fő összetevő a tápióka és annak levelei.
Vidéken nagy adagokban fogyasztják el az ételt kézzel. A desszertek ritkák. Bizonyos ételek a tengerentúlon nagyon népszerűek; több guineai étterem található New Yorkban.
Gyömbérből és hibiszkuszból sört főznek, illetve a nem-muszlim régiókban pálmabort is isznak.
Hírközlés
szerkesztésAz országban egyetlen tévécsatorna van, az RTG, ami állami tulajdonban van. Sok sportműsort és beszélgetős műsort sugároz.
A BBC World Service rádió francia nyelven sugároz az URH FM-sávban, rövidhullámon pedig angolul.
Turizmus
szerkesztés|
Képek    |
Vízumot kötelező beszerezni a beutazás előtt, ez alól mentességet kapnak az Economic Community of West Africa States (Ecowas) országokból érkezők, valamint Marokkó és Tunézia lakói.
Az ország éghajlata látogatás szempontjából legkedvezőbb novemberben és decemberben, az esőzések után. Az esők a kisebb közlekedési utakat néha járhatatlanná teszik. Ugyanakkor a bőséges csapadék növeli a vízesések vízhozamát, ami még látványosabbá teszi őket. A növényzet ilyenkor dúsabbá válik, és az alacsony felhőzet valamelyest csökkenti a forróságot.
Javasolt oltások
szerkesztésJavasolt oltások Guineába utazók számára:
- Hastífusz
- Hepatitis A és B (Magas a fertőzésveszély).
- Járványos agyhártyagyulladás
- Sárgaláz
Malária elleni gyógyszer. (Magas a fertőzésveszély).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
szerkesztés- Bővebben: Guinea az olimpiai játékokon
- Bővebben: Guineai labdarúgó-válogatott
Ünnepek
szerkesztés| Dátum | Elnevezés | Helyi név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Jour de l’An | |
| Mozgóünnep | Húsvéthétfő | Lundi de Pâques | |
| Május 1. | A munka ünnepe | Fête du Travail | |
| Mozgóünnep | A böjt megtörésének ünnepe | Aïd el-Fitr | |
| Május 25. | Az Afrikai Egységszervezet évfordulója | Anniversaire de l'Organisation de l'unité africaine | |
| Mozgóünnep | Áldozati ünnep | Tabaski | |
| Augusztus 15. | Mária mennybevétele | Assomption de Marie | |
| Október 2. | Függetlenség napja | Fête de l'indépendance | |
| Mozgóünnep | Maulid | Maouloud | |
| December 25. | Karácsony | Noël |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2022
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?end=2014&locations=GN&start=1990
- ↑ http://uis.unesco.org/en/country/gn
- ↑ a b Archived copy. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 11.)
- ↑ Music Videos of Guinea Conakry. [2007. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 12.)
- ↑ The Anglican Diocese of Ghana. Netministries.org . [2009. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
- ↑ Religion in Guinea. Visual Geography. [2013. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
- ↑ The Pan African Bank. Ecobank. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 23.)
- ↑ Freedom House − Guinea
- ↑ [Multidimensional Poverty Index 2023 − Guinea]
- ↑ Here are the 10 countries where homosexuality may be punished by death (The Washington Post)
- ↑ Country Reports on Human Rights Practices for 2011 − Guinea
- ↑ Van Rossem, R; Gage, AJ (2009). "The effects of female genital mutilation on the onset of sexual activity and marriage in Guinea". Arch Sex Behav. 38 (2): 178–85. doi:10.1007/s10508-007-9237-5. PMID 17943434. S2CID 40103661.
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ https://www.state.gov/documents/organization/208368.pdf
- ↑ CIA - The World Factbook. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 21.)
- ↑ The World Factbook. [2016. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
- ↑ (2009) „The effects of female genital mutilation on the onset of sexual activity and marriage in Guinea”. Arch Sex Behav 38 (2), 178–85. o. DOI:10.1007/s10508-007-9237-5. ISSN 0004-0002. PMID 17943434.
- ↑ (2009) „The effects of female genital mutilation on the onset of sexual activity and marriage in Guinea”. Archives of Sexual Behavior 38 (2), 178–185. o. DOI:10.1007/s10508-007-9237-5. PMID 17943434.
- ↑ According to the WHO:"The 10 countries with the highest rates of child marriage are: Niger, 75%; Chad and Central African Republic, 68%; India, 66%; Guinea, 63%; Mozambique, 56%; Mali, 55%; Burkina Faso and South Sudan, 52%; and Malawi, 50%."[1] Archiválva 2015. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Recipes & Cookbooks (Friends of Guinea)
- ↑ Eating In The Embassy: Guinean Embassy Brings West African Food To Washington (wamu.org)
Források
szerkesztés- Midi Világatlasz (Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003) ISBN 963-9516-63-5
- ↑ Vojnits András: A Kamerun-hegy árnyékában. In: Vojnits András, 2000: Afrika. Kossuth Kiadó, Budapest. p. 98. ISBN 963 09 41 48 1
További információk
szerkesztés
- Országinformációk
- Elnöki oldal
- Aktuális információk
- Aktuális információk
- Ongo Archiválva 2010. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
